Védtelenül 152 csillagozás

Lylia Bloom: Védtelenül

Létezik tökéletes férfi?

Anna élete nagyszerű. Második évét kezdi az egyetemen, és a legfőbb problémája, hogy mikor jut el álmai városába, Rómába. Szereti az életét, vágyik a nagy Ő-re, és imád a barátnőivel csetelni.
Megismerkedik a titokzatos és vonzó Rolanddal, aki nem nyugszik, amíg Anna bele nem egyezik egy randevúba.
A szerelem hirtelen születik, és Anna úgy érzi, nem is lehetne boldogabb, bár a barátok egyre jobban aggódnak a túl gyors összeköltözés miatt. Anna nem érti, miért, hiszen Roland figyelmes, vonzó és mellette minden vágya teljesül, még a várva várt utazás is.
Csakhogy az álomvilág hirtelen szertefoszlik.
Vajon milyen a nagy Ő igazi arca?
Mit jelent a birtoklás, és mit az őszinte szerelem?
Anna úgy érzi, az élete romokban hever, és egyre nehezebb a kiút megtalálása.
De küzd, még akkor is, amikor egy váratlan tragédia mindent tönkretesz.

A regény az V. Aranymosás Irodalmi Válogató Public Star kötete,
az olvasóközönség kedvence.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rubin pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
280 oldal · ISBN: 9789635615759
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
280 oldal · ISBN: 9789635615766
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2016
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633997581

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Jósa Anna · Vass Roland


Kedvencelte 8

Most olvassa 3

Várólistára tette 94

Kívánságlistára tette 99

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Deziréé>!
Lylia Bloom: Védtelenül

A történet kezdetén másra számítottam, valami vidám és könnyed történetre. Szomorú vagyok.
Szomorú vagyok, mert a könyv elszomorított. Nem azért vagyok bánatos, mert esetleg rosszul van megírva a könyv, erről szó sincs. Azért vagyok rossz kedvű, mert a történetben vannak szomorú részek, amelyek a lelkem megviselték, de nagyon. Egy jó könyvnek szokása ezt tennie velem, hogy ennyire beleélem magam, hogy a hangulatom teljesen megváltoztatja.
A borító nagyon szép. Nem győzöm nézni, hogy milyen gyönyörű.

K_A_Hikari>!
Lylia Bloom: Védtelenül

„Lassan felálltam a földről. Maga a mozdulat nehézkesnek tűnt, mégis valahogy sokkal többet jelentett. Erősebb lettem. Felálltam, miután majdnem ottmaradtam. És csak ez számított.”

Amikor befejeztem, két dolgot éreztem.
Szeretet és hálát.
Szeretet az irónő iránt, hogy ezt megírta.
Szeretet a kiadó iránt, amiért láttak lehetőséget a történetben.
Szeretet mindenki iránt, akinek köze volt ehhez a csodás regényhez, hogy elkészüljön.
Hálát éreztem önmagam iránt, amiért hallgattam a megérzésemre, ami azt súgta, hogy nekem KELL ez a regény.
Neked is kell, aki most a soraimat olvasod. Higgy nekem!
Hol szerettem, hol nagyon utáltam a szereplőket.
Volt, hogy imádtam, volt, hogy zokogtam a könyvön.
Egyszer simogatott, máskor pofon ütött.
De azt hiszem ettől lett a regény ennyira élő, és valóságos.

Drága Lylia!
Hagytad repülni a szívem, mielőtt összetörted volna. Már soha nem lesz olyan, mint olvasás előtt.
Kincset írtál, ígérem megbecsülöm!

Bővebben:
http://irasaimtarhaza.blogspot.hu/2017/05/lylia-bloom-v…

10 hozzászólás
Tóth_Orsolya_3 P>!
Lylia Bloom: Védtelenül

Nem hittem volna a könyv elején, hogy ennyire a szívembe fogom zárni ezt a történetet.
spoiler

vikcs>!
Lylia Bloom: Védtelenül

"Hűha. Picit bajban vagyok, mivel először nagyon megijedtem a százalék láttán, közben én nem éreztem ennyire gyengének a könyvet, mint ahogy a szám mutatja.

Nos, vegyük szépen sorban. Anna számomra nem volt szimpatikus, húsz éves létére rengeteg butaságot művelt. Egyetlen találkozó után már azt jelenti be a szüleinek, hogy „együtt van” Rolanddal, pedig még semmi nem történt. Nagyon gyorsan történt ez a szerelembe esés, és a kapcsolatukból sem tudtunk meg sok mindent. Ez a folyamat lehetett volna picit lassabb, hogy mi is jobban átlássuk ezt a kapcsolatot.

A Kristóf szála teljesen felesleges volt… ha egy kapcsolat nem jó, akkor nem az az első, hogy egyből máshoz szaladunk, mert így teljesen elveszítjük a hitelességünket, és az esetleges következő partner csak azt látja, hogy még benne vagyunk valamiben, mégis másfelé kacsingatunk. A későbbi megjelenéséről nem is beszélve..
A szüleit sem igazán értettem, mivel úgy gondolom, az őszinteség mindig fontosabb és egyenesebb, mint a hazudozás. Főleg egy ilyen nagy kaliberű dologról hallgatni elég kegyetlen dolog. Azt sem éreztem, hogy olyan mély lett volna a kapcsolat Anna és az anyukája között, az apukájára pedig borzasztóan haragudtam..

Úgy éreztem, mintha az írónő próbálna sok komoly témához nyúlni, de egyiket sem sikerült teljes mértékben kifejteni és átadni. Az lett volna a kézenfekvő, ha csak egy témát vesz elő, és azt dolgozza ki részletesebben és mélyebben. Így olyan volt, mintha mindenből kapnánk egy picit, de nincs értelme az egésznek, csak ide-oda kapkodunk.

A történet lényege tehát, hogy ne adjuk fel önmagunkat mások miatt, ne adjuk fel a barátainkat egy pasi miatt, és ne hanyagoljuk el a szeretteinket, mert az élet igazságtalan és rövid. Legyünk boldogok, csináljuk azt, amit szeretünk, és ne ragadjunk le olyan emberek mellett, akik visszahúznak és bántanak minket. Mindenki megérdemli a boldogságot és a kiegyensúlyozottságot az életben. Ez a könyv megmutatja, hogy ne érjétek be kevesebbel, mint amit megérdemeltek.

Nem volt egy rossz történet, de van még mit rajta javítani. Az írónőnek könnyed és magához láncoló stílusa van, könnyen lehet haladni a könyvvel. "

Bővebben a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.hu/2018/02/lylia-bloom-v…

2 hozzászólás
Andilány>!
Lylia Bloom: Védtelenül

A Védtelenül olyan könyv, amit nagyon szeretek, annak ellenére, hogy nem egy könnyed olvasmány. Miközben olvastam a sorokat, dühös voltam, megszakadt a szívem, drukkoltam a szereplőknek, mindezt folyamatosan felváltva. Rengeteg érzelmet váltott ki belőlem, elgondolkodtatott, és Lylia könyveit olvasva mindig rájövök, hogy nekem szükségem van ilyen könyvekre is.
Azért szeretem és egyben nem szeretem Lylia regényeit, mert annyira valósak, valódiak a szereplők. És nem tudok egy habos-babos álomvilágba elmenekülni, hogy jön a herceg fehér lovon és megmenti a királykisasszonyt. Mert az emberek valójában olyanok, mint amilyeneknek leírja őket. Ezek a dolgok bármelyikünkkel megtörténhettek, megtörténhetnek.
Azoknak ajánlom, akik egy kicsit elgondolkodtatóbb történetet szeretnének olvasni, nem fogják megbánni.
Köszönöm @LyliaBloom, hogy előolvashattam a regényt, élmény volt. :)

Evelena>!
Lylia Bloom: Védtelenül

Kicsit nehéz megfogalmazni, hogy miként is vélekedek erről a könyvről.
Egyrészt a főszereplő ugyanazon a szakon (leírás lapján valószínűleg ugyanazon az egyetemen is) tanul a könyvben, akárcsak én.
Egyszer csak felbukkan az éltében ez a fiú, aki kedves, végtelenül kedveskedő, de valami rettentő gyanús vele kapcsolatban. Már a legelejétől kezdve, a találkozás is olyan abszurd, furcsa nekem. Jó lett volna, ha Olaszországon kívül másról is beszél a páros, szinte alig halljuk őket beszélni, ismerkedni, és máris spoiler. Itt azt gondoltam, hogy ez meg hogy lehet, ki bízik meg ennyire valakiben ilyen hamar? De a rózsaszín köd nem igazán engedi ezen sokat elmélkedni Annát, így el is képed, mikor olyasmi történik, amire egyáltalán nem számított.
Eddig is gyanúsan szemléltem a helyzetet, de utána már kiborított. Utáltam, hogy Anna nem mer változtatni, nem mer szólni. Mert fél, de azért szereti.
Kristóf pedig nem kellett volna ebbe a történetbe, nagyon nem… Ostobaságnak tartottam azt, ahogy Anna viszonyult hozzá. Itt is rettenetesen hiszékeny volt.
Szóval a könyv nagy részében ki nem állhattam az alap szituációt, de nagyon érdekelt, hogy mi fog kisülni belőle.
Mindezek után Roland mindent megtesz Anna bocsánatáért, kedves, segítőkész, érti is Anna dolgait. Ekkor egy kicsit elkezdtem drukkolni a párosnak, de tényleg.
spoiler
Jobban bele szerettem volna látni a szereplőkbe, de nekem elég felületesek maradtak sajnos.

ƨɔɴом P>!
Lylia Bloom: Védtelenül

A konyv eleje mar-mar teljesen megvezetett, hogy nem lesz itt baj es ez jo lesz. Aztan ahogy egyre tobbet beszel telefonon Anna es Roland ra kellett jonnom, hogy Rolandnal tenyerbemaszobb alakot keveset lattam. Anna vele szembe meg hatarozottnak is hatna egy pontig, aztan atcsap a viselkedese olyanná mintha egy kis fruska lenne, es innentől mondtam le a konyvrol. Az alap szituval nem volt bajom, de Anna nemes egyszerűseggel idegesitett, es igazabol sok ponton nem is ertettem. A vege pedig…hat nem tudom. Kisse hatasvadasz lett számomra, de ketsegtelenul mukodokepesen hatasvadasz.

Evika82 P>!
Lylia Bloom: Védtelenül

Bevallom őszintén a könyv elején nem kedveltem se Annát, se Rolandot.
Aztán ahogy haladt a történet, úgy váltak mindketten egyre szimpatikusabbá számomra.
Aztán Rolandot elkezdtem utálni, Anna pedig az agyamra ment a határozatlanságával…
De közben nagyon drukkoltam neki, hogy végre megtalálja önmagát és rájöjjön mit akar. Aztán Roland végre kikerül a képből, de pár hónap és megint feltűnik (teljesen megváltozva, hibáit beismerve/megbánva, segítőkészen), és én szorítottam nekik. Majd Anna végre magára talál, feldolgozza a veszteséget ami érte… és hirtelen egyszercsak vége lett a könyvnek… Pedig én úgy olvastam volna tovább!
Azt kell mondanom elégedetlen vagyok!
DE MOST KOMOLYAN HOGY LEHET EGY KÖNYVET ÍGY BEFEJEZNI!!!
@LyliaBloom ugye lesz folytatás!
Légyszi!!! Mondd, hogy lesz folytatás!!!

3 hozzászólás
Sippancs P>!
Lylia Bloom: Védtelenül

Fáj a szívem, de ez most csak 3,5 csillag. Méghozzá azért, mert tudom, hogy az írónő tud ennél sokkal jobbat is alkotni. Sokkal összeszedettebb, hiteles történetet; sokkal szerethetőbb, értelmesebb főhősnőt; sokkal mélyebb érzelmeket; sokkal kidolgozottabb hátteret. Mert ez minden volt, csak a felsoroltak nem.
Talán ha 30-50 oldallal hosszabb a cselekmény, és Anna is egy okos, életrevaló fiatal nő, akkor jobban tetszett volna a könyv, így viszont csak keserű szájízt hagyott maga után.

VNoémi>!
Lylia Bloom: Védtelenül

Akárcsak a Ne mondd, hogy szeretsz, ez a regény is olvasmányos volt, nem szerettem volna letenni, főleg az első felében. A fülszöveg miatt izgatott várakozás volt bennem, mert nem tudtam, mitől veszti el Roland a tökéletességét. A fiatal páros mindennapjai valamiért engem a Szürke ötven árnyalatára emlékeztetett, mégha az erőszak ott ismert formája nem is jelenik meg a regényben. Leírhatatlanul jó érzés volt végre egy olyan férfi főhősről olvasni, akinek vannak hibái, és aki miatt az olvasók zavart állapotba kerülnek, mert egyszerűen nem tudják, szeressék-e. A szívünk mélyén kedveljük Rolandot, az eszünk mégis úgy véli, nem szabad. Nagyon ritkán találkozok ilyen regénnyel, ami leírja ezt a szerelmi vívódást, hogy milyen érzés úgy szeretni valakit, hogy nem az a személy, amilyennek elképzeltük, és amilyennek eddig láttuk. Ezen kívül nem volt kiszámítható, elképzelni sem tudtam, miről fog szólni a történet, hiszen kezdetben nagyon gyorsan pörögtek az események. Ezen kívül a végkifejlet is teljes homály volt számomra, és talán az egyetlen pont, ami nem tetszett, dehát ismertek, az igazán boldog befejezések rajongója vagyok. Bár nem tudom, lesz-e valaha folytatása a könyvnek, én még mindig drukkolok az Anna & Roland felhőtlen végkifejletért.

https://egyszervolt-konyvsarok.blogspot.hu/2018/01/lyli…


Népszerű idézetek

Ninácska P>!

A szívemre hallgattam: örültem neki.

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jósa Anna
vikcs>!

Nem győztem bizonygatni neki, hogy ha mellette vagyok, akkor mindenem megvan, mert semmi sem fontos rajta kívül.

59. oldal

LyliaBloom I>!

Egy pillanatig biztosra vettem, mégsem jött el. Aztán észrevettem. Egy kicsit távolabb, az egyik fa alatt állt zsebre dugott kézzel, farmerben, bőrdzsekiben, motoros-jellegű bakancsban. És engem nézett. Elakadt a lélegzetem, olyan intenzíven hatott rám a jelenléte. Féloldalas mosolyra húzta a száját, amikor találkozott a tekintetünk.

Kapcsolódó szócikkek: Jósa Anna
LyliaBloom I>!

A napfény cirógatta a bőrömet, az enyhe szellő pedig meg-megborzolta a hajam, én mégsem ettől lettem libabőrös, hanem attól, ahogy Roland öntudatlanul simogatta a csuklóm belső felét a hüvelykujjával. Mintha a tökéletes pasiról szóló álmom vált volna valóra.

Kapcsolódó szócikkek: Jósa Anna · Vass Roland
Virág_Blogger>!

A szorítás enyhült bennem, de még mindig féltem. Gyűlöltem, hogy rettegek a férfi mellett, aki mellett biztonságban kéne éreznem magam. Gyűlöltem a viszolygásomat, ami átvette a vágy helyét.

K_A_Hikari>!

Abban mindhárman egyetértettünk, hogy a bizalom fontos egy kapcsolatban.

250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bizalom · Jósa Anna
Ninácska P>!

– Honnan jött az ötlet, hogy ennyit utazz?

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jósa Anna
Virág_Blogger>!

Arra gondoltam, ha minden úgy csinálok, hogy neki jó legyen, akkor soha többet nem történik hasonló. Jobban a kedvében kellene járnom.

VNoémi>!

Az én lábam, az én cipőm, az én életem.

101. oldal - 11. fejezet (Könyvmolyképző, 2016)

Ninácska P>!

Tánc közben sikerült mindenről megfeledkeznem.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jósa Anna · tánc

Hasonló könyvek címkék alapján

Megyeri Judit: Csontvázak a szekrényben
Kollár Betti: A vonzás törvénye
L. J. Shen: Vagány
Rebecca Donovan: Boldogító lélegzet
Leiner Laura: Ég veled
Kim Holden: Bright Side
Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk
Helena Silence: Enigma
Graeme Simsion: A Rosie projekt