Zsidó ​Budapest / Jewish Budapest 1 csillagozás

Lugosi Lugo László: Zsidó Budapest / Jewish Budapest

A millennium táján szárba szökkenő polgári átalakulás egyik motorja a magyarsághoz lelkesen asszimilálódó zsidóság volt. Tevékenysége markáns nyomot hagyott a világvárossá épülő Budapest arculatán. Lugosi Lugo László gyönyörű képei megörökítik azt, ami ebből a kultúrából megmaradt, és újra élni akar.Lugosi Lugo László az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult angol és magyar irodalmat, filmesztétikát és filmtörténetet. 1985-től hivatásos fényképész és szakíró. Több könyv és fényképalbum szerzője.

>!
Vince, Budapest, 2002
168 oldal · ISBN: 9639323683

Enciklopédia 20

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest · zsinagóga · Dohány utcai zsinagóga · Magyar Zsidó Múzeum


Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 4


Népszerű idézetek

Cicu>!

A Zsidó Múzeum

A Magyar Zsidó Múzeumot az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon kiállított zsidó kegyszerek számára hozták létre. Első önálló épülete és kiállítása a Hold utcában nyílt meg 1916-ban. Jelenleg a múzeum a Dohány utcai zsinagógával egybeépített épületszárnyban helyezkedik el, amelyet nyolcvan évvel a zsinagóga elkészülte után, azonos stílusú homlokzattal, belül azonban a korszak legmodernebb múzeumainak megfelelően építettek meg 1932-ben. Eredetileg ezen a telken állt valaha az a ház, amelyben Theodor Herzl, Izrael Állam megálmodója született. A jelentős festmény- és kegytárgygyűjteménnyel rendelkező múzeumot egyre több turista keresi fel.

129. oldal

Cicu>!

A Dohány utcai templom nemcsak Budapest egyik látványossága. Manapság, amikor ősi falai között a közel nyolcvanezer lelket számláló budapesti zsidó közösség hagyományos istentiszteletein túl hangversenyeket is rendeznek, a művészet iránti tisztelet párosul a vallási hódolattal. Így volt ez hajdanán is, hiszen Liszt Ferenc is nemegyszer játszott orgonáján, s kiváló rabbik és kántorok imája töltötte meg az építészeti remekmű csarnokait.

146. oldal (részlet Raj Tamás utószavából)

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Dohány utcai zsinagóga · Liszt Ferenc
Cicu>!

A Dohány utcai zsinagóga

A múlt század közepén a gyorsan gyarapodó pesti zsidóság elhatározta, hogy az addig csak bérelt helyiségekben kialakított zsinagógák, imaszobák helyett modern, sokakat befogadó templomot épít. Az 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagóga korának legnagyobb zsidó imaháza lett. Építésze, Ludwig Förster a modern zsinagógák – általa megfogalmazott – építészeti megoldásait alkalmazta: színes téglaburkolatot, keleties ornamentikát, színes üveg tetőablakokat és vasoszlopokat. A pesti zsidóság legelőkelőbb rétegének zsinagógája mögött állították fel 1990-ben az Emánuel Alapítvány emlékfáját: a fűzfa valamennyi levélkéje a holokausztban elpusztult egy-egy mártír nevét őrzi.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1859 · 1990 · Dohány utcai zsinagóga · Emánuel Alapítvány
Cicu>!

A Teleki téri zsinagóga

A Teleki tér környéki pici imaházak egyike (Teleki tér 22.) a „Csertkovo sül” – a haszíd imaház. Czertków egyike volt azoknak a szigorúan vallásos kis közösségeknek, amelyek egy-egy „csodarabbi” (cádik) köré gyűltek, az ő követőiként tanulással töltötték minden idejüket. Az első világháború elől menekülő galíciai haszídok egy része a Teleki tér környékén próbált új életet kezdeni – ők használták a kopott bérház szűk udvaráról megközelíthető, két szobából álló kis lakást „sül-nek”, azaz tanháznak, ahol az imádkozás mellett folyamatosan tanulmányozták a szent könyveket. Az egyszerű, héber feliratokkal díszített kis zsinagógát ma már csak kevés, a hagyományokhoz ragaszkodó öreg híve látogatja.

113. oldal

Cicu>!

Az újpesti zsinagóga

Újpest 1950-ig önálló város volt – s szinte egészében a Pesten letelepedési engedélyt nem kapott zsidók alapították. A Berzeviczy Gergely utca 8-ban 1896-ban építették a romantikus stílusú zsinagógát. Mivel a zsinagógák mindig keleti tájolásúak – a keleti falon van a tóraszekrény, és kelet az ima iránya is –, az utcafrontról a keleti falat láthatjuk, a bejárat az udvarról nyílik. A bejárat felett bibliaidézet: „mert házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára.” A templomkert falának utcai oldalán domborműsorozat mutatja be a holokauszt tragédiáját, a kert felőli oldalon pedig a mártírok nevét őrző márványtáblák sorakoznak.

115. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1896 · zsidók
Cicu>!

Emlékművek a Kozma utcai temetőben

A Kozma utcai temetőben 1949-ben állították fel a holokauszt áldozatainak emlékművét. Az L alakú mártíremlékművet Hajós Alfréd, úszó olimpiai bajnok-építész tervezte. Az árkádszerű emlékmű két szárnyának kilenc kőfalán sok tízezer név sorakozik – a meggyilkolt hatszázezer magyar zsidó áldozat közül azokéi, akik emlékét valaki megőrizte. Sok nevet utólag írtak fel ceruzával, bekarcolva. Az emlékmű mögött temették el a meggyalázott tóratekercseket. A közelben, a tömegsírokban a tömegkivégzések exhumált halottai nyugszanak. Zsidó szokás szerint nem virágot, koszorút helyeznek a sírokra, hanem az emlékezés köveit, kavicsait.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1949
Cicu>!

Sírkő-motívumok

A zsidó temetkezési szokások szerint a sírok kelet felé fordulnak. Hagyományosan dísztelen sírköveket használtak – a héber felirat mellett egyszerű jelképek utalnak az elhunyt nevére, tulajdonságaira. A levita korsó a Lévi törzséből való, az áldást osztó kezek a kohanita (Árontól leszármazott) eredetet mutatják. A jelképek utalhatnak a héber nevek jelentésére is: Júda – oroszlán, Cvi – szarvas, Zév – farkas. Gyakori motívum a szomorúfűz, a menóra vagy a Dávid-csillag szimbóluma. A példás vallásos életet ábrázolják a törvénytáblák, a gránátalma, a pálmafa vagy a gyertya. A feliratok végén héber rövidítés: „Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe”.

138. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
Cicu>!

A Vasvári Pál utcai zsinagóga

Középkori tilalmak nyomán – zsinagóga nem nyílhatott az utcafrontra – szokássá vált a zsinagógákat udvarban vagy legalább kis előudvarral építeni. A Budapesti Talmud Egylet a nagy erzsébetvárosi bérház udvarán 1887-ben építette fel zsinagógáját. A szigorú ortodox hagyományokat követő zsinagógában minden a régi: a berendezés, az öreg padok, az örökmécses – és a férfiak-nők szigorú elkülönítését szolgáló karzat, valamint a szintén a női üléseket eltakaró függöny. Napjainkban a szigorúan ortodox „Chabad”, azaz a lubavicsi haszídok zsinagógája.

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1887 · zsinagóga
Cicu>!

A mikve

A zsidó vallási hagyományban a megtisztulás, a rituális fürdés nagyon fontos szerepet játszik. A medencében áldásmondások közben többször alá kell merülni, úgy, hogy minden testrészt érjen a víz. A rituális lemerülés előtt nagyon alaposan meg kell mosakodni, hogy a tiszta bőrfelület tisztulhasson meg. A mikve (rituális fürdő) vize csak „élővíz”, azaz forrás- vagy esővíz lehet. Budapest egyetlen mikvéjének tetején nagy tartályokban gyűjtik az esővizet, majd ezt használják a lemerülő medencékben. Az egyemeletes kis házban a régi fürdő nagy része ma már nem üzemel – de a felújított, újracsempézett rész használható (Kazinczy u. 16.).

127. oldal

Cicu>!

Az Országos Rabbiképző Intézet

A modern, korszerű igényeknek megfelelő, rabbinikus és világi tudományokat egyaránt magas színvonalon oktató Országos Rabbiképző Intézet 1877-ben nyitotta meg kapuit. Az intézményben a magas színvonalú oktatást világhírű professzorok biztosították, és végzettjei között is számos tudóst találunk. A képzést segítette a Rabbiképző Intézet könyvtára, melynek alapját Lelio della Torre páduai rabbi gyűjteménye alkotta, majd ide került Bloch Mózes és Bacher Vilmos magánkönyvtára is. Az ősnyomtatványokat, értékes kéziratokat is őrző gyűjteményt a második világháború után a nyolcvanas években nyitották meg újra – s egy ezredfordulói nagy felújítást követően ismét méltó keretek között fogadja az olvasókat (Gutenberg tér – Bérkocsis u. – József krt.).

124. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1877

Hasonló könyvek címkék alapján

Gulyás Miklós: 1 másodperc / 1 second
Legát Tibor: Beat, pop, rock
Horváth Miklós – Szikits Péter: Budapest 1956
Sárközy Mátyás – Lábass Endre – Benedek István Gábor – Lugosi Viktória – Deutsch Gábor – Szántó T. Gábor – Németh Gábor – Zeke Gyula: Kövek meséi / Stories in the Stones
D. Varga Tamás – Roth Péter: Budapest 360°
Gönczi Ambrus – Winkelmayer Zoltán (szerk.): 220 év, 220 kép
Németh Margit – Kirchhof Anita: Az aquincumi Hercules villa és a katonaváros emlékei / The Hercules villa of Aquincum and the remains of the Military Town
Séták a zsidónegyedben / Walks in the Jewish Quarter
Buza Péter – Festetics Antal – Gadányi György: A mesterség dicsérete
Tészabó Júlia – Török Róbert – Demjén Bence: A Babatündérhez