The ​Song of Achilles 122 csillagozás

Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles Madeline Miller: The Song of Achilles

Greece in the age of heroes. Patroclus, an awkward young prince, has been exiled to the court of King Peleus and his perfect son Achilles. Despite their differences, Achilles befriends the shamed prince, and as they grow into young men skilled in the arts of war and medicine, their bond blossoms into something deeper – despite the displeasure of Achilles's mother Thetis, a cruel sea goddess. But when word comes that Helen of Sparta has been kidnapped, Achilles must go to war in distant Troy and fulfill his destiny. Torn between love and fear for his friend, Patroclus goes with him, little knowing that the years that follow will test everything they hold dear.

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Bloomsbury Modern Classics angol

>!
Bloomsbury, London, 2022
360 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781526649690
>!
HarperCollins, New York, 2022
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780063282957
>!
Bloomsbury, London, 2021
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781526648174

9 további kiadás


Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Patroklosz / Patroclus · Akhilleusz / Achilles · Odüsszeusz / Ulysses · Hektór · Thetisz · Diomédész


Kedvencelte 38

Most olvassa 12

Várólistára tette 70

Kívánságlistára tette 74


Kiemelt értékelések

Szilvi00 P>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Tíz év kellett hozzá, de végül én is rátaláltam a könyvre és engem is úgy hatalmába kerített, hogy örökre érezni fogom a hatását. Szinte mindenki ismeri az eredeti történtet, annak erősségeit, illetve az újramesélést is sokan olvasták már, ezért én csak azt tudom hozzátenni, amit kiváltott belőlem Patroclus és Achilles története: Csodálatos élmény volt. Sosem fogom/akarom elfelejteni. Mintha átment volna rajtam egy úthenger: tönkretett. Úgy sírtam, mint egy kisbaba.

>!
Bloomsbury, London, 2021
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781526648174
2 hozzászólás
Mesemondó IP>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

A szívem megszakadt ettől a könyvtől. Az elején nagyon bájos volt, és teljesen elmerültem a szerelmi sztoriban, amikor belém hasított, hogy úristen, elfeledkeztem róla, melyik történetet is olvasom tulajdonképpen… elégszer olvastam az Íliászt ahhoz, hogy tudjam, merre tartunk, és az olvasás hátralévő része enyhén szólva nem tett jót a szorongásos tüneteimnek.
A könyv a maga nemében pont ezért alkot tökéleteset. Még úgy is, hogy az ember lépésről lépésre tudja, mi fog következni, meg tudott lepni minden fordulattal. Az elején felépít egy olyan képet Akhilleuszról, amit sohasem vártam (nagyon nagyon a végén áll azon görög hősök sorának, akikről gondoltam volna, hogy valaha sírni fogok értük), és a végén, a sok rossz döntés és a sok erőszakos halál között is sikerül minden fordulatot úgy megírnia, hogy az eredeti, szerethető karakter szempontjából érthető döntés legyen. Akhilleusz nem változik szörnyeteggé Trója alatt, hanem a sztori kezdete óta magában hordozza a döntései magvait. Az írónő mesteri kézzel változtat ott, ahol kell, és tartja meg az eredeti részleteket ott, ahol szükség van rájuk. Látványosan mély ismerője a mitológiának, és ennek köszönhetően a változtatásai is autentikusak. Már a könyv elején találni rejtett utalásokat a végkifejletre, amiket csak akkor élvez az ember igazán, ha legalábbis sejti, merre tartunk.
A próza szépséges, a párbeszédek pontosak és a megfelelő helyen súlyosak, és a történet annyira felpörög a végére, hogy az utolsó 30 százalékot éjszaka nyomtam le, mert tudnom kellett, mi lesz a vége – még úgy is, hogy tudtam, mi lesz a vége, de szerettem volna tudni, az írónő HOGYAN oldja meg (aki érti: Patroklosz narrálja a könyvet). Az utolsó fejezetet alle zusammen végigbőgtem. Jólesett.
Fél csillagot azért veszített, mert a Circe-t olvastam először, amit kiforrottabbnak és részletesebbnek éreztem, és ez a könyv helyenként kicsit elsietettnek érződött hozzá képest. De minimális a különbség. Miller helyet kap instant új kedvenc szerzőim között.
(Aki szerette Mary Renault „Persian boy” című könyvét, ami tulajdonképpen ugyanezt a szerelmi sztorit mondja el Nagy Sándorral, az ezt is szeretni fogja. Aki pedig még nem, annak szeretettel ajánlom.)

budvigszandi>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Nem tudom, mi van velem, hogy ilyen sokáig (több mint egy hónapig) tartott ennek a könyvnek a kiolvasása. Nagyon szeretem a görög mitológiát, így amint először hallottam a könyvről, fel is került a kívánságlistámra majd szégyenletesen sokáig állt a polcomon.

Nagyon tetszett az írónő stílusa, ahogy újramesélte ezt az eposzt egy teljesen új szemszögből. A kötet végén összeszedett szójegyzékből és magából a könyvből is nagyon sok érdekességet tanultam és kedvet kaptam a további megemlített eposzok, drámák olvasásához (Odüsszeia, Iphigenia Auliszban stb.).

Gyönyörű és szívfacsaró történetet mesél el a The Song of Achilles. Patroclus közel került a szívemhez, együtt izgultam és mérgelődtem vele, Achilles-t pedig a végefelé már igazán megcsapkodtam volna valamivel… Nagyon nehéz megfogalmaznom a bennem kavargó gondolatokat. Csodálatos volt ez a könyv, mind a mitológia részéről, mind a szerelmi szálat, Patroclus életét tekintve. A végére mindenki tudja, mi fog történni, de nekem akkor is megszakadt a szívem, és az utolsó fejezeteket nagy könnyek közt olvastam. Teljes szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is szereti a görög mitológiát. Ezt a könyvet mindenképpen megéri elolvasni :)

Ittimi78>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Jól megírt könyv, hamar végeztem is vele. Egy gondom volt csupán, hogy nem tudtam a szereplők bőrébe bújni, nem férkőztek hozzám közel. Fogalmam sincs, hogy miért, pedig elég szerencsétlenek, de valahogy mégse találtam meg a kapcsot velük. Vagy talán az volt a baj, hogy nem a főhős szemszögéből van a történet elmesélve? Nem tudom. Kicsit olyan volt, mintha kívülről néztem volna az eseményeket. A bekészített zsepikre szerencsére nem volt szükség.

anemona P>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Ez a könyv egy csoda! Elképesztő élmény volt – ismét. Pár éve olvastam magyarul, és egy régi „adósságomat” törlesztettem azzal, hogy most angolul is. Nem tudom milyen lenne, ha Madeline más könyveket írna, de ezek a „modern klasszikusok”, ezek az ókori legendák újramesélései, egyszerűen mesterművek.
Patroklosz szemszögéből ismerjük meg a történetet, és az ő állítólagos egyszerűsége, később Akhilleusz iránti szeretete miatt, egy melankolikus hangulat lebeg még az olyan részek felett is, ami alapvetően nem tragikus. Emiatt a szomorkás narratíva miatt nem lehet akármikor olvasni ezt a könyvet, hiszen kitörölhetetlen nyomot hagy az emberben, és nem biztos, hogy erre mindig készen állunk. És ugyancsak emiatt a nézőpont miatt nem lehet megúszni sírás nélkül sem az utolsó fejezeteket.
Így a második olvasásra volt alkalmam figyelni olyan részletekre, ami felett korábban átsiklottam. Akhilleusz többször összetörte a szívem egyszerű nagyszerűségével. Őszinte volt az érzéseivel, a képességeivel kapcsolatban, nagyon nemes szívű emberként ismerjük meg. Többször írják, hogy túl naiv. Értem, hogy miért mondják ezt rá, de nagyon szomorú is, hogy ilyen a világ, hogy naivnak kell bélyegezni az ő megnyilvánulásait. A végével kapcsolatban, persze sajnálja az ember, hogy a büszkeség így elvakítja a legnagyobbakat is, de nem lenne igazságos kijelenteni, hogy csak ő a felelős. Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget a tetteiért, és a nagy görög királyok pont olyan sárosak.
Összefoglalva: természetesen összetört – ismét, de csodálatos élmény volt! Alig várom, hogy lássam, mi van még a szerző tarsolyában!

brigi11 P>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Hát ez nagyon nem az én könyvem volt. Rettentően unalmas, alig birtam végig szenvedni. A szereplők se voltak szimpatikusak, nem tudtak közel kerülni hozzám. Persze az se segitett, hogy tudtam a történet végét, igy az sem tudott meglepni. A közepén Odüsszeüsz megjelenése segitett csak a történeten, ezért lett 3 csillag.
Mostanában több átdolgozást is olvastam, messze ez volt a leggyengébb.

akos96>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Ritkán szoktam könyveken megkönnyezni, de ha mégis előfordul ilyesmi, akkor az tuti 5 csillagot fog érdemelni.

Régóta nem olvastam olyan történetet, ami ennyire beszippantott volna, mint az Akhilleusz dala. Vannak olyan könyvek, amik valóban nagyon megfognak, olvasmányosak, izgalmasak. És vannak olyan könyvek, amik annyira magukkal ragadnak, hogy egész nap az olvasottakon jár az agyam, és olvasás közben azt érzem hogy én is ott vagyok, és külső szemlélőként figyelem az eseményeket. Együtt örülök a szereplőkkel, együtt pityergek velük.

Az Akhilleusz dala is ebbe a kategóriába tartozik. A görög mitológia és az Lmbtq párosítása már egy alapból nagyon erős kombó. Patroclus és Achilles kapcsolata tele van érzelmekkel. Az a mennyiségű szeretet, odaadás és törődés amit Patroclus mutatott Achilles felé, szívmelengető, még az utolsó pillanatokban is. Kicsit sajnálom hogy Achilles szemszögéből nem láthattam a történteket, kíváncsi lettem volna az ő gondolataira is.

Ahhoz képest hogy az első soroktól kezdve tudtam, hogy hogy fog végződni a történet, még így is meg tudott lepni, főleg Thetis személyiségváltozása miatt. Ettől függetlenül az utolsó fejezeteket végigpityeregtem :( de nagyon örülök hogy a körülményekhez képest egy elfogadható és szép befejezést kaptam.

hpatrik97>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Egy nagyon erős újramesélés, de valahogy nem sikerült neki teljesen megvennie. Pedig mennyire akartam én ezt szeretni.

Sajnos nálam több helyen is megbicsaklott a történet; több olyan pont is volt, ahol legszívesebben helyben kinyírtam volna Achillest, annyira nem tudtam elviselni. A könyv iszonyatosan vontatott volt, nagyon lassú, és sokszor azon kaptam magam, hogy máshol járnak a gondolataim. Ennek ellenére úgy érzem, megérdemli a 4 csillagot, mert egy remekül megírt történet, érdekes karakterekkel, és egy rendkívül szomorú befejezéssel.

Serenity87 P>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

Amikor először olvastam tavaly nyáron, teljesen elvarázsolt a két fiú története és a gyönyörű fogalmazási mód, teljesen megfeledkeztem róla, hogy kikről is van szó. Csak akkor eszméltem fel, amikor elhajóznak Trójába, onnantól rettegtem, de még így is brutális volt a befejezés. Kevés könyvön zokogtam annyira, mint ezen.

Most, második olvasásra, az elejétől kezdte tisztában voltam hogyan fejeződik majd be, de így sem volt kevésbé szomorú a befejezés. Sőt, azt kell mondjam, így az egész könyv olvasása közben egy olyan melankolikus érzés fogott el, ami első olvasatra nem, így valahogy még rosszabb volt a vége.

Annak ellenére, hogy brutálisan kiborító, szerintem gyönyörű olvasmány és mindenféleképpen előkelő helyen szerepel a kedvenceim listáján.

interstellarcloud>!
Madeline Miller: The Song of Achilles

ennél sokkal jobbra számítottam, és valószínűleg ez volt a baj.
szerettem az elejét, aztán a közepétől unatkoztam, szenvedtem, előre akartam lapozni, abba akartam hagyni. talán a hangulat nem volt meg? én tényleg szeretem a romantikát, még azzal sincs bajom, ha valami helyenként nyálas vagy túlírt, ha éppen kedvelem az adott párt, de ebbe konkrétan belefulladtam. talán az e/3 segített volna ezen – vagy ha megértem, hogy mit kell annyira imádni Achillesen. számomra teljesen semleges volt, azáltal meg, hogy fejezetenként hatszor le volt írva, hogy milyen a lába, már majdnem meg is utáltam.
a vége menti meg a könyvet, az utolsó néhány fejezet; bár a várt hatás elmaradt, azért egy kicsit meglepődtem, egy kicsit meghatódtam, és talán ezért megérte elolvasni.


Népszerű idézetek

anemona P>!

“Name one hero who was happy.”
I considered. Heracles went mad and killed his family; Theseus lost his bride and father; Jason’s children and new wife were murdered by his old; Bellerophon killed the Chimera but was crippled by the fall from Pegasus’ back.
“You can’t.” He was sitting up now, leaning forward.
“I can’t.”
“I know. They never let you be famous and happy.” He lifted an eyebrow. “I’ll tell you a secret.”
“Tell me.” I loved it when he was like this.
“I’m going to be the first.” He took my palm and held it to his. “Swear it.”
“Why me?”
“Because you’re the reason. Swear it.”
“I swear it,” I said, lost in the high color of his cheeks, the flame in his eyes.
“I swear it,” he echoed.

Chapter Ten

Kapcsolódó szócikkek: Akhilleusz / Achilles · Patroklosz / Patroclus
anemona P>!

“Have you no more memories?”
I am made of memories.
“Speak, then.”

Chapter Thirty-Three

Kapcsolódó szócikkek: Patroklosz / Patroclus · Thetisz
anemona P>!

I think: This is what I will miss. I think: I will kill myself rather than miss it. I think: How long do we have?

Chapter Fifteen

anemona P>!

What had Deidameia thought would happen, I wondered, when she had her women dance for me? Had she really thought I would not know him? I could recognize him by touch alone, by smell; I would know him blind, by the way his breaths came and his feet struck the earth. I would know him in death, at the end of the world.

Chapter Twelve

anemona P>!

THAT NIGHT I LIE IN BED beside Achilles. His face is innocent, sleep-smoothed and sweetly boyish. I love to see it. This is his truest self, earnest and guileless, full of mischief but without malice. He is lost in Agamemnon and Odysseus’ wily double meanings, their lies and games of power. They have confounded him, tied him to a stake and baited him. I stroke the soft skin of his forehead. I would untie him if I could. If he would let me.

Chapter Twenty-Eight

anemona P>!

“But fame is a strange thing. Some men gain glory after they die, while others fade. What is admired in one generation is abhorred in another.” He spread his broad hands. “We cannot say who will survive the holocaust of memory. Who knows?” He smiles. “Perhaps one day even I will be famous. Perhaps more famous than you.”

Chapter Thirty-Three

Kapcsolódó szócikkek: Odüsszeusz / Ulysses
anemona P>!

Apparently the best were allowed their indulgences.

Chapter Twenty

anemona P>!

When he speaks at last, his voice is weary, and defeated. He doesn’t know how to be angry with me, either. We are like damp wood that won’t light.

Chapter Twenty-Six


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

T. J. Klune: Murmuration
Sarah Winman: Still Life
Jeanne Reames: Becoming
Anita Diamant: The Red Tent
Amy Harmon: From Sand and Ash
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: The Guernsey Literary and Potato Peel Pie Society
Kate Quinn: Mistress of Rome
Margaret Mazzantini: Twice Born
Gárdos Péter: Fever at Dawn