Az ​erdőfürdőzés kézikönyve 1 csillagozás

M. Amos Clifford: Az erdőfürdőzés kézikönyve

Hagyjuk, hogy a fák mutassák az utat!
Már az is gyógyító hatással lehet ránk, ha minden érzékszervünkkel figyelve egyszerűen csak jelen vagyunk a természetben. Az erdők felébreszthetik bennünk az elfeledett, de erős kapcsolatot, amellyel valamennyi élőlényhez kötődünk. Ez az „erdőfürdőzés”: egy olyan módszer, amelyet a japán sinrin-joku hagyománya inspirált. Gyengéd, meditatív módja a természettel való együttlétnek, és kiváló ellenszer túlhajszolt mindennapjaink problémáira, mivel felnyitja szemünket a több-mint-emberi világ szépségeire.

„Lélekemelő és tűpontos útmutató, amelynek segítségével visszatalálhatunk az erdőkhöz. Amos Clifford magával ragadó vezetésével elmélyíthetjük kapcsolatunkat a minket körülvevő természettel.”
David George Haskell, a nagy sikerű The Songs of Trees és The Forest Unseen könyvek szerzője

>!
Alexandra, Pécs, 2018
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634471776 · Fordította: Tari Zsuzsanna

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

B_Bori>!
M. Amos Clifford: Az erdőfürdőzés kézikönyve

Hát ez lett az első könyv az erdőfürdőzés témában, amit elolvashattam. Ez volt meg a helyi könyvesboltban. A többi két -sokak szerint alap- művet is megrendeltem Csing Li és Miyazaki Josifumi szerzőktől.
Az utóbbi időben mindig az volt az érzésem, ha az erdőben többedmagammal jártam, hogy mások mindig sietnek; kutyát sétáltatni, vagy átszelni az erdőt, mert vissza kell érni valamikorra vagy ezért vagy azért… Mindig „futnom” kellett mellettük, mindig hiányérzetem volt, nem volt idő érzékelésre, mindig azt éreztem, hogy az erdő több időt, jelenlétet érdemel, és nekem is több időre van szükségem, hogy összekapcsolódjak vele, ez mindig feltört, egy erős szándék a maradásra. Ez a felismerés most tudatosult, ahogy olvasni kezdtem a könyvet. Igen, igen, ez hiányzott, hogy igyam be az erdőt, szagát, hangját, érintsem meg a fákat, avart, hallgassam hangjait. Még nem olvastam ki teljesen, de mennem kellett az erdőbe … a csodálatos erdei fenyő illatú erdőbe.
Az erdőfürdőzés tulajdonképpen az érzékeink fürdetéséről szól, ahogy belemerülünk mindabba, amit az erdő felajánl. Az érzékeink fejlesztésével, általuk való tapasztalással indul be a kommunikáció, jóllét, gyógyulás. Állítólag heti 40 percnyi erdőben nyugodtan eltöltött idő elég ahhoz, hogy a szervezet öngyógyító folyamatai beinduljanak. Az erdőfürdőzés ajánlott ideje 2-4 óra.
Hogy hogyan kellene viszonyuljunk az erdőhöz? Ezt A gyengédség etikájában írja le, s szerintem, akihez közel áll az erdő, aki érzi a hívását, az érteni fogja.
„Sok ember megtanulta, hogy a "ne hagyj nyomot” általános erkölcsi szabály, amelyet a természetben követnünk kell. Egyetértek, hogy jó alapelv a védett és sérülékeny környezetben, például az alpesi réteken, amelyek nagyon rövid ideig virulnak. Ám akkor sem ezt az erkölcsi alapelvet javaslom az erdőfürdőzőknek. Az alternatívája „az erdő gondozása”. Ez a megközelítés egybecseng számos természeti nép gyakorlatával, akik a tájat nem védendő erőforrásként látják, hanem számos kapcsolat összetett hálójaként, amelyben minden lény, beleértve minket is, fontos helyet és tagságot kap. (…)
Ennek a rokoncentrikus etikának a szíve a gyengédség fogalma. Ahogyan gyengéden bánunk azokkal az emberekkel, akiket szeretünk és gondoskodunk róluk, gyengédek lehetünk az erdővel és számos lakójával is, akik mind a rokonaink. A szívünk válaszol arra, ami az erdőben történik, különösen, mivel az események kapcsolódnak a tetteinkhez. "


Hasonló könyvek címkék alapján

Peter Dyckhoff: Lélegezz fel!
Michael Breus: A mikor hatalma
Jill Bolte Taylor: Mennybe döngölve
Chris Kresser: Paleolit kódolás személyre szabva
Joel Fuhrman: Vége a szívbetegségnek
Mark Sisson: Őseink egészsége
Shauna Niequist: Tökéletes helyett teljes élet
Ellen G. White: Étrendi és táplálkozási tanácsok
David Kessler: Muszáj annyit enni?
Olivia Dupin: Egészségesen, gluténmentesen