A könyv a Kárpát-medence művelődéstörténetét az írásbeliség s a könyves kultúra szemszögéből vizsgálja a felvilágosodás koráig. Az eddigi könyvtörténeti összefoglalások könyvgyűjtési szempontja mellett most a könyv olvasása áll a figyelem középpontjában. A kötet az egyes korszakok eltérő forrásainak elemzése után a különböző könyvtártípusokat tárgyalja, így az intézményi könyvtárak történetét a Mohács előtti időben, ill. az azt követő két évszázadban. A reneszánsz bibliofília megismertetését követően a magánkönyvtárakat társadalmi rétegenkénti, ill. szakmák szerinti csoportosításban mutatja be. Az olvasmányanyag elemzésének fő szempontja: mit olvasnak az egyes társadalmi rétegekhez tartozók.
A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig 10 csillagozás
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 10
Kiemelt értékelések
Nienna001 ♥P>!
Eltelt némi idő azóta, hogy olvastam. Könyvtári ingyen dobozból hozhattam el. Hatalmas könyvmolyként a könyvek története is érdekel, ami igen szerteágazó érdeklődés, ha pl valaki olvasta a Papirusz könyvet az tudja, hogy az ókorban mennyire nehezen jutott olvasnivalóhoz jutni, és milyen sok munka volt, hogy fennmaradjon egy könyv.
A 9. században Szei Sóganon (Párnakönyv), aki az udvarban élt, tehát előkelő körben a boldogságlistáján ott volt, hogy nagy öröm ha új tekercse bukkan fen egy könyvnak aminél nem tudta, hogy van folytatás.
A könyvnyomtatás ezt az esetlegességet helyezte biztosabb alapokra. Magyarország területén még a 16-17 században továbbra sem volt könnyá dolga a könyvre vágyó személyeknek. Aki tudta peregrinációja idején beszerezte külföldről, amit tudott. Ha gazdagabb volt megbízott könyvbeszerzésekkel embereket. Sokszor megesett, hogy nem a legfrisebb könyvanyag jutott el így Magyarországra. Az első nyomda fecskét hamar letörte a realitás, és hosszú időbe telt, míg Magyarországon ki tudott alakulni egy saját piacra dolgozó kiadás. A német nyelvű könyveket könnyebb volt importálni, míg latinbólés magyarból azért volt némi piaci rés.
Az első könyvtárak, könyvgyűjtemények meglepően kicsiknek tűnnek, ha csak arra gondolok, hogy nekem 1300 könyvem van most épp. Egy néhány könyvről is érdemes volt végrendelkezni, hagyatéki leltárba venni, jegyzékeket készíteni róla. Érték volt a könyv, főleg az olyan, ami díszesebb kivitelű volt, aranyozott kötésbe készült.
Magyar nyelven az asszonyok olvastak leginkább, külön kis asszonyikönyvgyűjteményeket kialakítva, kegyességi irodalom volt népszerű. A latin 1840-es évekig államnyelv volt, az oktatás a jog nyelve. Az a fura helyzet állt elő, hogy külföldön már anyanyelven jelentek meg a tudományos munkák, viszont az élő idegennyelvekben kevésbé erős magyarokhoz csak latinra fordítva jutottak el a fejlemények ez lassítva az újdonságok átvételét.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tevan Andor: A könyv évezredes útja 92% ·
Összehasonlítás - Endrei Walter – Zolnay László: Társasjáték és szórakozás a régi Európában ·
Összehasonlítás - Halász Zoltán: Gasztronómiai kalandozások Európában ·
Összehasonlítás - Kéri Katalin: Holdarcú, karcsú ciprusok ·
Összehasonlítás - Ráth-Végh István: A könyv komédiája 94% ·
Összehasonlítás - Lénárd Sándor: A római konyha 95% ·
Összehasonlítás - Keresztury Dezső: Híres magyar könyvtárak ·
Összehasonlítás - Hanák Péter (szerk.): Hogyan éltek elődeink? ·
Összehasonlítás - Pierre Marchand (szerk.): A reneszánsz és a humanizmus fényei ·
Összehasonlítás - Johan Huizinga: A középkor alkonya 89% ·
Összehasonlítás