Diktátorok ​könyve 8 csillagozás

Tisztázni kell mindenekelőtt az ország nevét is: 1989 óta hivatalosan Mianmar, de mivel a hatalmat 1988 óta birtokló jelenlegi katonai junta döntött a névváltozásról, parlament pedig soha nem hagyta jóvá, sok ország – köztük Amerika – és a helyi ellenzék nem fogadja el a változtatást, hanem következetesen a régi nevet, Burmát használja.
Külföldi nem látogathatja az ország 80 százalékát, sem az új adminisztratív fővárost. Újságíró nem vagy csak nagyon ritkán és különleges feltételekkel kap bebocsátást, egyedül a turistákat várják nagy szeretettel és minél több itt elköltött amerikai dollár reményével, de őket is csak a látványosságok közelében engedik szabadon.

80. oldal, Burma

Fidel Castro, a hatalomból négy éve önként távozott elnök épp ottlétem alatt ismerte be egy amerikai újságírónak – némiképp meghökkentő módon –, hogy az általa bevezetett kubai gazdasági modell már náluk sem működőképes.

143. oldal, Kuba

A hatalom különben néha abszurdba hajló döntéseket hoz: a nyolcvanas évek végén például azt találták ki Burma vezetői, hogy minden gazdasági baj forrása a tízes szám, ezért kivonták a forgalomból a tízes és százas címletű bankjegyeket. Helyettük bevezették a kilencvenes bankót és váltótársát, a negyvenötöst; az akció mellesleg arra is jó volt, hogy az emberektől elvegyék vagyonukat, mert mindenkinek meghatározott árfolyamon kellett át váltania a pénzét.

Most már megint van százas, viszont az új fővárosba, Najpidóba költözést újra a számmisztikának rendelték alá: az akkor még csak félig kész településre való áthurcolkodás az asztrológusok által javasolt napon, 2005. november 6-án kezdődött meg. A nagy hullám 11-én 11 óra 11 perckor indult el, amikor 1100 katonai jármű vitte a tizenegy minisztérium és tizenegy hadtest bútorait és iratait. Jó tudni azt is, hogy a burmai katonaság a világ 15. legjobban finanszírozott hadserege, miközben az ENSZ által összeállított human development index (HDI) rangsorán tavaly a 135. helyet foglalta el az ország. (A HDI, az emberi fejlődés indexe, olyan mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élet tartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján.)

93. oldal, Burma

Egyetlen dolgot lehet szinte mindenhol kapni – erre láthatón nagy figyelmet fordít az állam: a helyben termelt cukornádból készített rumot. Már kora reggel is tántorognak az emberek az utcán, miközben az alkoholizmus hivatalosan nem is létezik, így nyilván nem is okoz problémát.

153. oldal, Kuba

Tanultam egy új közmondást: ne várj körtét a tölgyfától.

58. oldal

Tóásó Előd és Mario Tadić egyforma feliratú trikót visel, magyarra nehezen lefordítható képes szójátékkal. Egy galamb van rajta (amelynek spanyol neve egyben férfi nemi szervet is jelent), és alatta a szöveg, első tagja idézőjelben: „Fegyverrel” születtünk (utalás arra, hogy férfiak), de nem vagyunk terroristák!

62. oldal, Bolívia

A szemtanúk elmondásából egyértelmű: a 20. század végének egyik legismertebb diktátora halott. Hogy a tények ellenére miért terjedtek el annyira a vele kapcsolatos különböző mítoszok, legtalálóbban Sorin Rosca Stánescu újságíró fogalmazta meg: a huszonöt évnyi terror alatt a diktátornak sikerült majdnem minden emberben felnevelnie egy kicsi Ceauşescut. Ez a törpe mindenkiben benne van, és nem engedi elhinnünk, hogy pár puskalövéssel véget lehet vetni ekkora hatalomnak.

177. oldal, Románia

– Húsz évvel vagyunk a rendszerváltás után, de még mindig Kelet- és Nyugat-Európáról beszélünk.
– Ez nekem is furcsa, ódzkodom is ezektől a kifejezésektől. De nincs mit tenni, a fejekben még mindig létezik a berlini fal és a vasfüggöny, és azt sem szabad elhallgatni, hogy gazdasági értelemben sem sikerült a felzárkózása ennek a régiónak.

195. oldal

Kuba korábbi büszkesége, a kitűnő egészségügy is összeomlóban, de nem csak a krónikus gyógyszer- és eszközhiány miatt. A Venezuelától kapott olcsó olajnak súlyos ára volt, Hugo Chávez ugyanis kubai orvosokat és ápolókat kért és kapott cserébe, hogy az ottani szegénynegyedekben, a favellákban élő szegények egészségügyi el látását megoldja, és ezzel sorozatban nyerje a választásokat. Hivatalosan hatvanezer jól képzett egészségügyi káder utazott oda (forrásaink szerint ennél jóval többen), és ez azzal járt, hogy a szigeten drasztikusan romlott az egészségügyi ellátás, mert medikusok és gyakorlat nélküli orvosok kénytelenek elvégezni a legsúlyosabb műtéteket is.

154. oldal, Kuba

Sikerült bejutniuk abba a lakásba is, amely ma Fidel Castro után a második leghíresebb kubaié.
Yoani Sánchezről van szó, a harminchárom éves havannai bloggerről.
A látszatra törékeny nőt a Time magazin 2008-ban beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb embere közé. Igaz, világhálós naplóját – melyet saját szavai szerint „személyes ördögűzésből” kezdett el írni két éve, hogy kiűzze magából a kubai lét démonait, vagyis a közönyt és a frusztrációt – havonta sok millióan olvassák, persze leginkább külföldön. (Az Y-nemzedék elnevezésű blogot önkéntesek tizenhét nyelvre – köztük magyarra is – lefordítják, és a www.desdecuba.com/generationy webcímen található meg.)
Yoani nemrégiben Raúl Castro kubai és Barack Obama amerikai elnöknek is kérdéseket tett fel a két ország kapcsolatainak rendezéséről. Eddig „csak” Obama válaszolt…
A szerző egy kubai tömbház tizennegyedik emeletén él férjével, ahol hónapok óta nem működik a lift.

155. oldal, Kuba