Innen ​és túl 3 csillagozás

Versek az Isten-kereső emberről
Lukács László (szerk.): Innen és túl Lukács László (szerk.): Innen és túl

E ​kötetben századunk magyar költői szólalnak meg: a modern gondolkodás- és kifejezésmód megteremtőitől, Adytól és a nyugatosoktól kezdve kortársainkig.
Témájuk: az ember és világa – mindaz, ami nélkül nem lehet emberül élni, akár megtalálható e látható világon, akár kívül esik rajta.

A modern ember vall e költeményekben: aki magabiztosan önálló, de vívódva töpreng; aki istentagadó és istenkereső egyszerre; aki nagyszerű teljesítményeket mondhat magáénak és iszonyatos kudarcokat is; aki fenn áll a kozmikus fejlődés csúcsán és porszemként tűnik el a mindenségben. Ha azonban a versek mélyére nézünk, akkor az ember örök kérdései, mindig újra visszatérő élményei, a korábbiakat folytató fölfedezései tárulnak elénk.
Ma sem hagyja nyugodni az embert az, hogy mi ad értelmet az életének. Erre minden egyes életnek újra választ kell adnia, egyes szám első személyben: miért élek? mi a küldetésem a világon? Hogyan és kinek számolok el vele?
Ma sem élhet egyedül az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1984

A művek szerzői: Juhász Gyula, Pilinszky János, Rónay György, Takáts Gyula, Devecseri Gábor, Rákos Sándor, Képes Géza, Horváth Elemér, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Sárközi György, Kalász Márton, Mezei András, Kovács Gábor, Fáy Ferenc, Veress Miklós, Szabó Magda, Beney Zsuzsa, Hervay Gizella, Dsida Jenő, Parancs János, Határ Győző, Vas István, Orbán Ottó, Juhász Ferenc, Illyés Gyula, Bárdosi Németh János, Adamis Anna, Falu Tamás, József Attila, Oravecz Imre, Weöres Sándor, Bodosi György, Csanád Béla, Bella István, Bittei Lajos, Lesznai Anna, Görgey Gábor, Gulyás Pál, Tóth Árpád, Fodor József, Nagy László, Bartalis János, Kassák Lajos, Szécsi Margit, Szentmihályi Szabó Péter, Jékely Zoltán, Kosztolányi Dezső, Zelk Zoltán, Jankovich Ferenc, Ady Endre, Tandori Dezső, Kányádi Sándor, Habán Mihály, Rózsa Endre, Kormos István, Bede Anna, Utassy József, Jánosy István, Rába György, Berda József, Áprily Lajos, Lator László, Székely Magda, Györe Imre, Váci Mihály, Erdélyi József, Simándi Ágnes, Simon István, Ratkó József, Székely László, Békés Gellért, Balázs Béla, Toldalagi Pál, Nemes Nagy Ágnes, Kondor Béla, Papp Lajos, Karinthy Frigyes, Szemlér Ferenc, Gömöri György, Kocsis László, Keresztury Dezső, Nádass József, Fodor András, Mécs László, Somlyó Zoltán, Radnóti Miklós, Farkas Árpád, Benjámin László, Hajnal Anna, Puszta Sándor, Gergely Ágnes, Reményik Sándor, Vargha Gyula, Bóka László, Lászlóffy Aladár, Kálnoky László, Sík Sándor, Tamás Menyhért, Sinka István, Harsányi Lajos, Simon Lajos, Vasadi Péter, Pákolitz István, Hidas Antal, Csorba Győző, Csoóri Sándor, Goór Imre, Rab Zsuzsa, Kacsó Sándor, Garai Gábor, Károlyi Amy, Berde Mária, Vihar Béla, Füst Milán, Bisztray Ádám, Nadányi Zoltán, Tóth Judit, Gyurkovics Tibor, Csanádi Imre, Szedő Dénes, Ágh István, Tűz Tamás, Kovács István, Kunszery Gyula, Szép Ernő, Stetka Éva, Rezek Román, Ágoston Julián, Vajda Endre, Keresztes Ágnes, Városi István, Galambosi László, Bálint György, Nagy Gáspár, Bari Károly, Lakatos István, Bódás János, Csuka Zoltán, Dékány Endre, Szilágyi Domokos, Karinthy Gábor, Hajnal Gábor, Csukás István, Makay Ida, Király László, Fazekas Lajos, Túrmezei Erzsébet, Gát István, Mentes Mihály, Tompa László, Nagy Méda, Nagy Zoltán

Tartalomjegyzék

>!
Vigilia, Budapest, 2005
796 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630230631
>!
Vigilia, Budapest, 1990
796 oldal · ISBN: 9630230633
>!
Vigilia, Budapest, 1984
796 oldal · ISBN: 9630233819

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 6


Népszerű idézetek

>!
[névtelen]

Elcsodálkoztam a csillagokon
elcsavarogtam a földön
hazaértem a szerelemben
fönnakadtam a világ rendjén

előbb halok meg mint szeretném

Horváth Elemér: Halandó

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

>!
Jesper_Olsen

Hervay Gizella: LEVÉL HELYETT

Milyen gyönyörű: szólni lehet, és kiszámíthatatlan, hogy mit válaszolnak. És megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő egyetlen, soha meg nem ismételhető nyelvét. Csak meg kell ismernünk, a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljutva oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem, és megszólítani.
Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult.
Ha megtalálnám! Sose merném többet kimondani a szót: szeretlek! Csak azt mondanám: vonat, mert talán állomás mellett lakott, és évein át-átzakatolt a vonat, félelmet hozott és sóvárgást távoli tájak felé. Vagy azt mondanám: cigaretta, mert kidobta a vonatablakon át a csomag cigarettát, mikor tisztuló tüdővel robogott a szerelem felé.
Csak rá kell figyelni, a mozdulataira: karjával most olyan ívet ír le, amilyet csak az tud, aki egész lényével mozdul vagy szól, semmi más nem válasz neki, csak az, ha te is egész valóddal felé fordulsz.
A szájad mellett egy ránc emlékezik, és a szemedben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt. Fájdalmaiddal soha el nem érheted, arcodon a fájdalom nyomai, és hangodat érdessé teszi a visszafojtott sírás. E1 kell hagynod emlékeidet is, mert történelem előtti korból valók, mikor még nem tudott emberhez szólni az ember, csak ütött. Csupa kék-zöld folt az arcom, nem szóltak hozzám, csak ütöttek, s nekem most szólnom kell, meg kell találnom azokat a szavakat, amelyekre neki van szüksége. Hiába mondom a magam szavait, nem figyel oda. Kikapcsolja a telefont.
De hiszen volt egy mozdulata, feléd fordult, mint aki egész lényével mozdul, felé fordultál, mint aki egész lényével válaszol, megölelt, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel, megölelted, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel. Mégis csak ennyit mondtam: szeretlek.

340. oldal

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

>!
[névtelen]

Kaptál egy arcot
apád anyád arca

kaptál egy nevet
hordozd becsülettel

kaptál egy kezet
ne ereszd el ne ereszd el

kaptál egy szívet
igazíts rajta ha tudsz

kaptál egy világot
javíts rajta ha tudsz

kaptál egy életet
viseld el ha tudod

kaptál egy napot
még mindent jóvátehetsz

295. oldal Puszta Sándor: Donum

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

>!
Cheril

Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak –
elmék vagyunk!

93. oldal József Attila - LEVEGŐT! (részlet)

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

1 hozzászólás
>!
[névtelen]

a sárkányt ma sem öltük meg
a rák tovább épült bennünk
elesettek feküsznek a csatamezőn
ma sem támasztottuk fel a halottakat
sok miérttől keserűbb a szánk
egy fokkal sötétebb lett
egy fokkal hidegebb lett a föld
börtönökkel falaztuk el a napot
sok kilóméter szögesdrót-rácsot építettünk

megbocsátod-e Uram
hogy elfeledtünk ma is fényleni?

Puszta Sándor: Agonia Humana

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

1 hozzászólás
>!
Papírtigris

Túrmezei Erzsébet: Ha nem teszek semmit sem

Betegeinknek

Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugoszom,
most elpihenek
békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,

új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem…
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

744. oldal

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

>!
[névtelen]

Ó jóttevő karok
emeljetek fel a porból.

Valahol hív még valaki
hagyjátok hogy
elinduljak.

113-114. oldal Kassák: Ó élet

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

>!
[névtelen]

Egyedül lenni: emberek között
Elátkozott,
Egyedül lenni: az Isten előtt
Elkárhozott,
Egyedül lenni: önmagadnak is
Csak undora, –
Hát ezt is, ezt is megtapasztalod,
Ember Fia!

464. oldal, Sík Sándor: XI. stáció l.

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

>!
[névtelen]

tieid
az el nem mondott imák
becsukott szemű sóhajaim
gyermekkorom hitébe halt Tamás
alázatom tipegése
a bennem tárult kamasz csodálkozás

tied legbelső jobbik énem
énekem és rettegésem
szégyenem e rubint ékem
virágaim madaraim tied az első karikám
a nyáresti boldog fogócska

az is aki vagyok
s aki még nem vagyok
s aki lehettem volna

743-744. oldal, Puszta Sándor: Fölajánlás

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

>!
Jesper_Olsen

Károlyi Amy: HIT

Bizonyosabb nekem a repülő koffer
mint a fizika tételei
valóságosabb Mária mennybemenetele
mint a nők egyenjogúsága
az én hitem ott végződik
ahol a brosúrák elkezdődnek
az én hitem ott kezdődik
ahol Lázár felkel és jár

759. oldal

Lukács László (szerk.): Innen és túl Versek az Isten-kereső emberről

Kapcsolódó szócikkek: hit

Hasonló könyvek címkék alapján

Nagy Gabriella – Keresztury Tibor (szerk.): Eurovízió
Banyó Péter – Csányi Dóra – Edinger Katalin – Kovács Eszter (szerk.): Friss tinta!
Szabó T. Anna – Lackfi János: A nő meg a férfi
Ó, örök Isten
Dsida Jenő: Krisztusi kenyér
Mécs László: Karácsony a Kárpátok alján
Lukács László – Pomogáts Béla – Rónay László (szerk.): Öröktűz
Böjte Csaba: A virág a Fény felé hajlik
Rostás-Farkas György: Maladyipe / Találkozás
Vasy Géza (szerk.): Tengerlátó