Agatha ​Raisin és a páratlan vőlegény (Agatha Raisin 20.) 87% 177 csillagozás

Tudtam, hogy Agatha jó vigasz lesz, az előző szenvedős krimi után ez most nagyon jólesett. Persze továbbra sem a krimiszál erős itt sem, de a hangulat utánozhatatlan, és ebből most minden megvolt, ami kellett. Agatha jött-ment, csetlett-botlott, szerelembe esett vagy háromszor: imádom ezt a nőt! :-)

A sorozat egy újabb kellemes darabja akadt a kezembe. Most sem sorrendbe olvastam, csak ahogy jött, mégis teljességgel be tudtam kapcsolódni a történetbe. Azt mondanám, hogy szinte lehetett volna ez a része az egésznek. Mini összefoglaló, bemutató volt itt is a szereplőkről, történésekről a sorok közé szőve, akár egy jó szappanopera. Így képbe maradtam én is, nem felejtve a szereplőket. Gyenge idegzetűek számára is javalt. Ennek a sorozatnak a titka leginkább abban rejlik, hogy a lapok közt valósággal élnek a szereplők, és bármelyik kötettel el lehet kezdeni, vagy épp folytatni Agatha Raisin történeteit, be tud kapcsolódni az olvasó. Nem kell ügyelni a kínos sorrendre. Mint sok sorozat esetében.
A megszokott szerelmi évődés James Lacey és Agatha Raisin között, férfi és nő közti barátság, kapcsolat, szerelmi cívódás most is egyfajta hordaléka volt a műnek. Azonban egy kicsit talán jobban hozzá nyúl az írónő a nők által annyira féltett múló ifjúság témájához, melyet most is nehezen él „túl” az ötvenes éveiben járó főhősnő, Agatha. Szélmalomharcot vív az idő könyörtelen vasfogas kerekével, dacol az elmúlással. Próbálja főképp magának bizonyítani, hogy még igenis mindig hatással van a férfiakra. De ebben a részben is borsot tör az orra alá a tény, hogy vannak nála fiatalabbak, szebbek. spoiler Szerelme James is felemlegeti menyasszonyát, a nyomozóiroda fiatal alkalmazottja Toni is fitogtatja bályait, ezzel előhívva Agathában egyfajta harcias szellemet. Folyton bizonyítani akar.
Az arcpakolásos rész tetszett nagyon..megmosolyogtatott….bevallom néha én is pórul járok az árulkodó zöld maradványokkal.
Fordulatokban gazdag, humoros sziporkák, mind-mind megszerettették velem azt hiszem örökre ezt a sorozatot.
Szem nem marad szárazon, nagy kedvencem maradt továbbra is Agatha.

Hiányzott már Agatha és a jellegzetes történetei, még akkor is, ha egy borzasztóan tönkretett és megviselt példányt tudtam csak szerezni a könyvtárból.

Ebben a részben, úgy érzem, nagyon kiszámítható volt minden a gyilkosság tekintetében, talán kompezációként toldotta meg M. C. Beaton még ennyi mindennel a kötet végén. De nem baj, nem éreztem soknak, mert annyira agathás volt az egész.

Valami bibi egészen biztosan van velem, de továbbra is jobban szeretem Charlest, mint James-t, még mindig inkább az előbbi férfi jelenlétének örülök inkább.

A sorozat kereken huszadik részében James azt kapja, amit megérdemel, és ez igazán tetszett nekem. Annyit bántotta már a férfi Agathat, hogy örültem, elérkezett az idő, hogy visszakapjon valamit a sorstól. Az Erawan Kiadó által átvett sorozat, Agatha Raisin kalandjai folytatódnak, hiszen a nő szeretné kideríteni, mi történhetett az áldozattal, aki történetesen nem más, mint James menyasszonya.

Feltűnik ebben a részben is Toni, ahogyan George sem maradhat el, és Roy is befut, aztán Agatha „szerelmes” lesz (igen, a megszokott menetrend), ami jó kis kalamajkához vezet majd, ahogyan haladunk a könyvben. Jó, jó, ezt már megszoktuk, és az lenne a furcsa, ha zseniális magándetektívünk szívét egy-egy részben nem csábítaná el egy jóképű pasi.

Furcsa faluba és furcsa családba csöppenünk Jamesnek köszönhetően, ami érdekes atmoszfárét ad a könyvnek, egyfajta borongóssággal, nyomasztó légkörrel tölti meg a lapokat. Az eseményeket Toni magánéleti szála is színesíti, és – nos, ez az én gyengeségem, tudom, de – egyáltalán nem tudom kedvelni ezt a lányt. Agatha a morcosságával, morgolódásával, a gyarló emberi voltával is sokkal közelebb áll hozzám, mert kedves, törődő ember, aki annyira vágyik egy normális párkapcsolatra, hogy folyton bajba keveredik miatta.

Még több: link

Minden Agatha konyvet birok, de ez kimondottan eros volt. Tisztara paraztam, az ilyen allandoan elokerulo pszichopataktol a hideg kiraz – mondjuk en azt hiszem paranoias vagyok egy kicsit. :)
Barmikor, barmennyit kepes lennek elolvasni Agatha torteneteibol! :)
Toni meg amennyire szimpi volt eddig, kezd kevesbe az lenni mar szamomra. :( kar erte.
James benabb, mint valaha, Charles ebben a részben kimondottan jo fej volt.
De ez a pszicho csavo nem megy ki a fejembol, bahh.

Hamar kiderült, hogy a következő részt már olvastam, de nem okozott nagy problémát. Aggie meglehetősen kelekótya volt ebben a részben, és nyüzsögtek körülötte az ismeretlen pasasok. A krimiszál kiszámítható volt, de legalább párszor sikerült megcsavarni – néhol kusza is lett ettől a történet. Viszont Charles jó fej volt ezúttal, aminek mindig örülök. Rengeteget rohangáltak a különböző helyszínek között, még hajókáztak is többször. Hulla is volt néhány, humoros jelenet is, szóval szó sincs a sorozat elkaszálásáról.

Nem voltam maradéktalanul elégedett. M. C. Beaton volt és lesz is ennél sokkal jobb.
James …. ugyan már!

James! Sóhaj!
Nekem tetszett ez a rész is, amikor a lyányról kiderült, h elkezdett problémás lenni, akkor meg voltam róla győződve, h az spoiler.
Egészében véve kellemes kikapcsolódás volt, gyorsan lehetett haladni vele, bármikor újraolvasható.
Utazzunk csak!
Jobban szeretem, ha kiszakadunk a megszokott közegből!

A szokás Agatha Raisin kötet. Könnyed szórakozás, ahol nem a krimiszál az erős, hanem sokkal inkább a főszereplő személyét és a vele történteket találom szórakoztatónak. Időnként kicsit sok(k) is. Az, hogy mennyire tetszik egy újabb könyv, amit vele kapcsolatban olvasok, az függ a hangulatomtól, illetve attól, hogy Agatha túlbillen-e egy adott határon. Itt úgy érzem, hogy kicsit túlbillent, vagy csak nekem nem volt megfelelő hangulatom a könyvhöz.
Nekem kicsit sok volt a főszereplő körül feltűnő férfi, de az is, ahogy Agatha viselkedik velük szembe. Kétségbeesetten használ ki minden feltűnő lehetőséget, hogy aztán nagyot csalódjon sorozatosan.
A főszereplő szórakoztató, de időnként nagyon undok tud leni. Főleg ha férfiakról, korról, illetve munkáról van szó Mindezek mellett a krimiszál még a szokásnál jobban is eltörpül.

Nos, ez most nagyon tetszett. Kellően összekuszált volt, gyilkossággal, nyomozással, érzelmekkel. Rengeteg szerepet kapott most Agatha karaktere, az ő gondolatai, és tanácstalansága. Néha már beléptem volna a lapok közé, és segítettem volna neki, és megráztam volna, hogy ébredj fel.
Most minden eddigi fontos szereplő megjelent, itt volt James, Charles, Roy, Toni, Mrs. Bloxby.
A poénok ismét ütöttek, sokszor felnevettem olvasás közben.