Codex ​Seraphinianus 21 csillagozás

Luigi Serafini: Codex Seraphinianus Luigi Serafini: Codex Seraphinianus

Macchine surreali, metamorfosi animali e vegetali, una sequenza di invenzioni colorate commentate da una scrittura immaginaria, il "Codex Seraphinianu"s è un libro di culto, un codice miniato visionario e misterioso pubblicato originariamente nel 1981 da Franco Maria Ricci, che continua da anni ad affascinarci per la sua capacità di rivelazione. Apprezzato da storici e critici dell'arte come Federico Zeri e Vittorio Sgarbi, il „Codex” ripercorre in chiave utopica e fantastica tutti i campi dello scibile, dalla zoologia alla botanica, dalla mineralogia all'etnografia, dalla fisica alla tecnologia: uomini tenaglia, amanti-coccodrillo, uova che volano, alberi capovolti. Quest'anno, 32 anni dopo la prima edizione, Rizzoli pubblica una nuova edizione dell'opera in due versioni, trade e deluxe, arricchite da nuove tavole appositamente disegnate dall'autore e dal testo di Italo Calvino che introduceva la prima edizione.

Eredeti megjelenés éve: 1981

>!
Rizzoli, Milánó, 2020
keménytáblás · ISBN: 9780847842131
>!
Rizzoli, New York, 2013
396 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780847842131 · Illusztrálta: Luigi Serafini
>!
Abbeville Press, New York, 1983
370 oldal · ISBN: 0896594289 · Illusztrálta: Luigi Serafini

1 további kiadás


Kedvencelte 5

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 45

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

imma P>!
Luigi Serafini: Codex Seraphinianus

Hezitáltam, végül mégis megkapja az öt csillagot. Bár kicsit undi néhol. De nagyon sci-fi.
Leginkább A vad bolygó című animációs filmre emlékeztet. Csak még kevésbé értem. A csatolt dekódexből pedig azt is megtudhatjuk, hogy voltaképpen egy fehér macska a szerző (nem Serafini, ő továbbra is ember).
Az igazán megható az egészben, hogy ahogy a szerző (nem a macska, hanem a másik) írja, ezzel a könyvvel az ember ismét gyerek lehet abban a tekintetben, hogy úgy forgathat egy könyvet, hogy nem tudja elolvasni (az oldalszámokat sem, minden tudásunk mehet a kukába). De sejti.
Kedvenc részeim a növények és a parányok voltak, ami viszont bántott, hogy egy ennyire hihetetlenül igényes könyvben (visszamaradó ragacs nélkül le lehet szedni a hátsó borítóról az infókat tartalmazó matricát, és a bordázott papír mellé még textilkönyvjelző is jár – ami végül is nem meglepő, hiszen kódexről beszélünk) két képnek is lemaradt a csücske, mert kilógtak a margón túlra.
Még annyit: Nagyon emberi, hogy ez a könyv megszületett. Még emberibb, hogy kiadták. De a non plus ultra, hogy „olvassák” is :)
Igazi l'art pour l'art.

Babramorgó >!
Luigi Serafini: Codex Seraphinianus

Az egyik legkülönlegesebb könyvem… Serafini egy elképzelt világ enciklopédiáját alkotta meg, az írással együtt. Sokan próbálkoztak megfejteni ezt az írást, maga Serafini azonban azt mondta, hogy „azért készítette el ezt a munkáját hogy egy átlag embert szembeállíthasson azzal az érzéssel mint amikor egy még olvasni nem tudó gyermek kezébe könyv kerül melyet a teljesség élményével képes nézegetni anélkül hogy egy szó is értene a látottakból”

Akár így van, akár nem, mindenképp zavarba ejtő könyv. Zavarba ejt, mert nem köthető semmihez sem, amit ismerünk, ablak egy olyan világra, ami teljesen idegen tőlünk, mégis valahogy furcsán ismerős… Nem is igazán tudok mit írni többet, aki ismeri, érti mit akarok mondani így is.

A neten természetesen fenn van számtalan másolt, elektronikus kalózverziója, de ez az a könyv, amelynél az elektronikus változat mit sem ér. A teljes élményhez birtokolni kell egy példányt (lehetőleg a 2013-as kiadás egy csodaszép, merített papírra nyomott, bővített példányát), óvatosan lapozni (és nem olvasni..), simogatni, horribile dictu: szagolgatni, mert ez a munka már nem „csupán” könyv, hanem komplex műalkotás is, a különbség az elektronikus változatok és a kézzel fogható változat közt kb. annyi, mit egy fotó Michelangelo Dávidjáról és maga a szobor között…

Quator>!
Luigi Serafini: Codex Seraphinianus

Furcsa könyv, ha könyv egyáltalán, mert inkább egy absztrakt műalkotás ez, egy könyv amit nem lehet elolvasni, mert az írástól az ábrákig minden fiktív benne, egy modern Voynich-kézirat, legalábbis nekem az jutott róla eszembe, hogy a Voynich írat is születhetett abból a célból, mint jelen mű is. Egyrészt egy műalkotás, másrészt egy kísérlet arra, hogy milyen érzés egy olyan könyvet, lexikont forgatni, amelyből semmit sem értünk, csak a furcsa képek miatt válthat ki belőlünk érzéseket, gondolatokat.

Wish>!
Luigi Serafini: Codex Seraphinianus

Szürreális képeskönyv felnőtteknek?
Nagyon érdekes, voltak benne olyan részek, amiket sokáig böngésztem és nagyon megfogtak, volt ami inkább taszított és gyorsan átlapoztam. Egyelőre gondolkodom, hogy szeretném-e én ezt saját példányban is.
Ha nyelvész lennék biztos én is nekiállnék fejtegetni, bár azt írta a szerző, hogy automatikus írással íródott, nincs benne rendszer, de az okosok meg azt mondják, hogy za automatikus írásban is van. Mindenesetre tuti nem én fogom megfejteni a dolgot.

adamcsanaki>!
Luigi Serafini: Codex Seraphinianus

Szerintem, ezt a könyvnek alig nevezhető, szürrealista képzőművészeti alkotást a Voynich kézirat ihlette. Egészen rendkívüli élmény lapozgatni ezt a könyvet, mondjuk mást nem tudsz vele kezdeni csak nézegetni. Pont ez a lényege! Olvasásra teljesmértékben alkalmatlan, ennek ellenére ráismerhetsz a témakörökre, amit a könyv taglal, csak épp semmit nem értesz belőle. Elképesztő részletes rajzok és irdatlan munkabefektetéssel teleírt oldalak egy érthetetlen, kitalált nyelven. Ezt nem egy összecsapott cucc, hanem egy alaposan átgondolt mestermű.


Hasonló könyvek címkék alapján

Elsa Morante: L'opera completa dell'Angelico
Eric Estoric: Erté – ultime opere
Urbán Ágnes (szerk.): A művészet rétegződései / The Latitude of Art / Le latitudini dell'arte
Hajo Düchting: Paul Klee
Gianfranco Contini: L'opera completa di Simone Martini
Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika Kincstára / The treasury of the Esztergom cathedral / Die Schatzkammer der Basilika von Esztergom / La tesoreria della basilica di Esztergom
Stefano Zuffi (szerk.): La pittura rinascimentale
Francesca Castria Marchetti: La pittura americana
Szabó György – Hász András: Ungheria
Kotnyek István: Zala varázsa