Szegény ​kisfiú (Helen Grace 5.) 216 csillagozás

M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

A város sötét zugaiban mozgalmas éjszakai élet zajlik, ahol az emberek szabadjára ereszthetik vágyaikat, átlépve a határt munka és játék, élvezet és fájdalom között. De most betörnek e menedékbe. Lecsap egy gyilkos. Meghal egy ember.
Abban a világban, ahol kötelező az álca és a diszkréció, a leleplezés tönkretehet egy életet. Senki sem akar előállni azzal, hogy mit látott vagy mit tud – és ez a nyomozást vezető Helen Grace-re is érvényes.
Helen ismerte az áldozatot. És az áldozat is ismerte őt – jobban, mint bárki más. És amikor a gyilkos újra lecsap, Helennek döntenie kell, hány határt kész átlépni, hogy elkapja a sorozatgyilkost.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
GABO, Budapest, 2017
352 oldal · ISBN: 9789634065364 · Fordította: Turcsányi Jakab
>!
GABO, Budapest, 2017
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634064985 · Fordította: Turcsányi Jakab

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Helen Grace


Kedvencelte 17

Most olvassa 7

Várólistára tette 81

Kívánságlistára tette 134

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Kawaii_vIVIv>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Totális szívás volt ez a rész Helen-re nézve. Érezte ő, hogy valami mellett elsiklik, és most sajnos nagyon nem jött össze neki ez a kirakós. A körülmények, a társai, és a gyilkos is ellene voltak. Nehéz helyzetbe került a könyv végére, de bízom benne, hogy a következő részben pozitívan fog kikerülni belőle.
Emília az agyamra ment ebben a részben is, sőt most még undorítóbb eszközökhöz nyúlt.
A gyilkos kilétére hamarabb rájöttem mint Helen, és sajnálom, hogy így alakult :(
M. J. Arlidge könyvről könyvre tartja a színvonalat, továbbra is imádom ezt a sorozatot.

Szilvi00 P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Oké, ez váratlan volt! Amikor azt írtam a Babaház értékelésemben, hogy Jake Elder „kaphatna nagyobb hangsúlyt", nem így értettem!!!
Helen Grace nagyon megszívta! Ezúttal spoiler Jól felépített és izgalmas rész volt. A gyilkosságok jól kiterveltek és hátborzongatóan kegyetlenek voltak. A nyomozók minden tőlük telhetőt megtettek, de nem jutottak egyről a kettőre. Charlie és Sanderson munkahelyi versengése engem dühített. Ráadásul Gardam -nál is elgurult a gyógyszer, szóval a csapat kezdett szétesni. Egész idő alatt azt hittem, hogy a végén Helen varázsütésre előáll a megoldással. spoiler Nem szívlelem az ehhez hasonló befejezéseket. A szívtelen és szenzációhajhász Emilia röhög a markában. Felháborító!

Ferger_Jolcsi P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Eddig ez a rész tetszett a legkevésbé, ahogy egyre jobban belelendülünk a cselekménybe, úgy lesz az Író stílusa és a történet is egyre durvább, ami sokszor már túl sok volt nekem. De még így is izgatottan vártam a fejleményeket. A gyilkos kiléte teljesen meglepett engem, nem vártam ilyen fordulatra. Nem is sejtettem, hogy ilyenre képes spoiler Gardamot már az előző részben is ellenszenvesnek találtam, de ebben a részben még utálatosabb karakterként tünteti fel az Író. Helent pedig a kötet végén már nagyon sajnáltam, Charlie az egyetlen, aki kételkedik az ügy menetében, remélem, a következő kötetben a sarkára áll és segít Helennek. Ilyen függővéget, mint ahogy ez a rész zárult, egyik korábbi kötet sem tartalmazott, így most még jobban várom, hogy a kezembe vehessem a folytatást.

mate55>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Nincs könnyű helyzetben az, aki 2017-ben adja arra a fejét, hogy egy sötét tónusú, lehangoló thrillert ír egy sorozatgyilkosról. Egy ilyen történet hallatán joggal gondolja az ember, hogy nem valószínű, hogy pont most fog egy eredeti, a témában újat mondani tudó könyvet olvasni. Southamptonban, a város legsötétebb sarkában „virágzó éjszakai élet működik”, ahol az emberek elengedhetik magukat. Normális esetben az ilyen fetish klubok anonimitást nyújtanak, amely biztosítja a biztonság érzetét, és lehetővé teszi számukra, hogy „elszenvedjék” legtitkosabb vágyaikat. De most ez a szentély (BDSM klub) összeomlik, mikor gyilkosság történik. Helen Grace és csapata ebbe a sötét és dekadens éjszakai életébe lép, ahol a titkos vágyak, a fájdalmak, ahol a kétes életek a zárt ajtók mögött folytatódnak. Ahol a rejtélyes nyomozó olyan ügyhöz van kirendelve, amely szorosan összekapcsolódik a legmélyebb titkaival. A „Szegény kisfiú” bizonyos részei egy rettenetesen kínkeserves, ugyanakkor szórakoztató hullámvasúthoz hasonlítanak, ahol az ember egyaránt éli meg az ígéretes elindulás kezdetét, és esik pofára, amikor a jónak tűnő, sőt, kifejezetten izgalmas részek után jön egyetlen fejezet, amivel teljesen keresztbe tesz saját magának. Minden benne van, ami miatt borzasztóan rühellem az ostoba thrillereket, amiknek még véletlenül sincs szándékában, hogy a sok kegyetlenkedés és a depresszív világ témákon túl valami másfajta élményt is nyújtson az olvasónak. Elfogadható álláspont az, hogy felesleges értelmet keresni benne és csak hagyni kell, hogy szórakoztasson, de higgyétek el, én mindkettőt megpróbáltam mégsem sikerült egyik se. És akkor még a végéről nem is beszéltem….

4 hozzászólás
Timcsibaba77>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Egyértelműen 5 csillagra kell értékeljem. A sorozatnak talán az egyik leglendületesebb, csavarosabb, és megdöbbentőbb könyve volt. A BDSM szexel hadilábon állok, és sokszor leesett az állam, de amúgy nagyon izgalmas krimi volt. Csak ajánlani tudom az álmatlanságban szenvedő, vagy olvasni imádó krimi szerelmeseinek. Number One nálam ez a Helene Grece sorozat. Már nem bírok magammal, és neki kezdtem a következő résznek.

Mónika_T P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

A dühítő kezdés ellenére ez lett a sorozat eddigi legjobb része.

Aki kicsit is figyelmesen olvasta eddig a sorozatot, az már a fülszövegből kitalálhatta, hogy ki az áldozat, a gyilkos és mi a motiváció.
Na jó, lehet, hogy a gyilkost és a motivációt nem rögtön, de mindegy, mert akkor is könnyű rájönni. A személyes érintettség miatt más variáció egyszerűen nincs!
Ezért nagyon dühös voltam, aztán mégis egy jól felépített történetet kaptam, ami ezen kívül még tudott izgalmas jelenetekkel szolgálni.
A haragom csak azért nem oszlott el maradéktalanul, mert kedveltem az első áldozatot.

tmezo P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Rögtön az első eset után lett egy sejtésem, de nem hittem, hogy igaz lehet.
Az lett, de erről csak a könyv végén biztonyosodhattam meg, addig váltakoztak az elkövetőre vonatkozó tippjeim, és ezt nagyon élveztem.
A csapat szétesett a nyomozás során, de jót tett az izgalmaknak. Versengés alakult ki közöttük, ami felforgatta a megszokott menetet, nem összehangolt volt a fellépésük, és nem lehetett tudni kinek jön be a tippje.
Érdekes fejlemények alakultak az újságíróval, és Gardammal is, ami fokozta a feszültséget.
Jó kis csapda kerekedett ki az egészből, és nem várt módon zárult be.

buzavirág>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Na most aztán Helen benne van a slamasztikában, ebben a részben ismét övé a főszerep, minden értelemben. Egy újabb gyilkos tűnik fel a láthatáron, aki S&M módszereket alkalmaz, és ráadásul profi módon. A történet által beleláthatunk ebbe az életformába, megtudhatjuk mi motiválja ezeket az embereket. Maga a nyomozás jól indult, de úgy érzem újra ugyanazokhoz az eszközökhöz, ötletekhez nyúl az író, amelyeket már az előző részben felhasznált. Ráadásul megint belehozta spoiler a történetbe. Nem éreztem kiemelkedőnek ezt a részt sem, de a befejezés nagyon tetszett, végre egy függővég, várom a folytatást.

gumicukor>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

A cím és a fülszöveg elolvasás után teljesen egyértelmű volt a gyilkos kiléte. Még el sem kezdtem a könyvet, már tudtam, hogy mire fog kifutni ez a sztori. És őszintén, ha az ember a szívére teszi a kezét és látott már 2-nél több Dr. Csont vagy CSI részt, annak ez a könyv nem okozhat meglepetést.

A sorozat előző részét nagyon szerettem, főleg azért, mert végre nem a nyomozók magánélete volt a középpontban. Éppen ezért félve kezdtem neki ennek a kötetnek, és… (dobpergés!) …kellemes csalódás volt. Így, hogy felkészülhettem rá, nem is zavart annyira, hogy megint Helen magánéletében turkálunk. Azért azt hozzá kell tenni, hogy főleg azért élveztem a történetet, mert jó környezetbe ágyazódtak a gyilkosságok, ami adott az egésznek egy érdekes színezetet.

És még egy furcsa dolog történt velem a könyv befejezése után: elkezdtem a sorozat következő részét. Ilyen nagyjából még soha nem fordult elő velem, maximum még zsenge kamaszkoromban, amikor nagyon berántott egy-két könyvsorozat. Azóta sajnos azt kellett látnom, hogy nem köt le egymás után semmilyen sorozat, így mindig hagyok legalább egy pár kötetnyi időt két rész között. Viszont ebben az esetben olyan nyitottra sikerült a vége, hogy erőt éreztem magamban a következőhöz. Meglátjuk, hogy válik be!

Összességében ennél a kötetnél jöttem rá, hogy mi a bajom ezzel a sorozattal: tényleg olyan, mint egy krimi tv-sorozat. Ugyanazok a megoldások, sablonok, semmi egyedi vagy meglepő. Mintha egy CSI-t, NCIS-t vagy Dr. Csont epizódot néznék – a részek pontosan ugyanolyan séma alapján épülnek fel. A fülszövegekben pedig állandóan rávilágítanak, hogy az író bűnügyi tv-sorozatokban dolgozott. Sajnos ez meg is látszik a könyvein és éppen ezért semmi egyediség nincs bennük.

Ananiila>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Megint úgy voltam vele, – mint az előző résznél – hogy a következő rész kiolvasatlanul kerül vissza a könyvtárba, mert az ember lánya ne pazarolja az idejét közepes sorozatokra, de persze megint olyan függővéget kaptunk, ami miatt muszáj folytatni.
Helen jó nagy slamasztikába kerül, cserbenhagyja a csapata is, és csak úgy hullanak az emberek körülötte, Emilia genyóbb, mint valaha, ennek ellenére mégsem rágtam le a körmöm a sztorin. Teljesen kívülálló tudtam maradni, még jó, hogy viszonylag rövid a könyv és hamar a végére lehet érni.
Egyszer el lehet olvasni kategória, de mégis, jó ha az ember keze ügyében van a következő rész, talán az jobb lesz.


Népszerű idézetek

mate55>!

A család okozta sebek a legmélyebbek.

224. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace
a_bookworm_named_honey>!

A gyilkolás olyan, mint a kábítószer – minden újabb alkalom után erősebb és sürgetőbb lesz a vágy a következőre.

mate55>!

Ebben az életben talán lehetetlen megismerni egy másik embert. Talán csak a halálban mutatkozik meg az igazi énje.

200. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace
a_bookworm_named_honey>!

Vannak sebek, amelyek túl mélyek ahhoz, hogy begyógyuljanak? A sérült szeretet már nem hozható helyre?

nypiro P>!

A lakásban nem találtunk ilyen eszközöket, de ott voltak a töltők egy iPhone 5-höz és egy tablethez, tehát ellenőrizni kell, mentett-e el adatokat, és ha igen, hová.

1 hozzászólás
tmezo P>!

Évek óta először Helen elvesztette a kontrollt.

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace
Mónika_T P>!

Egyetlen kérdés tönkre tehet egy egész életet. Bár álmatlanul forgolódva azt kereste, hogyan hozhatná fel a témát, tudta, hogy soha nem fog rákérdezni. Nem azért, mert nem akarja tudni. Hanem azért, mert hátha megtudná.

Suddus>!

Attól rendült meg, amit a szemében látott. Valami haldokló, valami üres költözött a tekintetébe.

120. oldal

tmezo P>!

Évek óta először Helen kételkedni kezdett önmagában.

257. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace

A sorozat következő kötete

Helen Grace sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

M. W. Craven: A bábuk tánca
Ker Dukey – K. Webster: Pretty New Doll – Csinos új babácska
Angela Marsons: Elfojtott sikoly
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Holly Jackson: Halott kislány a jó kislány
Daniel Cole: Rongybaba
Sharon Bolton: Halj meg kétszer!
Sarah Pearse: A pihenőhely
J.D. Barker: Az ötödik áldozat
Chris Carter: A hívás