Forever ​– Örökké (Mercy Falls farkasai 3.) 548 csillagozás

Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

akkor…
Amikor Sam megismerte Grace-t, ő farkas volt, Grace pedig ember. Sam végül megtudta, hogyan lehet ember, szerelmük a különös távolságtartásból a közös élet intenzív közelségévé változott.
most…
Itt véget is érhetne a történetük. De Grace nem maradhat ember. Ezúttal ő a farkas. És Mercy Falls farkasait egy végzetes, különös vadászat fenyegeti.
örökké…
Sam bármit megtenne Grace-ért. De képes-e egyetlen fiú és egy szerelem megváltoztatni az ellenséges, veszett világot? A múlt, a jelen és a jövő összeomlani készül, egyetlen pillanatban – élet és halál pillanatában. A búcsú vagy az öröklét pillanatában.

Eredeti mű: Maggie Stiefvater: Forever

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2011
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632455273 · Fordította: Gazdag Tímea
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2011
378 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632455266 · Fordította: Gazdag Tímea

Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Samuel K. Roth · Cole St. Clair · Grace Brisbane · Isabel Rosemary Culpeper · Geoffrey Beck · Shelby · Jeremy Shutt · Rachel Vega · Teresa Culpeper


Kedvencelte 137

Most olvassa 32

Várólistára tette 215

Kívánságlistára tette 242

Kölcsönkérné 8


Kiemelt értékelések

>!
vikcs P
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Vannak könyvek, melyeket ha elolvastál, belenyugodsz, hogy oké vége. És van az a könyv, amit ha végig olvastál, úgy érzed összetört a szíved, egy űr maradt a helyén, és máris hiányoznak a szereplők. Olvasnád tovább, de már elfogytak a lapok. Számomra ez a könyv ilyen volt.
Annyira imádtam ezt is! Sőt, az első rész után, ez volt a másik legjobb!
Cole St. Clair. … Beléd estem.:))) Hihetetlen édes ez a fickó! Meg persze okos is, meg hát naa… van ott test rendesen.
Összefoglalva:
Itt is elég lassú a történet, mégsem éreztem unalmasnak. Annyira tetszik, hogy mindegyik szereplőből kapunk egy kicsit, átéljük az ő szemszögükből a dolgokat, az érzéseiket.
Ez a rész leginkább arról szólt, hogyan mentsük meg az összes farkast, Isabel morci apucija elől. Volt egy-két szereplő, aki olyan ütemben lépett be a történetbe, hogy fene se várta volna, és a való életben biztos, hogy nem fordulna elő. Ott van például Koenig. Senki más nem tudott a farkasokról, de ő hiper-szuper okos, és véletlenül pont van egy tök elhagyatott telke. AZTA. Valaki dobjon meg egy üres házzal, pls.:))
Meg Rachel nem kellett volna oda, nem hiányzott a sztoriból, sem az, hogy ő is megtudja.
Viszont nagyon megbotránkoztam, amikor spoiler
Sam és Grace még mindig nagyon szerelmes, és nagyon édesek is együtt, de sajnos annyira nem kerültek a szívem mélyébe, (Cole és Isabel igen), de persze az ő karakterük és életük is érdekelt.
Maggie nagyon tud valamit! Úgy köti le a figyelmedet, hogy mindig csak egy pici kóstolót kapsz, mielőtt fordulatosan, jól megírva eléd tárja a főételt.
Imádtam:)

4 hozzászólás
>!
rebeka202 P
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Vérzik a szívem… Olyan rossz, hogy ki kell lépnem egy olyan világból, amelyben több, mint 3 hetet éltem. És nem is akármilyen világból…

Szerintem ez a trilógia legizgalmasabb része. A Shiver nem az izgalmakról híres, és nem az izgalmaktól lesz jó könyv, hanem attól, ha át tudsz szellemülni annak a hangulatnak, amiben a könyv íródott. Nyugodt, lassú cselekményszövésű, viszont néhol kiszámíthatatlan.
Így, hogy másodjára olvastam ezt a részt, tudtam mi lesz a vége, de annyi minden apró részletet elfelejtettem, hogy tudtam élvezni.
Ebben a részben több volt az izgalom, mint a másik kettőben együtt. Több fordulata is volt a könyvnek, és az előző kettővel ellentétben, itt éreztem olyat, hogy izgatottam szorítottam a könyvet, hogy Úr Isten, most mi lesz??
Ez lehet gonoszság, én nagyon imádom Gracet és Samet, de valamiért nekem most Isabel és Cole kapcsolata érdekesebbnek tűnt. Olyan kiszámíthatatlannak. Na meg imádom mindkettőnek a személyiségét. Isabel mint már említettem csípős stílusát és Cole szexi tudós fejét.

Egyszóval imádom ezt a sorozatot és ez így marad, amíg a halál el nem választ bennünket! ♥

4 hozzászólás
>!
Sol
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

A történet szerint Mercy Falls farkasait veszély fenyegeti. Egy-két eltűntnek nyilvánított személy, néhány befolyásos ember, és már szervezik is a vadászatot, melyben elteszik láb alól az összes farkast. Ez persze gondot jelent, tekintve, hogy most csapatunk két tagja, továbbá Sam barátai, nevelői, az egész „családja” farkasként tengeti életét – hiszen tudjuk, hogy Mercy Falls farkasai nem azok, aminek látszanak. Úgyhogy míg Cole veszettül tanulmányozza a farkasvírust, Isabel és Sam igyekeznek megoldani a helyzetet. A végére dobjunk még egy feszült üldöztetést és menekülést, és kész is van a Forever.

Persze a dologban van néhány logikátlanság is: nehezen látom értelmét Grace próbálkozásának a szüleivel való békülésre, hát még annak, hogy a szülei mindezt miért kezelik olyan feszülten. A legjobb barátnő bevonása a titokba igencsak felelőtlen lépés volt, és jó feszültségforrás lehetett volna, de Maggie nem akart újabb bonyodalmat kavarni egy befejező kötetben. A rendőr, aki magától rájött a titokra, és még segít is hőseinknek, szintén túl meseszerű, ahogy a vészhelyzet megoldása is. A történet tele van hibákkal, mégis olyan jól van tálalva a maga izgalmas vagy épp bensőséges pillanataival, hogy csak nehezen tudom becsmérelő szavakkal illetni.

Teljes értékelés: http://konyvvadaszok.blogspot.hu/2016/04/maggie-stiefva…

>!
BubbleTea
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Igazából ez a kötet arról szólt, hogy Sam és Grace mennyire szeretik egymást és mennyire szenvednek egymás nélkül. Bevallom őszintén, sokszor untam magamat a könyvön. Sokszor éreztem erőltetésnek ezt a kapcsolatot, és a sok drámai gondolatot, aztán a vége…. Komolyan nagyon feldühített. :D Végig olvasok több száz oldalnyi melodrámát, majd ezt dobja elénk Maggie.

A könyvben, sőt az egész történetben az abszolút kedvenceim Cole és Isabel lett, biztosan el fogom olvasni a róluk szóló plusz kötetet, mert nagyon a szívemhez nőttek. Imádom Cole humorát és szerintem Isabel pont hozzá illik.

Összességében ez egy izgalmas és érdekes trilógia volt, amit egyszer mindenkinek érdemes végigolvasnia. :)

3 hozzászólás
>!
tataijucc 
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Fejben játszódó zongorajáték a háttérben, plafonról lelógó, össze-vissza elhelyezkedő darucsapat.
Szeretem Grace és Sam párosát: jóleső otthonmeleg jár át, amikor róluk olvasok. És lehet, hogy sokak szerint unalmasak, de olyan unalom ez, amibe szerintem szívesen burkolózunk valamennyien: lehet, hogy nem kötik le annyira az olvasó figyelmét, hisz nincs körülöttük akkora feszültség, mint Cole és Isabel esetében, de valahogy… jó látni, hogy talán létezik még biztos pont.

(A vége nagyon nem tetszett, arról inkább ne is beszéljünk. Tekintsük meg nem történtnek.)

1 hozzászólás
>!
Renkaa
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Csak ismételni tudom önmagam, imádom ezt a sorozatot!
Igaz, hogy számomra ez a sorozat leggyengébb része, és már picit kevésbé érezni benne azt mint az elsőnél, de még így is 5*-os!!
Ez nem egy pörgős, akciódús kötet, (ahogy az eddigiek sem) itt szép lassan folyik a cselekmény, csak az utolsó 50 oldal pörög fel nagyon de ezt már megszokhattunk és nekem ez amúgy is pont elég volt. :)
A vége számomra túl lezáratlan, értem én, hogy az olvasóra van bízva de ne! nekem legyen szíves és írjon az író egy szép és boldog befejezést! :D
De most, hogy nemrég megtudtam, hogy elvileg lesz egy 4. rész, így megnyugodtam és már alig várom, remélem minden megválaszolatlan kérdésre választ kapunk majd!
Addig is, most búcsúzom Mercy Falls-tól és lakóitól.. de nem örökké! :)

4 hozzászólás
>!
Rebbencs
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Kapcsolatom a sorozattal:
Első rész: Hát ez… nem volt jó. De azért nem hagyjuk félbe a sorozatot.
Második rész: Te jóságos egek, hát ez valami fenomenális volt!
Harmadik rész: Legyen már vége, legyen már vége…

No, igen. Nem nőtt a szívemhez a történet, de rettenetesen dühös vagyok ám. És rengeteg mindenért. Erről a későbbiekben fogok még dumálni, de előtte elmondanám, mit utáltam benne, aztán pár dolgot megpróbálok összecsiholni, hogy mit kedveltem, és azt követően pedig jön, hogy miért vagyok rettenetesen dühös. De tényleg. Még most két és fél hónap után is.

Szóval. Első pont. Hogy mit utáltam szép szavakat használunk, nem igazán szerettem a történetben.
– Unalmas volt.
– Nem haladtam vele.
– A szereplők szétestek.
– Oda se figyeltem a történetre.
– Minden oldala egy merő kínszenvedés volt.
Sajnos nem viccelek. Az utolsó oldalak már annyira idegesítettek és annyira akartam már, hogy vége legyen, hogy egyszerűen bekezdéseket hagytam ki, csakhogy minél előbb végezzek. Viszont akár hiszitek akár nem, ezek nélkül a fejezetek nélkül is olyan kristálytiszta volt a történet, hogy még! It’s true.

Legnagyobb hátulütője ennek az egész könyvnek, hogy nem tudott lekötni. Csak unottan lapozgattam, nézegettem, hogy te jó Isten, mennyi van még hátra! Már vagy másfél hete olvasom, de a negyedénél se tartok. Aztán két hét után látom, hogy már az elsőt is elolvastam ennyi idő alatt, pedig azt sem igazán csippantottam kedveltem. Viszooont a másodikat kerek egy hétig olvastam, ami eléggé tetszett, de ez… Unalom, unalom és unalom. It’s true.

Nem igazán tudott mit nyújtani számomra ez a történet. Az izgalmasnak szánt jeleneteknél is csak lapozgattam, és habár érdekelt mi történik, nem tudott lekötni. Ezeket a köröket már rég lefutottuk, láttunk mindent, csak más szempontból, egy-két szereplőt emberesen megutáltam, és ja. Ennyi.

Már Grace és Sam kapcsolata sem tudott igazán lenyűgözni, amire azt mondtam egyszer, hogy lágy, de erős. Most nem éreztem ezt kifejezetten. Csak azt, hogy lehetne ebből kihozni többet is. Ők sem tudtak már érzelmeket kiváltani belőlem, hiába főszereplők, most már sokkal inkább laposnak láttam őket, mint két elragadó, hihetetlen karakternek.

Második pont. Amit szerettem.
– Maggie csodálatosan bánik a szavakkal.
– A mondatok felépítései.
– Cole, Cole, Cole.

Komolyan mondom ez utóbbi pont mentette meg az egész könyvet. Cole, úgy ahogy van a történet egyetlen legkiválóbb szereplője, akiért akár megérné olvasni a köteteket is.
Na, meg persze az írónő stílusa. Annyira gyönyörűen fogalmaz, annyira magával ragadó és akkor jöjjön is a harmadik pont, mert…

Harmadik pont. Amiért dühös vagyok.

Mert Maggie annyira tehetséges írónő, mégis ennyire kárba veszni hagyja a tehetségét (öhm, valószínűleg csak az én szememben) és ennyire képes laposan hagyni a történeteit. A mondataitól kiráz a hideg, a szavak játéka egyszerűen lenyűgöz és már csak ezért is fogom olvasni a történeteit, mert másért nem. Vagyis meglátjuk, hogy majd tud-e javítani a helyzetén a sztorikat tekintve. Elképesztő írásmód, mégis dühös vagyok rá, amiért nem képes jobbat kihozni belőle.

És amiért annyira, de annyira dühös vagyok az mégis, az, ami. Cole. El sem hiszitek mit éreztem akkor. Komolyan. Csak ültem, a szemem üveges lett és a vad zokogás kezdte rázni a testemet, hogy ez nem lehet igaz. Azt hittem ott fogom kivágni az egészet úgy, ahogy van. De nem. Még könnyes volt az arcom, amikor kiderült az igazság. (Nem akarok spoileres lenni) Aztán már csak bámultam magam elé, hogy tejóságos. Az írónő szórakozik velem. Pofán vág, megríkat, aztán közli, hogy mégsem. Dühös voltam ezért. És az is vagyok. Mert ennyire nagy érzelmi hullámot nem tudom, mikor éreztem utoljára és pont egy ilyen számomra lagymatag könyvnél kellett! Ezért mondjuk örülhet, hogy kihozta belőlem, mert akkor három és fél csillag helyett maximum kettőt adnék neki, de így már nem tehetem meg.

Mert egyébként azt sem tudom, mi a történet vége. Annyira nem figyeltem már, annyira nem is érdekelt, és azt sem tudom pontosan, akkor most mi lesz Sammel és Grace-cel, de nem baj. Mindegy. Osztálytársammal már átbeszéltük, és úgy ahogy tudom mi a helyzet, de más különben nem is izgat.
A kiegészítő részt valószínűleg el fogom olvasni, mert ha egyszer már végig szenvedtem a sorozatot, akkor az is legyen meg, na meg persze Cole miatt. Legfőképpen miatta.

>!
bookworm1227
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

Szinte fel se tudom idézni rendesen, hogy mi történt benne, pedig csak nemrég olvastam. Arra emlékszem, hogy elég sokszor eluntam magam rajta, nem volt mi fenntartsa az érdeklődésemet.
Sam és Grace párosát szeretem, de a másik hiányától való szenvedéseiket nem szívesen olvastam. Lassú volt, a végéig szinte nem is történt benne semmi.
Colet megkedveltem valamennyire, Isabel semleges karakter számomra, de a kapcsolatuknak szurkolok.
A lezárás sem volt egészen jó, akadnak még kérdéseim.
Nem hagyott mély nyomot bennem a sorozat, de kellemes kikapcsolódás volt.

>!
Arianrhod MP
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké

A sorozatról alkotott véleményem a következő: szimpla, nyomasztó, értelmetlen, unalmas. A szereplők – minden egyes lakosa a képzeletbeli településnek – sérültek, elmebetegek vagy kedélybetegek. Nincs egyetlen normális ember sem, és farkas sem. Az egész művi és erőltetett. Nagyon nagy csalódás volt, de egy dolgonak örülök: többé nem kell Stiefvater könyveit olvasnom.

16 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell 

és végül senki sem dönt
és senki nem kopog be
és senki sem ugrik fel
és senki sem nyit ajtót
és senki sem áll ott
és senki sem lép be
és senki sem mondja: eljöttél hát
és senki sem feleli: végre

366. oldal

3 hozzászólás
>!
Avilda

Nincs olyan jóízű dolog a világon, mint valaki nevetése a szádban.

82. oldal

>!
Ailey

– Szegény nyomorultak – szólalt meg Cole, a csillagokat bámulva. – Eléggé unhatják már, hogy mindig minket néznek, mi pedig mindig ugyanazokat a hibákat követjük el.

76. oldal

2 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell

– Cole! Szerinted lehet engem szeretni?
(…)
– Talán – mondta. – De te senkinek sem hagyod, hogy megpróbálja.

191. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cole St. Clair · Isabel Rosemary Culpeper
>!
Ramii

– Az embereknek nem kiérdemelniük kell a kedvességet. Kiérdemelni a gonoszságot kell.

122. oldal

>!
Ailey

– Be vagy tépve? Miért nincs rajtad soha póló?
– Meztelenül alszom – felelte. Tejet és cukrot tett a kávémba. – Ahogy telik a nap, egyre több ruhát veszek fel. Egy órával ezelőtt kellett volna jönnöd.

237. oldal

>!
Belle_Maundrell

Nem olyan csók volt, mint először, nem az az éhes, vágyakozó, kétségbeesett csók. Nem hasonlított egyetlen csókra sem életemben. Olyan lágy volt, akár egy csók emléke, olyan óvatos, mintha csak az ujjaival simította volna végig az ajkaimat. A szám kinyílt és mozdulatlanná vált. Nagyon csendes volt, suttogás, nem kiáltás. Cole keze megérintette a nyakamat, a hüvelykujja az állkapcsom alatti bőrhöz simult. Nem azt mondta az érintés: Több kell. Azt mondta: Ezt akarom.
(…)
– Így csókolnálak, ha szeretnélek – mondta.

192. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cole St. Clair · Isabel Rosemary Culpeper
1 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 

Mindenkinek van egy története a külsején vagy a belsején esett sebek mögött (…)

206. oldal

>!
lepsenyigabi

– Ki írja a dalokat? – kérdezte Jan. – Vagy együtt csináljátok?
– Együtt, együtt – felelte Jeremy a maga lassú, könnyed stílusában. Ugyanakkor szedte fel a déli akcentust, amikor a buddhizmust.
– Cole írja a szöveget, aztán kávét viszek neki, aztán Cole megírja a zenét, Victor meg perecet hoz.

202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cole St. Clair

A sorozat következő kötete

Mercy Falls farkasai sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: Csontváros
Andrea Cremer: Bloodrose – A döntés
Lisa Jane Smith: Ébredés
Colleen Houck: A tigris küldetése
J. L. Armentrout: Origin
Richelle Mead: A halál csókja
Becca Fitzpatrick: Finale – Végjáték
Susan Ee: Angelfall – Angyalok bukása
Cassandra Clare: Az angyal
Julie Kagawa: The Iron Daughter – Vashercegnő