Madas Edit (szerk.)

Szöveggyűjtemény ​a régi magyar irodalom történetéhez – középkor 3 csillagozás

1000-1530
Madas Edit (szerk.): Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – középkor

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1992

A művek szerzői: Gyöngyösi Gergely, Laskai Osvát, Thuróczy János, Küküllei János, Kézai Simon, Anonymus

Tartalomjegyzék


Enciklopédia 10


Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Arianrhod P>!

Mondják, hogy asszonyaik ugyanúgy harcolnak, mint ők; nyilaznak, megülik a csődört és a kancát, mint a férfiak, az ütközetben pedig lelkesebbek a férfiaknál, mivel soha nem menekülnek el a férfiak elől. Mert amíg a férfiak néha meghátrálnak, ők soha nem futamodnak meg, sőt inkább minden veszélynek kiteszik magukat.

Julianus barát jelentése második útjáról LEVÉL A TATÁROK ÉLETÉRŐL (1237-1238)

Arianrhod P>!

A semmittevés a lélek ellensége.

Leibici Márton SENATORIUM DIALÓGUS AZ ELMÚLT IDŐKRŐL (1464) (Részlet)

Arianrhod P>!

Tégy engem te szívedre, ment jegyet. Ment jegyet te karodra. Mert szeretet olyan erős, ment halál. Kedvelés kemény, ment pokol.

Döbrentei-kódex (1508) SALAMON ÍNEKLÉSE ISTEN ANYASZENTEGYHÁZZAL EGYEMBE (Énekek Éneke)

Arianrhod P>!

Mivel ez utóbbi évek állandó nyugalma következtében magunk is nyugalmasan éltünk, valahányszor különböző rendű-rangú dolog kerül elénk, beszélgetés közben néha kellemes vitákba keveredtünk, többször meg vitatkozás közben kisebbfajta pörlekedések is felmerültek közöttünk, mivelhogy a magyar nemzet legrégibb történetéről különböző nézeteket vallunk, meg arról is, mely világrész szülte a magyarokat, és hogy honnan özönlöttek erre a vidékre, melynek régen Pannónia volt a neve, most pedig éppen a magyarokról Magyarország.

Thuróczy János A MAGYAROK KRÓNIKÁJA (1488) (Részletek)

Arianrhod P>!

Senki sem nyert még földi dicsőséget anélkül, hogy másokat nyomorba ne döntött volna. Ninosz, az asszírok királya azzal teremtette meg a világtörténetet, hagy erőszakosan rátette kezét idegen országokra. És ha Agamemnón, a görögök fővezére, nem döntötte volna romba a trójai Iliont; ha Nagy Sándor nem pusztította volna végig a világot gyászos fegyvereivel: nevük is elenyészett volna testükkel együtt.

Thuróczy János A MAGYAROK KRÓNIKÁJA (1488) (Részletek)

2 hozzászólás
Arianrhod P>!

IFJÚ: Sok rosszat meséltél, ami serdülőkorod idején történt; sohasem történt valami kellemes is abban az időben?
ÖREG: Sok kellemes dolog történt. Abban az időben volt ugyanis a dicsőséges és nagy konstanzi zsinat, amely az Úr 1415. esztendejében kezdődött, s amelyen létrejött az egység, és véget ért a szörnyű egyházszakadás, amely harmincnyolc évig tartott. Ezen a zsinaton megfosztották címétől azt a hármat, aki pápának tartotta magát, és egyetlenegyet választottak, mégpedig a kölni Mártont, ki jól kormányozta az Egyházat tizenhárom évig, és vezetése idején békét teremtett. Ez a konstanzi zsinat az Úr 1418. évében fejeződött be. Azután az Úr 1421. esztendejében Szent Gergely napján megégettek minden zsidót Ausztriában, aki nem akart megtérni; én meg Bécsben ott voltam a tűz környékén. A zsidók lenyelték kincseiket, s azt a diákok és mások megtalálták a hamu között.

Leibici Márton SENATORIUM DIALÓGUS AZ ELMÚLT IDŐKRŐL (1464) (Részlet)

Kapcsolódó szócikkek: 1415 · 1418 · 1421 · Ausztria · Bécs · hamu · kincs · máglya · zsinat
2 hozzászólás
Arianrhod P>!

A gyűlölködés miatt minden ember életét nyomon követi az ócsárlás, még ha dicséretet érdemelne is; és a gonosz nyelv nem kíméli senkinek sem a korát, sem társadalmi állapotát. Mégis a közösen viselt teher – bármily nagy is – kevésbé nyom; és kevésbé igazságtalan a büntetés, ha vannak az embernek – bűntársai!

Thuróczy János A MAGYAROK KRÓNIKÁJA (1488) (Részletek)

Arianrhod P>!

Az Apiarius Thomas de Cantiprato (1201-1263/72) műve, mely moralizáló összehasonlítás a méhek állama és a kolostorok között. A Fornicariust (a hangyák állama) Johannes Nieder (1380 k.-1438) domonkos szerzetes írta erkölcstanító célzattal.

Lunemorte P>!

Emlékezzenk régiekrel,
Az Szittyából kijüttekrel.
Magyaroknak eleikrel,
És azoknak vitézségekrel.

553. oldal, Csáti Demeter éneke

Arianrhod P>!

Egykoron még, mint fiúcska, a poétai hívságok tanulásával foglalatoskodva, valamiféle gyermekes kíváncsisággal töprengve kerestem, mit jelentene az, hogy ama mesebeli Proteust semmiféle bilincs le nem foghatta, és orcáját oly sok ábrázatra változtathatta. És íme, vén lettem immár és nagy kort értem, midőn egész Magyarország veszedelmes állapotából és saját magamnak is külön gyászos veszedelméből, égen és földön nyilvánvaló dolgoknak jeleiből tapasztalom, hagy a poétai kitalálásnak ráncos héja alatt az igazság magva volt, akár tetszik ez nekem, akár nem.

LODOMÉR ESZTERGOMI ÉRSEK IV. MIKLÓS PÁPÁHOZ (1288. május 8.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet
Elekes Lajos – Lederer Emma – Székely György: Magyarország története az őskortól 1526-ig
Blaskó Mária: A csillagok leánya
Dümmerth Dezső: Az Árpádok és a magyar szent-kultusz kialakulása
Kelemen Hajna (szerk.): A középkor irodalmából
N. P. Gracianszkij – Sz. D. Szkazkin: Középkori történeti chrestomathia I-III.
Várkonyi Gábor (szerk.): Középkor, kora újkor
V. Kovács Sándor (szerk.): Régi magyar olvasókönyv
Árpád-kori legendák és intelmek
B. Kovács István: A Szent László legenda szóban és képben