Ecc, ​pecc (Helen Grace 1.) 478 csillagozás

M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ez ​él, az meghal.
Más választás nincs.

A lány félholtan jött ki az erdőből.
A története hihetetlen volt. Mégis igaz.
Minden egyes iszonyú szava.

Pár nap múlva előkerül egy másik kétségbeesett megmenekült – lassan összeáll a séma. Az áldozatokat kettesével rabolják el, és szörnyű választás elé állítják őket: ölsz vagy megölnek.

Az életedet vagy az eszedet veszítenéd el inkább?

Helen Grace felügyelő a démonait legyűrve kapaszkodik fel a csúcsra.
A láthatatlan szörny utáni nyomozás során felmerül, hogy a megoldás kulcsa a túlélőknél – a gyilkos eleven névjegyeinél – lehet.

És hiába jár sikerrel, újabb ártatlanok halnak meg…

M. J. Arlidge tizenöt éve dolgozik a televíziós dráma műfajában. Az utóbbi öt évben olyan bűnügyi sorozatok gyártásában vett részt az ITV számára, mint a Torn vagy a The Little House, legújabban pedig az Undeniable, amelyet 2014 tavaszán sugároztak. Jelenleg A néma szemtanú epizódjait írja, de… (tovább)

Eredeti mű: M. J. Arlidge: Eeny Meeny

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
GABO, Budapest, 2015
396 oldal · ISBN: 9789634060994 · Fordította: Bori Erzsébet
>!
GABO, Budapest, 2015
394 oldal · ISBN: 9789636899530 · Fordította: Bori Erzsébet

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Helen Grace · Mark Fuller


Kedvencelte 64

Most olvassa 29

Várólistára tette 321

Kívánságlistára tette 347

Kölcsönkérné 13


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

„A hétköznapi életben számtalan olyan pillanat van, amikor el kell dönteni, hogy megnyitjuk, vagy eltemetjük magunkat. A szerelemben, a munkában, a családban, a barátokkal egyaránt vannak olyan pillanatok, amikor dönteni kell, hogy megmutatjuk-e a valódi énünket. ”

Ejha…na végre….ezt már szeretem.
Több szempontból is imádtam.

Az első, mert már a legelején belecsöppenünk az események legjavába.
Végig ködös állapotban tart, aztán hirtelen felszáll a köd, de még mindig nem az igazi és ami a legdurvább, hogy akkora átveréssel járt számomra, hogy csak lestem.

Ugyanis valahol a közepe táján rájöttem ki is lehet a hunyó, de bár a sejtésem beigazolódott, még is pofon ütött. Most akkor ki a rossz igazán?

Mert nézzünk szembe a tényekkel, igen is a pokolban túlélni, (még ha nem is így kellett volna) igen csak tiszteletre méltó és le a kalappal, aki ezt ép ésszel, ép lélekkel át tudja vészelni.

Főszereplőnk nem egy „egyszerű” hölgyemény, még azt is írhatnám igazi BADASS, de ezt így teljében elég nehéz elfogadnom.

Mindenki hordozza a lelki nyomorát, mindenkinek vannak titkai, és mindenkiből végül kibújik a gyilkos oldala.
Senki sincs biztonságban, senki nem mondhatja, hogy ezt nem tenné, mikor nincs választásod csak az élet vagy halál, akkor te vajon melyiket választanád?

Ez egy „csodás” játék, brilliáns elme kellett hozzá, hogy ezt végig gondolja és megvalósítsa.
Igen, megint a „gonosz” a kedvencem, mert értem a felfogását, függetlenül attól, hogy nem értek vele egyet.
Hiszem, hogy ezen karakterek, már a pokolban élve is úgy érzik, tettük nem okoz nagyobb gondot, mint ami már adott a világban és sajnos vagy sem, ő maguk is egy komoly, ártó részét kezdik el képviselni.
Ezek után, hol húzódik meg az a határ amit elítélünk!? Igen, Mi a biztonságból megítéltetjük ezen embereket, cselekedeteiket, de ha benne lennénk, akkor áldozat lennél vagy bűnös?

Lehet túlzás, de igen csak elgondolkodtam ezen és hasonló dolgokon miután becsuktam a könyvet.

A maga műfajában egy hihetetlen izgalmas, brutális, néhol sokkoló történetet olvastam és új kedvenc írót avattam.

Alig várom a következő kötetet!

Viszont a borító undorító és nagyon nem tetszik, jó mélyre fogom dugni a könyvespolcomon.

@Gothic01 mindig tudod, hogy milyen könyvek fognak nekem tetszeni….:D

Ajánlom, kedvenc!

9 hozzászólás
>!
FairyDust P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Ez él, az meghal. Más választás nincs.

Tyű! Ez a könyv kellően izgalamas és beteg volt ahhoz, hogy lekössön és szeressem! :D
Elég volt ránéznem a boritóra és már megvett magának, főleg mivel az egyik kedvencem ugrik be róla ami nem más, mint a nem vagyok sorozatgyilkos. Ha valakit nem nyert meg a boritó akkor a fülszöveg olvasása után már bizonyára felkeltette az érdeklődését. Igen én boritó alapján választok könyvet, ez nem jó, le kéne szoknom róla. :D Le szeretném szögezni, hogy szerintem ez a sztori inkább pszicho thriller mint krimi. A történet az elejétől fogva egy alap feszültséggel operál ami akkor is jelen van, mikor gyakorlatilag nem történik „semmi”. Az alapkoncepció elég egyedi, van két áldozat, vajon melyik éli túl? Miért ők lettek kiválasztva? Miért ilyen módon teszi el őket láb alól a gyilkos? Egyáltalán ki a gyilkos? Ezek a kérdések (és még sok más) végig ott motoszkáltak a fejemben. A főszereplő számomra unszimpatikus volt, ahogy a többi megemlitett/felhozott mellékszereplő is, ennek ellenére szerettem a könyvet és nem alakult ki bennem negativ érzelem. Ahogy fentebb is irtam, ez nem krimi. Az alapjai elhintve megvannak, de a könyv esélyt se ad arra, hogy te is részt vegyél a nyomozásban és esetlegesen meg is tippelhesd, hogy ki a gyilkos… spoiler Azért adtam neki max pontszámot, mert a thriller része nagyon keményen megállja a helyét. Némelyik leirásnál szabályosan kirázott a hideg. Arról nem is beszélve, hogy az utolsó oldalakon a forgott a gyomrom a kellemes megfogalmazásoktól… :D Valamint, tényleg egy jól felépitett és átgondolt történetet kapunk.

Összességében mi kell ehhez a könyvhöz?
1. Erős gyomor
2. Közepesen erős idegrendszer
3. A (pszicho)thriller és egyéb beteges dolgok kedvelése
4. Ne zavarjon ha egy fejezet indokolatlanul rövid

Ha ezek a pontok teljesülnek, szeretni fogod a könyvet! :)

2 hozzászólás
>!
Lanore P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Ecc, pecc, ez él, az meghal. Más választás nincs.

És tényleg nincs! Hihetetlenül jól megírt (és jól fordított!) regény, sötét, beteg hangulattal, tele izgalommal, csavarral, lélektannal, olyan fájdalmakkal, megoldásokkal és „vezeklésekkel”, amilyenekkel az ember jó eséllyel csak egy könyv lapjain találkozik. Senkinek nem kívánom, hogy ilyesmit a való életben tapasztaljon meg, még az ellenségeimnek sem. Imádtam minden egyes sorát, a nyomozói csapat karaktereit, a gyilkosról szóló pár oldalas fejezeteket, ahogy beleláthattam a fejébe és a múltjába, imádtam, hogy egy percig sem volt unalmas, és imádtam, hogy megkaptam a válaszokat a miértekre. Kedvenc lett, és nagyon bízom benne, hogy olvashatom majd a folytatást!

>!
brena
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Ejha, ez elképesztő volt! Ha szereted a krimiket, erős az idegzeted, bírod a gyomorforgató jeleneteket, akkor olvasd!
Fuuuu nagyon durva volt!

9 hozzászólás
>!
Naiva P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Egész izgalmas volt, de sokkal durvábbra, és valamivel eredetibb történetre számítottam az eddigi véleményeket olvasgatva. Persze voltak benne hátborzongató jelenetek, de egy már régebben kierőszakolt Fűrész-maraton, után nem tudott újat mutatni. Sajnos egyetlen karaktert sem tudtam megkedvelni, spoiler. Valószínűleg ez is lett volna a szerző célja. Azért összességében nem volt gyenge könyv, de mint korábban említettem, azt hittem, erősebb idegzet kell hozzá. Ettől függetlenül kíváncsi vagyok a sorozat többi részére is.

7 hozzászólás
>!
Niitaa P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Ez… Hihetetlen…
Kicsit durvább sztorira számítottam a borító miatt, de megjegyezném, ez sem volt így gyenge!
Imádtam a karaktereket, nagyon jól meg vannak formálva. A történet vezetését is szerettem, nagyon tetszett, hogy szinte mindenki gondolataiba belelátunk pár oldal erejég. Végig fent tartotta az érdeklődésemet, nem volt tele fölös leírásokkal, sőt néhol keveseltem is. (főként ahol a múlt eseményei kerültek előtérbe)
A besúgó személye számomra egyértelmű volt, bár sorban hozta az ellenérveket. A női megérzésre fogom, vagy arra, hogy az ő karaktere annyira nem ragadott magával :D
Viszont a gyilkos… Úgy ugráltam olvasás közben a Kőrös partján.. Attól féltem, beleesek… Egyszerűen nem tudtam rájönni, ki lehet az, aztán egyszer csak robban a bomba… spoiler Na így azért nehéz is találgatni :D
A gyilkos módszerre rendkívül egyedülálló, hisz ha úgy nézzük, ő nem szennyezi be a kezét, a párok elintézik egymás között. Akaratlanul is felteszi magának az olvasó a kérdést: Ha engem zárnának be, vajon mit tennék? Úgy döntöttem, nem akarom tudni.

Alig várom, hogy elkezdhessem a folytatást. :)

>!
Szilvi00 P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Igazából durvábbra számítottam, ezért csak nappal mertem olvastam, nehogy szívrohamot kapjak ijedtembe. Úgy látszik, nem is vagyok olyan puhány! Párszor azért felfordult a gyomorom, de nem volt vészes. Minden megvolt benne, amit szeretek egy krimiben. Egy nem mindennapi főszereplő (Helen), érdekes karakterek (Jake, Mark, Mickery) , egy (beteg) sorozatgyilkos, nyomozás és feszültség. Sajnos senkit sem tudtam igazán megkedvelni, pedig nekem erre mindig szükségem van. Viszont izgalmas volt és végig fenntartotta az érdeklődésemet.

5 hozzászólás
>!
gazibla
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Egy biztos a következő Hellen Grace történetet is el fogom olvasni. Helen karaktere nagyon jó. Olvastam, olvastam, és csak olvastam nem bírtam letenni ezt a könyvet. Az utolsó 70 oldalon csak úgy végig száguldtam annyira izgalmas volt. Volt a könyvben egy két durva rész(gyomorforgató) főleg a vége felé. Remélem a következő könyve is ilyen jó lesz az írónak. Ez a könyv felkerül a kedvenceim közzé. :)

8 hozzászólás
>!
Ferger_Jolcsi P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Kicsit tartottam tőle, hogy ez is egy lesz azok közül a könyvek közül, amikbe borító és fülszöveg alapján beleszerettem, de aztán nem tudják hozni a várt színvonalat. De szerencsére ez ennél a könyvnél másképp volt! Izgalmas volt, egy percig sem lehetett unni. Nagyon jól lett felépítve, apránként kaptuk meg a kirakósdarabkákat, ami alapján összeállhatott a fejünkben a kép egésze. Nem mondom, hogy nem lehetett előre sejteni a végkifejletet, de ettől még nagyon élvezhető és izgalmas olvasmány volt. Alig várom, hogy olvashassam a folytatást.
Én mind Helent, mind Markot, mind Charliet nagyon megszerettem. El is szörnyedtem a tragikus végkifejleten :/ :( Sajnálom, hogy így kellett véget érnie, erre nem számítottam…

>!
gabiica P
M. J. Arlidge: Ecc, pecc

Nem azt mondom, hogy életem legjobbja, de igazából szerintem ez egy egész jól megírt történet volt. Minden megvolt benne, ami egy igazán jó „krimihez”, vagyis inkább thrillerhez szükséges: brutalitás, kegyetlenség, egy jó nyomozócsoport, érdekes történetszál, csavarok.
Már maga az alapötlet is hihetetlenül érdekes és egyedi volt, rögtön megfogott, kíváncsian vártam, hogy mi fog kisülni belőle.
Tele volt csavarokkal, mikor már azt hittem, hogy kezdek rájönni, mi is történik, akkor jött valami, ami teljesen keresztbe tett a számításaimnak.
A szereplőket nem sikerült egészében megkedvelnem. Helen Grace nyomozó hagy némi kívánnivalót maga után, tele voltam kérdőjelekkel vele kapcsolatban, kíváncsi vagyok, hogy esetleg a későbbi kötetekben fogok-e másképp viszonyulni hozzá. Markban sokkal több lehetőséget láttam volna, sajnáltam, hogy számára úgy ért véget a könyv, ahogy.

Érdekes a koncepció, jól volt megírva a történet, Arlidge számomra tehetségesnek tűnik. Kíváncsi vagyok, hogy mit hoz a folytatás.


Népszerű idézetek

>!
Lanore P

Törékeny dolog a bizalom – nehéz elnyerni, könnyű elveszteni.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bizalom
>!
shadowhunter1975 P

Vannak napok, amikor úgy istenigazából gyomorszájon vág az élet.

127. oldal, 36. fejezet (Gabo, 2015)

>!
mrsp

Furcsa, de ha már tudod, hogy valami rosszat készülsz tenni, menten jobban érzed magad. Mámorító, euforikus, felszabadító érzés. Senki sem sejti, hogy mit tervezel. Senki sem állíthat meg. Ez a te mocskos kis titkod.

124. oldal, 35. fejezet

>!
Lanore P

A hétköznapi életben számtalan olyan pillanat van, amikor el kell dönteni, hogy megnyitjuk, vagy eltemetjük magunkat. A szerelemben, a munkában, a családban, a barátokkal egyaránt vannak olyan pillanatok, amikor dönteni kell, hogy megmutatjuk-e a valódi énünket.

333. oldal

>!
mrsp

(…) az a meztelen igazság, hogy soha senki nem ismerheti meg a másikat.

59. oldal, 16. fejezet

>!
mrsp

Mindent megkap az, aki képes kivárni.

120. oldal, 33. fejezet

>!
mezei P

Fogott egy könyvet, és olvasni kezdett. A polcok roskadoztak a könyvek alatt. Könyvek a kriminalisztikáról, a sorozatbűnözésről, Quantico történetéről – többször is áttanulmányozta már őket. Szépirodalmat nemigen olvasott – nem hitt a happy endben –, de a tudományt nagyra értékelte.

3 hozzászólás
>!
mrsp

Nincs győzelem áldozat nélkül.

175. oldal, 51. fejezet

>!
mrsp

A végén mindannyian állatokká válunk, akik kikaparják egymás szemét a túlélésért.

389. oldal, 114. fejezet


A sorozat következő kötete

Helen Grace sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Erik Axl Sund: Bomlás
Kristina Ohlsson: Mostohák
B. A. Paris: Zárt ajtók mögött
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Anne Frasier: A testolvasó
Dean R. Koontz: Látomás
Daniel Cole: Rongybaba
Dean R. Koontz: Végsőkig