Szeretem Luke Scullt, mert
1, Jól érzem magam a világában. A második könyvet olyan élmény volt olvasni, mintha hazatértem volna. Már teljesen kényelmesen mozgok a térképén és a szereplői között, akikkel jó volt újra találkozni. Mintha régi ismerősöket láttam volna viszont.
2, Sikerült megírnia a legsötétebb dark fantasyt ÚGY, hogy közben elhitette velem, hogy nem is dark fantasy. :D Valami van az írói stílusában/narratívájában, amitől valahogy nem fekszi meg a gyomrod ez a tömény métely, amit olvasol, sőt, sokszor fel sem tűnik. De a valóság azonban az, hogy ez egy baromi beteg történet, melynek minden szegletéből a mocsok csordogál.
Akik az első könyvben kifogásolták, hogy kevés a grimdark elem, azok majd most nyissák ki jobban a szemüket! Meg fognak lepődni.
3, A szereplők továbbra is a legnagyobb erősségei az írónak. Bámulatos, ahogy alakítgatja a sorsukat, és hogy senkivel sem bánik kesztyűs kézzel. Amit kifejezetten szeretek, hogy egyáltalán nem fogja vissza magát: ha valakinek odacsap, akkor azt tényleg erőből teszi. Nem finomkodik, csak mert a főszereplőkről van szó, de egyáltalán nem!
Ügyesen kezeli továbbá a több nézőpontos rendszert, habár nem vagyok teljesen kibékülve vele. Viszont ő is rájöhetett arra, hogy Brodar Kayne történetszála a legérdekesebb az összes közül és ezért ki is emelte őt a többiek közül. Egyedülálló módon róla folyamatos visszaemlékezéseket kaptunk, és ez baromi jó megoldás volt.
(Igazából reménykedek benne, hogy Luke ezzel a trilógiával ráeszmél arra, hogy mennyivel jobb lenne egyetlen nézőpontos sztorit alkotni a jövőben. Baromi tehetséges karakterközpontú író, és sokkal többet kihozhatna magából, ha egyetlen szereplőre fókuszálna.)
4, A sztori totál kiszámíthatatlan. Az első könyvnek még ki lehetett találni a végét, most azonban már ötletem sincs, csak kapkodom a fejem ide-oda. Van egy tippem, hogy merre tartunk, és ha azt meg merné lépni az író, akkor el lennék ájulva. De teljesen bizonytalan egyelőre az egész, a könyv vége pedig… WTF.
Szóval igen, ez egy határozottan jó folytatásra sikeredett és sokkal jobban is tetszett, mint az első kötet. Nagyon kíváncsi vagyok a trilógia zárására, hogy miként fog összeállni a puzzle. Van egy olyan érzésem, hogy még inkább el fognak fajulni a dolgok. Alig várom! :)
U.i.: Kayne és Jerek a legjobbak. Ha a következő kötetben nem békülnek ki, akkor sírni fogok. :'D Sőt, akkor is sírni fogok, ha Jerek nem jön vissza!! De ilyen opció nincs.