Lytton Strachey életrajza Viktóriáról, Anglia s India királynőjéről kedves és nagyon emberi képet rajzol meg arról az asszonyról, akiről egy korszakot neveztek el. Viktória 1837-ben 18 évesen lépett trónra, s 1901 januárjában halt meg. Az uralkodása alatt vált Anglia világbirodalommá, s ebben a folyamatban olyan legendás társai voltak, mint férje, Albert herceg, Gladstone és Disraeli. Amikor élete vége felé a kormányzás gondjait egyre inkább miniszterelnökére hagyta, igazi támasza – régóta özvegy volt már – a legendás skót szolgája, John Brown volt. Lytton Strachey Viktória királynője könnyedségével, eleganciájával megújította az életrajzírás műfaját, s minden későbbi mű példájául szolgált.
Viktória királynő 31 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1921
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Királyi házak GABO · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi
Enciklopédia 4
Szereplők népszerűség szerint
Viktória királynő · Albert Coburg herceg
Kedvencelte 2
Most olvassa 2
Várólistára tette 31
Kívánságlistára tette 24
Kiemelt értékelések
fukszia>!
Nehéz feladat lesz az értékelés és a csillagokkal is bajban vagyok.
A baj ott kezdődött, hogy a fülszöveg alapján én egy kicsit mást vártam. Most pontosan elolvastam újra és az ott leírtaknak megfelel: egy korrekt, eredeti dokumentumokra támaszkodó életrajz, amelyben Viktória királynő valós hús-vér emberként jelenik meg.
Ha csak ezt a szempontot vesszük figyelembe, akkor a csillagok száma: 5.
A csalódásomat az okozta, hogy egy történelmi(bb) regényt vártam, azt a megszokottat. :) Valós alapokon nyugvó, de egy kis eseménnyel, írói fantáziával megspékelt regényt. Egy kicsit pörgőset, sokkal olvastatóbbat. Ebből a szempontból nagy volt a csalódásom és így csak egy gyenge közepesre értékelem.
Az író precizitását és az én figyelmetlenségemet (lásd fülszöveg) figyelembe véve a 4,5-nél maradtam.
Ha valakit érdekel a valós és „száraz” tényanyag Viktória koráról és az ő emberi vonásairól (ha ezt várja a könyvtől), mindenképpen olvassa el!
juliazsibrita>!
„Alattvalóinak nagy része már az ő uralkodása alatt született. Életük része lett, elképzelhetetlennek tartották, hogy elveszíthetik.”
Korábbi tanulmányaim során nem fogott meg az angol történelem. Ebben a félévben azonban kettő szemináriumom is erről szól (1485-1901). Hála a csoporttársaimnak és a csodálatos Tanárnőmnek, teljesen elvarázsolt és szinte szórakozásból olvasom a szakirodalmakat! Május elején kiselőadást fogok tartani Viktória királynő magánéletéből és személyiségéből, ezért már március közepén elkezdtem gyűjteni a hozzákapcsolódó szakirodalmakat és regényeket.
A könyv tíz fejezeten át, az előzményektől (Sarolta Auguszta walesi hercegnő, az ekkor még régensherceg (később IV. György) leányának halálától, 1817. november 6.) egészen Viktória királynő haláláig (1901. január 22.) dolgozza fel az eseményeket.
Mindeddig nem sokat tudtam Viktóriáról, mindössze annyit, hogy a férje Albert volt, akivel szerették egymást, róla lett elnevezve a viktoriánus kor és hogy ennek a kornak az embere nagyon egyszerű és zárkózott volt. Vagyis hihetetlenül kevés információval rendelkeztem a könyv elolvasása előtt.
Tetszett az írásmód és az, hogy a szerző hivatkozik más dokumentumokra (amely alapvetőnek kellene lenni, de már belefutottam olyanba is, ahol egy sem volt). Emellett, sokkal jobban szerettem olvasni az Albert előtti és utáni részeket, mint a házasságuk alatti időkről szóló fejezeteket, mivel az előtte és utána lévő Viktóriát sokkal közelebbnek és elérhetőbbnek éreztem, mint azt, aki csak „bábu” volt, miközben Albert „uralkodott”. Másrészt, az előző mondatomban sérelmezett dolgok is érdekesek voltak, mivel megismerhettem valamilyen szinten Albertet is, csak személy szerint, én Viktóriára lettem volna kíváncsi, de tudom, hogy Viktóriát Albert nélkül nem lehetne tárgyalni. Ami nem tetszett, az inkább a kiadó hibája, mivel telis-tele volt elgépelésekkel és elírásokkal, például amikor a Viktória elleni merénylőkről ír a szerző, az egyik helyen 1972 van írva, 1872 helyett, amely bár csak egy elgépelés és az olvasó valószínűleg megérti, hogy nem időutazás történt, mégis eléggé zavaró.
Akit érdekel a viktoriánus kor és Viktória királynő vagy Albert, annak nagyon ajánlom! Történészeknek, leendő történelemtanároknak mindenképp!
A blogon: https://zsuliablog.wordpress.com/2024/04/03/konyverteke…
Aranymag>!
Hiteles és alapos korrajz, a tényekre támaszkodva. Felhasználja Viktória levelezéseit, napló bejegyzéseit, de én egy kicsit többet vártam volna. Különösen az Alberttel kapcsolatos részekre voltam kíváncsi, érdekes volt, hogy alakult ki köztük a viszont, és hogy Lord M.-et és Lehzent is hogy tudta szép lassan eltávolítani Viktória közeléből.
A gyerekekre is kíváncsibb lettem volna, de azt elintézte a könyv pár oldalban. Sok hangsúlyt kap a politika a könyvben, ami persze meghatározta az életüket, de én több belső részletre, beszámolóra lettem volna kíváncsi.
csilla0923>!
Jobb, mint a többi nyers rész a sorozatból, de azért szerettem volna többet tudni Viktória családi életéről is. A gyerekeiről jó ha összesen 1 oldal van. A politikai nézetei annyira nem érdekeltek.
krisztina0419>!
Számomra 5 csillag,mert azt vártam amire számítottam. A könyv nem egy rózsaszín színű világot mutat be,hanem a valóságot.A könyv erősen emlékeztet a Viktória & Albert című 2001es filmre. Bár a sok hercegség neve néha kavart okoz az ember fejében.Akit érdekel ez a téma ne hagyja ki!
Népszerű idézetek
Cicu>!
Amikor egyik nap a herceg haragjában bezárkózott a szobájába, a nem kevésbé dühös Viktória bekopogott hozzá, engedje be.
– Ki az? – szólt a kérdés.
– Anglia királynője – így a válasz.
A herceg nem mozdult, mire újabb kopogás hallatszott.
A kérdést és a választ sokszor elismételték, míg végre egyszer csak csönd lett, és egy halkabb kopogás.
– Ki az? – hangzott újra a hajthatatlan kérdés.
– A feleséged vagyok, Albert.
Abban a pillanatban kinyílt az ajtó.
127. oldal (GABO, 2003)
Cicu>!
Lord Melbourne-nek még ennél is világosabban fejezte ki magát.
Nem nagyon kívánom látni Albertet, az egész téma utálatos számomra – nem akart dönteni, és állandóan azt ismételgette, hogy „kellemetlen” lesz Albertet viszontlátni.
[…]
Albert megérkezett, és Viktória addigi létének egész stuktúrája úgy omlott össze, akár a kártyavár. Albert gyönyörű szép volt, jaj, de szép, ám Viktória semmi mást nem tudott róla. Aztán egy pillanat alatt ezernyi titokról lebbent fel a fátyol, a múlt, a jelen új értelmet kapott. Az elmúlt évek álomvilága tovatűnt, egy új, ellenállhatatlan és rendkívüli bizonyosság sugárzott a szép kék szempárból, a kedves ajkak mosolyából. Viktória mintha nem lett volna magánál. […]
Albert csütörtökön este érkezett, és vasárnap Viktória azt mondta Lord Melbourne-nek: – Nagymértékben megváltoztattam az álláspontomat a férjhezmenetelt illetően.
106-107. oldal (GABO, 2003)
Cicu>!
2 hozzászólás
Az angol alkotmány – ez a meghatározatlan valami – élő dolog, együtt fejlődik az emberekkel és folyamatosan változik az emberi természet finom és bonyolult törvényeinek megfelelően. A megfontolás és a véletlen együttes teremtménye.
224. oldal (GABO, 2003)
juliazsibrita>!
Alattvalóinak nagy része már az ő uralkodása alatt született. Életük része lett, elképzelhetetlennek tartották, hogy elveszíthetik.
307. oldal
Cicu>!
A királynő váltott néhány szót mindegyik vendégével. Ezek alatt a rövid, de nehézkes beszélgetések alatt kínosan egyértelmű lett, mekkora unalommal tud járni a királyság. Egyik este jelen volt Mr. Greville, titkos tanácsos. Amikor rákerült a sor, a középkorú, kemény vonású világfit megszólította fiatal úrnője.
– Kilovagolt ma, Mr. Greville? – kérdezte a királynő.
– Nem, Asszonyom, nem – felelte Mr. Greville.
– Szép napunk volt ma – folytatta a királynő.
– Igen, Asszonyom, nagyon szép napunk volt – mondta Mr. Greville.
– Bár egy kicsit hűvös volt, nemde? – mondta a királynő.
– Elég hűvös – válaszolta Mr. Greville.
– Ugye szokott lovagolni a nővére, Lady Francis Egerton is, nemde? – kérdezte a királynő.
– Igen, néha kilovagol, Asszonyom – felelte Mr. Greville.
Egy kis szünet után Mr. Greville bátorkodott elindítani a beszélgetést, bár ahhoz nem volt mersze, hogy a témán is változtasson.
– Felséged volt ma lovagolni? – kérdezte Mr. Greville.
– Ó, igen, nagyon sokat lovagoltam ma – felelte a királynő lelkesen.
– Jó lova van felségednek? – kérdezte Mr. Greville.
– Ó, nagyon jó a lovam – válaszolta a királynő.
És ezzel vége is lett a beszélgetésnek. Őfelsége elmosolyodott, és bólintott, Mr. Greville mélyen meghajolt, és kezdődött a beszélgetés egy következő úrral.
79. oldal (GABO, 2003)
takiko>!
A királynő a bajusz nélküli szakáll mellett van, mivel ez komolyan katonás külsőt kölcsönöz, de azzal még nem érnék el céljukat, azaz, nem kerülhetnék el a borotválkozást. Így hát legyen az eredeti javaslat szerint teljes szakáll, csak rövidre kell vágni és rendben tartani.
További két hét gondolkodás után a királynő papírra vetette végleges álláspontját. „Kiegészítő megjegyzést kívánok fűzni a szakáll-kérdéshez, amennyiben semmi esetre sem engedélyezem a szakállt bajusz nélkül. Ez határozott parancsom.”
249. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sally Bedell Smith: Erzsébet, a királynő 88% ·
Összehasonlítás - Andrew Morton: Erzsébet és Margit 89% ·
Összehasonlítás - Brigitte Hamann: Erzsébet királyné 93% ·
Összehasonlítás - Rob Attar – Rhiannon Davies (szerk.): A királynő 96% ·
Összehasonlítás - Antonia Fraser: Mária, a skótok királynője 92% ·
Összehasonlítás - Matthew Dennison: A királynő ·
Összehasonlítás - Mark Logue – Peter Conradi: A király háborúja 87% ·
Összehasonlítás - Carolly Erickson: II. Erzsébet 87% ·
Összehasonlítás - Antonia Fraser: Amazonkirálynők ·
Összehasonlítás - Andrew Morton: A királynő ·
Összehasonlítás