Szegény ​kisfiú (Helen Grace 5.) 189 csillagozás

M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

A város sötét zugaiban mozgalmas éjszakai élet zajlik, ahol az emberek szabadjára ereszthetik vágyaikat, átlépve a határt munka és játék, élvezet és fájdalom között. De most betörnek e menedékbe. Lecsap egy gyilkos. Meghal egy ember.
Abban a világban, ahol kötelező az álca és a diszkréció, a leleplezés tönkretehet egy életet. Senki sem akar előállni azzal, hogy mit látott vagy mit tud – és ez a nyomozást vezető Helen Grace-re is érvényes.
Helen ismerte az áldozatot. És az áldozat is ismerte őt – jobban, mint bárki más. És amikor a gyilkos újra lecsap, Helennek döntenie kell, hány határt kész átlépni, hogy elkapja a sorozatgyilkost.

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
GABO, Budapest, 2017
352 oldal · ISBN: 9789634065364 · Fordította: Turcsányi Jakab
>!
GABO, Budapest, 2017
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634064985 · Fordította: Turcsányi Jakab

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Helen Grace


Kedvencelte 15

Most olvassa 6

Várólistára tette 80

Kívánságlistára tette 128

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kawaii_vIVIv>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Totális szívás volt ez a rész Helen-re nézve. Érezte ő, hogy valami mellett elsiklik, és most sajnos nagyon nem jött össze neki ez a kirakós. A körülmények, a társai, és a gyilkos is ellene voltak. Nehéz helyzetbe került a könyv végére, de bízom benne, hogy a következő részben pozitívan fog kikerülni belőle.
Emília az agyamra ment ebben a részben is, sőt most még undorítóbb eszközökhöz nyúlt.
A gyilkos kilétére hamarabb rájöttem mint Helen, és sajnálom, hogy így alakult :(
M. J. Arlidge könyvről könyvre tartja a színvonalat, továbbra is imádom ezt a sorozatot.

Szilvi00 P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Oké, ez váratlan volt! Amikor azt írtam a Babaház értékelésemben, hogy Jake Elder „kaphatna nagyobb hangsúlyt", nem így értettem!!!
Helen Grace nagyon megszívta! Ezúttal spoiler Jól felépített és izgalmas rész volt. A gyilkosságok jól kiterveltek és hátborzongatóan kegyetlenek voltak. A nyomozók minden tőlük telhetőt megtettek, de nem jutottak egyről a kettőre. Charlie és Sanderson munkahelyi versengése engem dühített. Ráadásul Gardam -nál is elgurult a gyógyszer, szóval a csapat kezdett szétesni. Egész idő alatt azt hittem, hogy a végén Helen varázsütésre előáll a megoldással. spoiler Nem szívlelem az ehhez hasonló befejezéseket. A szívtelen és szenzációhajhász Emilia röhög a markában. Felháborító!

Ferger_Jolcsi P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Eddig ez a rész tetszett a legkevésbé, ahogy egyre jobban belelendülünk a cselekménybe, úgy lesz az Író stílusa és a történet is egyre durvább, ami sokszor már túl sok volt nekem. De még így is izgatottan vártam a fejleményeket. A gyilkos kiléte teljesen meglepett engem, nem vártam ilyen fordulatra. Nem is sejtettem, hogy ilyenre képes spoiler Gardamot már az előző részben is ellenszenvesnek találtam, de ebben a részben még utálatosabb karakterként tünteti fel az Író. Helent pedig a kötet végén már nagyon sajnáltam, Charlie az egyetlen, aki kételkedik az ügy menetében, remélem, a következő kötetben a sarkára áll és segít Helennek. Ilyen függővéget, mint ahogy ez a rész zárult, egyik korábbi kötet sem tartalmazott, így most még jobban várom, hogy a kezembe vehessem a folytatást.

Timcsibaba77>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Egyértelműen 5 csillagra kell értékeljem. A sorozatnak talán az egyik leglendületesebb, csavarosabb, és megdöbbentőbb könyve volt. A BDSM szexel hadilábon állok, és sokszor leesett az állam, de amúgy nagyon izgalmas krimi volt. Csak ajánlani tudom az álmatlanságban szenvedő, vagy olvasni imádó krimi szerelmeseinek. Number One nálam ez a Helene Grece sorozat. Már nem bírok magammal, és neki kezdtem a következő résznek.

mate55 P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Nincs könnyű helyzetben az, aki 2017-ben adja arra a fejét, hogy egy sötét tónusú, lehangoló thrillert ír egy sorozatgyilkosról. Egy ilyen történet hallatán joggal gondolja az ember, hogy nem valószínű, hogy pont most fog egy eredeti, a témában újat mondani tudó könyvet olvasni. Southamptonban, a város legsötétebb sarkában „virágzó éjszakai élet működik”, ahol az emberek elengedhetik magukat. Normális esetben az ilyen fetish klubok anonimitást nyújtanak, amely biztosítja a biztonság érzetét, és lehetővé teszi számukra, hogy „elszenvedjék” legtitkosabb vágyaikat. De most ez a szentély (BDSM klub) összeomlik, mikor gyilkosság történik. Helen Grace és csapata ebbe a sötét és dekadens éjszakai életébe lép, ahol a titkos vágyak, a fájdalmak, ahol a kétes életek a zárt ajtók mögött folytatódnak. Ahol a rejtélyes nyomozó olyan ügyhöz van kirendelve, amely szorosan összekapcsolódik a legmélyebb titkaival. A „Szegény kisfiú” bizonyos részei egy rettenetesen kínkeserves, ugyanakkor szórakoztató hullámvasúthoz hasonlítanak, ahol az ember egyaránt éli meg az ígéretes elindulás kezdetét, és esik pofára, amikor a jónak tűnő, sőt, kifejezetten izgalmas részek után jön egyetlen fejezet, amivel teljesen keresztbe tesz saját magának. Minden benne van, ami miatt borzasztóan rühellem az ostoba thrillereket, amiknek még véletlenül sincs szándékában, hogy a sok kegyetlenkedés és a depresszív világ témákon túl valami másfajta élményt is nyújtson az olvasónak. Elfogadható álláspont az, hogy felesleges értelmet keresni benne és csak hagyni kell, hogy szórakoztasson, de higgyétek el, én mindkettőt megpróbáltam mégsem sikerült egyik se. És akkor még a végéről nem is beszéltem….

4 hozzászólás
tmezo P>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Rögtön az első eset után lett egy sejtésem, de nem hittem, hogy igaz lehet.
Az lett, de erről csak a könyv végén biztonyosodhattam meg, addig váltakoztak az elkövetőre vonatkozó tippjeim, és ezt nagyon élveztem.
A csapat szétesett a nyomozás során, de jót tett az izgalmaknak. Versengés alakult ki közöttük, ami felforgatta a megszokott menetet, nem összehangolt volt a fellépésük, és nem lehetett tudni kinek jön be a tippje.
Érdekes fejlemények alakultak az újságíróval, és Gardammal is, ami fokozta a feszültséget.
Jó kis csapda kerekedett ki az egészből, és nem várt módon zárult be.

buzavirág>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Na most aztán Helen benne van a slamasztikában, ebben a részben ismét övé a főszerep, minden értelemben. Egy újabb gyilkos tűnik fel a láthatáron, aki S&M módszereket alkalmaz, és ráadásul profi módon. A történet által beleláthatunk ebbe az életformába, megtudhatjuk mi motiválja ezeket az embereket. Maga a nyomozás jól indult, de úgy érzem újra ugyanazokhoz az eszközökhöz, ötletekhez nyúl az író, amelyeket már az előző részben felhasznált. Ráadásul megint belehozta spoiler a történetbe. Nem éreztem kiemelkedőnek ezt a részt sem, de a befejezés nagyon tetszett, végre egy függővég, várom a folytatást.

Ananiila>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Megint úgy voltam vele, – mint az előző résznél – hogy a következő rész kiolvasatlanul kerül vissza a könyvtárba, mert az ember lánya ne pazarolja az idejét közepes sorozatokra, de persze megint olyan függővéget kaptunk, ami miatt muszáj folytatni.
Helen jó nagy slamasztikába kerül, cserbenhagyja a csapata is, és csak úgy hullanak az emberek körülötte, Emilia genyóbb, mint valaha, ennek ellenére mégsem rágtam le a körmöm a sztorin. Teljesen kívülálló tudtam maradni, még jó, hogy viszonylag rövid a könyv és hamar a végére lehet érni.
Egyszer el lehet olvasni kategória, de mégis, jó ha az ember keze ügyében van a következő rész, talán az jobb lesz.

dagikám>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

Megint felejthetetlent alkotott az író. Annyira szerettem a stílusát,ahogy pörögnek az események,hogy könnyen lehet vele haladni. A mostani könyv olyan téma köré épül számomra,ami már szerintem egy kicsit durva. A vége felé közeledve meglepő fordulat volt az,hogy Helen kollégáival milyen pálfordulás történik,így összecsapottnak hatott.

Iustitia>!
M. J. Arlidge: Szegény kisfiú

A borító egy átverés. Ebben a könyvben fikarcnyi fény sincs, egy csöpp melegség sem. Ha van egy relatív „pozitív” jelenet, ami valójában csak nem annyira negatív, mint a többi, akkor is szakad az eső vagy fúj a szél, esetleg épp szürkület van. Sosincs jó hangulat, sosincs összhang. Mocskos, perverz, nagyon sötét.
Nehéz ezt önálló műként értékelni ahelyett, hogy egy sorozat részeként tekintenék rá. Valószínűleg aki egyedül ezt a részt olvassa, annak nem lesz túl jó élmény, mivel a cselekmény annyira az előző részekben felépített történésekre és magánéletre utal, hogy jó eséllyel követhetetlen.
Ha pedig nem vonatkoztatok el attól, hogy ez egy ötödik rész, akkor elmondhatom, hogy az egész sorozatot nézve már túl sok a magánélet, túl sok az, hogy Helen körül mindenki úgy próbálja meg elintézni a családi dolgokat, hogy spoiler
Jó újítás volt, hogy az eddigi részek magukban kitettek egy egészet, itt a cselekmény valamelyest lezáratlan, sokkal inkább kelti fel az érdeklődést a következő részre. Ugyanakkor ez valamennyire bosszantó is, hiszen automatikusan jött az a bizonyos „így nem lehet vége” érzés.


Népszerű idézetek

mate55 P>!

A család okozta sebek a legmélyebbek.

224. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace
a_bookworm_named_honey P>!

A gyilkolás olyan, mint a kábítószer – minden újabb alkalom után erősebb és sürgetőbb lesz a vágy a következőre.

mate55 P>!

Ebben az életben talán lehetetlen megismerni egy másik embert. Talán csak a halálban mutatkozik meg az igazi énje.

200. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace
a_bookworm_named_honey P>!

Vannak sebek, amelyek túl mélyek ahhoz, hogy begyógyuljanak? A sérült szeretet már nem hozható helyre?

tmezo P>!

Évek óta először Helen elvesztette a kontrollt.

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace
Suddus>!

Attól rendült meg, amit a szemében látott. Valami haldokló, valami üres költözött a tekintetébe.

120. oldal

tmezo P>!

Évek óta először Helen kételkedni kezdett önmagában.

257. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Helen Grace
MKDóri>!

Volt egy fénykép a fiatal Amyről az ágya mellett, amelyen ügyetlenül az álla alá szorít egy brácsát. Könnyeket csalt Charlie szemébe, amikor megpillantotta, annyi naiv ártatlanságot és optimizmust sugárzott a kép […]


A sorozat következő kötete

Helen Grace sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Angela Marsons: Elfojtott sikoly
Luke Delaney: Hideglelés
Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz
Robert Galbraith: Zavaros vér
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Lost Dolls – Elveszett babácskák
Robert Bryndza: Az éjjeli vadász
Anne Frasier: A testolvasó
Clare Mackintosh: Látlak
Katerina Diamond: A tanár
Paula Hawkins: Lassan izzó tűz