Bukásra ​ítélt siker 2 csillagozás

A Vígszínház élén 1955–1958
Magyar Bálint: Bukásra ítélt siker

Ennek ​a könyvnek az írója, ha minden rokonsági kapcsolatot figyelembe veszünk, egyidős a magyar színészettel. Egyik déd-dédnagybátyja, Kempelen Farkas alakította át Várszínházzá II. József császár rendeletére a karmeliták elkobzott templomát 1784-ben – kétszáz évvel ezelőtt. Egy másik, Fáy András nemcsak takarékpénztárat alapított, de egy ideig ugyanennek a Várszínháznak az igazgatója volt. Dédapja, Szemere Bertalan, mielőtt mélyebben merült volna a politikába (mint miniszterelnök uralkodóházat detronizált, a magyar koronát ásta el Orsován, majd borkereskedő lett párizsi emigrációjában), díszletekért utazott Bécsbe a miskolci színház számára. A vásárolt díszletek listája ma is megvan. Egy mostoha dédanyja a Nemzeti Színház százhúsz év előtti zsebkönyvében mint mosónő szerepel, egy mostoha dédapja viszont színjátszásunk és egyben drámairodalmunk egyik büszkeségének számít. Nagyapja, Kürthy Emil alispáni jövővel kecsegtető pályáról mondott le, hogy küszködő újságíró legyen… (tovább)

>!
Mundus, Budapest, 2004
262 oldal · ISBN: 9639501158
>!
300 oldal · ISBN: 9637602836

Most olvassa 1


Hasonló könyvek címkék alapján

Kelecsényi László: Aki az életével játszott
Balassa Zsófia – Rosner Krisztina – P. Müller Péter (szerk.): A magyar színháztudomány kortárs irányai
Gyurkovics Tibor: Színház az egész – nem is – világ
Molnár Gál Péter: Emlékpróba
Földes Anna: Színésznek született
Jászai Mari: Jászai Mari emlékiratai
Vas Gereben: A nemzet napszámosai
Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792–1821
Boda András – Knódel Mária: Színházi csodák
Gajdó Tamás (szerk.): Magyar színháztörténet 1920–1949