Hány ​óra? 1 csillagozás

M. Iljin: Hány óra?

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Búvár könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1960
174 oldal · Fordította: Apostol András · Illusztrálta: Hegedüs István

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

dokijano>!
M. Iljin: Hány óra?

Kicsit meglepődtem ezen az ismeretterjesztő könyvön. Tudomásul vettem, hogy 1960-ban adták ki, és a stílusából rögtön kitűnik, hogy az akkori úttörő korosztálynak írták, de akkor is. Nekem túlságosan leegyszerűsítő volt. Az elején még örültem ennek, mert jó kis történeteket ismerhettem meg az ókori és középkori időmérési próbálkozásokról, de amikor elértünk a mechanikus órákhoz, ott már inkább a humor kategóriába sorolható vázlatok illusztrálták a szöveget, a megértést nem nagyon könnyítették meg. De szerencsére utólag találtam egy internetes oldalt, ahol sokkal igényesebb rajzok, szemléletes fotók és animációk szemléltetik az ilyen időmérő szerkezetek működését: http://www.mvltrade.hu/history.htm
(Kb. 60 képernyőoldal, de ennek nagy része illusztráció, amelyek megértéséhez nincs szükség különösebb műszaki előképzettségre.)
Morgolódok ugyan, de egy olvasást megért. Nem túl hosszú, 1-2 nekifutással könnyedén elolvasható, és próbál szórakoztató lenni. Ez néhol sikerül is. És legalább késztetést éreztem a fenti, sokkal szemléletesebb oldal megkeresésére.
Azért az zavarta a műszaki beállítottságú agyamat, amikor az utolsó fejezetben (A kvarcóra és az atomóra) többször is következetesen az 50 frekvenciájú rezgésekről ír, pedig az 50 Hz frekvenciájú rezgést jelent. Miért kell félni ettől a mértékegységtől? Nem hiszem, hogy 1960 előtt ezt a szóhasználatot taníthatták az általános és középiskolákban, nem beszélve a műszaki felsőoktatásról.


Népszerű idézetek

dokijano>!

    Az óra különösen szükséges a mi országunkban, ahol minden munka terv és beosztás szerint folyik.
    Még nem is olyan régen majdnem az egész ország nem az óra, hanem a nap szerint élt. Nem volt saját óragyárunk. Falun ritkaságnak számított az óra. Azóta már megváltozott országunk. Az óra ma már nemcsak városon, hanem falun is szükséges. Nemcsak a gyárban, hanem a kolhozban is. A Szovjetunióban az első ötéves tervben kezdték meg az órák gyári előállítását.

Második fejezet, Három nővér – három óramutató (Móra, 1960)

1 hozzászólás
dokijano>!

Milyen sokat jelent az életünkben két kis óramutató, amely látszólag értelmetlenül szaladgál körbe-körbe!

(első mondat)

dokijano>!

„100000 FONTOT KAP, AKI MEGTALÁLJA, HOGYAN SZÁLLÍTHATÓ AZ IDŐ!”
    Így hangzott az angol parlament hirdetése 1714-ben. És tengernyi ember hozzálátott a nehéz munkához. Az időt elszállítani nem annyi, mint bort vagy borsot szállítani. Hajófenékben nem lehet elrejteni, hordóba nem lehet begyömöszölni.
    Most azt gondoljátok, hogy ennek az igazmondó könyvnek a szerzője megőrült, vagy bolonddá akar tenni benneteket. Pedig az idő elszállítása nemcsak lehetséges, de szükséges dolog.

Második fejezet, Az idő szállítása (Móra, 1960)

dokijano>!

Azt mondják, Kínában még ma is használják a „tüzes ébresztőórát”. Fűrészporból és gyantából vesszőt gyúrnak, amelyet belehelyeznek egy piciny csónakba. A csónakra egy zsinóron két rézgolyót függesztenek fel. A vessző egyik végét meggyújtják, s amikor a láng elér a fonalig, meggyújtja azt, és a golyók hangos csattanással lezuhannak a csónak alá készített fémtányérra.

Első fejezet, A tűzóra és a tűzébresztő (Móra, 1960)

dokijano>!

    A RÁVELL-óraüzem két mérnökének tervei alapján a pesterzsébeti Óragyár a közelmúltban elkészítette az első magyar kvarcórát. Az Óragyár csinos kivitelű kvarcórája 59×34×39 cm nagyságú, súlya 34 kilogramm. A szerkezet bonyolultságára jellemző, hogy az óra elektronikus része 14 elektroncsövet és 180 egyéb alkatrészt tartalmaz.

Harmadik fejezet, A kvarcóra és az atomóra (Móra, 1960)

dokijano>!

Vendégeket hívtatok. Várjátok őket. […] Végül lefeküsztök aludni abban a hitben, hogy a vendégek nem jönnek – éjfélkor senki sem jár vendégségbe. Néhány perc múlva aztán kitartó csengetés és dorombolás ébreszt fel benneteket.

Első fejezet, Mi lenne, ha nem volna óra? (Móra, 1960)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lázár Ervin: Öregapó madarai
Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld
Rachel Williams: Láss csodát!
Ben Hoare: A természet ezer arca
Emma Speare – Leslie Colvin: Az élővilág kisenciklopédiája
Peter Wohlleben: Érted az állatok beszédét?
Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Anna Claybourne: Csodálatos evolúció
David Burnie: A fa
Alex Frith: Kukkants be a föld alá!