Az Égig érő palatábla 1993-ban jelent meg, Mács József első rendszerváltás utáni köteteként. A szerző egy vegyes házasságban, idegen környezetben, Csehországban született kisfiú eszmélkedésének, szellemi gyarapodásának a történetét ábrázolja, miközben bemutatja egy gömöri falu életét. Azontúl, hogy a Csehországba szakadt család sarját igyekszik a történet tulajdonképpeni főhőse, az öregember visszaédesgetni a szülőföld édes anyanyelvéhez, tükröt is tart az otthon maradó, de lélekben távozó, az asszimilációt erősítő, önfeladó magyarok elé.
A Magyar Művészeti Akadémia immár negyedik éve néhai tagja neve mellett nem véletlenül szerepel az idézet: „Soha nem volt számomra érdekesebb és fontosabb téma, mint a népem sorsa." Ez a regénye, az Égig érő palatábla is ezt bizonyítja.
Kövesdi Károly
MÁCS JÓZSEF (1931, Bátka – 2017, Pozsony)
Felvidéki magyar író, publicista, szerkesztő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának néhai… (tovább)
Az Égig érő palatábla 1993-ban jelent meg, Mács József első rendszerváltás utáni köteteként. A szerző egy vegyes házasságban, idegen környezetben, Csehországban született kisfiú eszmélkedésének, szellemi gyarapodásának a történetét ábrázolja, miközben bemutatja egy gömöri falu életét. Azontúl, hogy a Csehországba szakadt család sarját igyekszik a történet tulajdonképpeni főhőse, az öregember visszaédesgetni a szülőföld édes anyanyelvéhez, tükröt is tart az otthon maradó, de lélekben távozó, az asszimilációt erősítő, önfeladó magyarok elé.
A Magyar Művészeti Akadémia immár negyedik éve néhai tagja neve mellett nem véletlenül szerepel az idézet: „Soha nem volt számomra érdekesebb és fontosabb téma, mint a népem sorsa." Ez a regénye, az Égig érő palatábla is ezt bizonyítja.
Kövesdi Károly
MÁCS JÓZSEF (1931, Bátka – 2017, Pozsony)
Felvidéki magyar író, publicista, szerkesztő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának néhai tagja.
A 90 éve született Mács József sírfelirata nem véletlenül lett „A Felvidék krónikása", hiszen aki ismeri és olvassa a gömöri születésű és a szűkebb pátriájához földi pályafutása utolsó pillanatáig hűséges író műveit, művészi értékei mellett Mács József prózájából valós képet kap a felvidéki magyarság népéletének, politikai és társadalmi számkiveteltségének, a II. világháború utáni sorsának alakulásáról. Arról a nemzetrészről, amelynek a feje fölött átlépett az országhatár, s amely mellett elrobogott az idők vonala.
Az Égig érő palatáblát a kritika nem sorolja az író legjelentősebb regényei közé, pedig ez a műve talán az egyik legihletettebb kisregénye. Valahol mindannak a küzdelemnek a kvintesszenciáját jelenti, ami Mács esetében az „elcsatolt" szülőföld témakörében született.
