A FANTÁZIA a megismerés egyik lehetséges útja. A bizonyos történeti gyökerekkel, kanonizáltnak tekinthető tematikával, jellegzetes retorikai eljárásokkal rendelkező fantasztikus elbeszélést Todorov alapvető műve, a Bevezetés a fantasztikus irodalomba megjelenése után az olasz irodalomtörténet-írás fokozott érdeklődéssel figyelte. A 'fantasztikus' szó más jelentéssel bír a francia és az olasz irodalmi nyelvhasználatban. A franciában elsősorban a rémisztő hatást keltő elbeszéléseket hívják fantasztikus elbeszélésnek, melyek emocionális olvasói viszonyulást feltételeznek. Az olasz szóhasználatban a fantázia és a fantasztikus terminus egy másféle logika elfogadását feltételezi: a képzelet szabad szárnyalását, az új és új olvasmányélmény kínálta csodát, meglepetést jelenti. A fantáziairodalom nem azonos a természetfölöttiről szóló irodalommal, hanem – Italo Calvino szavaival – „a nyelvi kifejezés és az érzéki tapasztalat közötti különbségről, a képi fantázia megfoghatatlanságáról… (tovább)
Kép, képzelet, fantasztikum 0 csillagozás
A fantázia mesterei a XIX-XX. századi olasz irodalomban Collóditól Calvinóig
Várólistára tette 2
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szénási Ferenc: A huszadik századi olasz irodalom ·
Összehasonlítás - Madarász Imre: A legfényesebb századforduló ·
Összehasonlítás - Máté Judit: Monica Vitti ·
Összehasonlítás - Dobai Péter: Angyali agresszió ·
Összehasonlítás - Madarász Imre: Az olasz irodalom története ·
Összehasonlítás - Teleki Pál: A vér nélküli revízió útján ·
Összehasonlítás - Madarász Imre: Kalandozások az olasz Parnasszuson ·
Összehasonlítás - Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot különös kalandja I. ·
Összehasonlítás - Pintér Judit: Mesterek és hazák ·
Összehasonlítás - Madarász Imre: Olasz váteszek ·
Összehasonlítás