A millennium táján szárba szökkenő polgári átalakulás egyik motorja a magyarsághoz lelkesen asszimilálódó zsidóság volt. Tevékenysége markáns nyomot hagyott a világvárossá épülő Budapest arculatán. Lugosi Lugo László gyönyörű képei megörökítik azt, ami ebből a kultúrából megmaradt, és újra élni akar.Lugosi Lugo László az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult angol és magyar irodalmat, filmesztétikát és filmtörténetet. 1985-től hivatásos fényképész és szakíró. Több könyv és fényképalbum szerzője.
Zsidó Budapest / Jewish Budapest 1 csillagozás
Enciklopédia 20
Helyszínek népszerűség szerint
Budapest · zsinagóga · Dohány utcai zsinagóga · Magyar Zsidó Múzeum
Most olvassa 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 4
Népszerű idézetek
A Zsidó Múzeum
A Magyar Zsidó Múzeumot az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon kiállított zsidó kegyszerek számára hozták létre. Első önálló épülete és kiállítása a Hold utcában nyílt meg 1916-ban. Jelenleg a múzeum a Dohány utcai zsinagógával egybeépített épületszárnyban helyezkedik el, amelyet nyolcvan évvel a zsinagóga elkészülte után, azonos stílusú homlokzattal, belül azonban a korszak legmodernebb múzeumainak megfelelően építettek meg 1932-ben. Eredetileg ezen a telken állt valaha az a ház, amelyben Theodor Herzl, Izrael Állam megálmodója született. A jelentős festmény- és kegytárgygyűjteménnyel rendelkező múzeumot egyre több turista keresi fel.
129. oldal
A Dohány utcai templom nemcsak Budapest egyik látványossága. Manapság, amikor ősi falai között a közel nyolcvanezer lelket számláló budapesti zsidó közösség hagyományos istentiszteletein túl hangversenyeket is rendeznek, a művészet iránti tisztelet párosul a vallási hódolattal. Így volt ez hajdanán is, hiszen Liszt Ferenc is nemegyszer játszott orgonáján, s kiváló rabbik és kántorok imája töltötte meg az építészeti remekmű csarnokait.
146. oldal (részlet Raj Tamás utószavából)
A Dohány utcai zsinagóga
A múlt század közepén a gyorsan gyarapodó pesti zsidóság elhatározta, hogy az addig csak bérelt helyiségekben kialakított zsinagógák, imaszobák helyett modern, sokakat befogadó templomot épít. Az 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagóga korának legnagyobb zsidó imaháza lett. Építésze, Ludwig Förster a modern zsinagógák – általa megfogalmazott – építészeti megoldásait alkalmazta: színes téglaburkolatot, keleties ornamentikát, színes üveg tetőablakokat és vasoszlopokat. A pesti zsidóság legelőkelőbb rétegének zsinagógája mögött állították fel 1990-ben az Emánuel Alapítvány emlékfáját: a fűzfa valamennyi levélkéje a holokausztban elpusztult egy-egy mártír nevét őrzi.
119. oldal
A Teleki téri zsinagóga
A Teleki tér környéki pici imaházak egyike (Teleki tér 22.) a „Csertkovo sül” – a haszíd imaház. Czertków egyike volt azoknak a szigorúan vallásos kis közösségeknek, amelyek egy-egy „csodarabbi” (cádik) köré gyűltek, az ő követőiként tanulással töltötték minden idejüket. Az első világháború elől menekülő galíciai haszídok egy része a Teleki tér környékén próbált új életet kezdeni – ők használták a kopott bérház szűk udvaráról megközelíthető, két szobából álló kis lakást „sül-nek”, azaz tanháznak, ahol az imádkozás mellett folyamatosan tanulmányozták a szent könyveket. Az egyszerű, héber feliratokkal díszített kis zsinagógát ma már csak kevés, a hagyományokhoz ragaszkodó öreg híve látogatja.
113. oldal
Az újpesti zsinagóga
Újpest 1950-ig önálló város volt – s szinte egészében a Pesten letelepedési engedélyt nem kapott zsidók alapították. A Berzeviczy Gergely utca 8-ban 1896-ban építették a romantikus stílusú zsinagógát. Mivel a zsinagógák mindig keleti tájolásúak – a keleti falon van a tóraszekrény, és kelet az ima iránya is –, az utcafrontról a keleti falat láthatjuk, a bejárat az udvarról nyílik. A bejárat felett bibliaidézet: „mert házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára.” A templomkert falának utcai oldalán domborműsorozat mutatja be a holokauszt tragédiáját, a kert felőli oldalon pedig a mártírok nevét őrző márványtáblák sorakoznak.
115. oldal
Emlékművek a Kozma utcai temetőben
A Kozma utcai temetőben 1949-ben állították fel a holokauszt áldozatainak emlékművét. Az L alakú mártíremlékművet Hajós Alfréd, úszó olimpiai bajnok-építész tervezte. Az árkádszerű emlékmű két szárnyának kilenc kőfalán sok tízezer név sorakozik – a meggyilkolt hatszázezer magyar zsidó áldozat közül azokéi, akik emlékét valaki megőrizte. Sok nevet utólag írtak fel ceruzával, bekarcolva. Az emlékmű mögött temették el a meggyalázott tóratekercseket. A közelben, a tömegsírokban a tömegkivégzések exhumált halottai nyugszanak. Zsidó szokás szerint nem virágot, koszorút helyeznek a sírokra, hanem az emlékezés köveit, kavicsait.
136. oldal
Sírkő-motívumok
A zsidó temetkezési szokások szerint a sírok kelet felé fordulnak. Hagyományosan dísztelen sírköveket használtak – a héber felirat mellett egyszerű jelképek utalnak az elhunyt nevére, tulajdonságaira. A levita korsó a Lévi törzséből való, az áldást osztó kezek a kohanita (Árontól leszármazott) eredetet mutatják. A jelképek utalhatnak a héber nevek jelentésére is: Júda – oroszlán, Cvi – szarvas, Zév – farkas. Gyakori motívum a szomorúfűz, a menóra vagy a Dávid-csillag szimbóluma. A példás vallásos életet ábrázolják a törvénytáblák, a gránátalma, a pálmafa vagy a gyertya. A feliratok végén héber rövidítés: „Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe”.
138. oldal
A Vasvári Pál utcai zsinagóga
Középkori tilalmak nyomán – zsinagóga nem nyílhatott az utcafrontra – szokássá vált a zsinagógákat udvarban vagy legalább kis előudvarral építeni. A Budapesti Talmud Egylet a nagy erzsébetvárosi bérház udvarán 1887-ben építette fel zsinagógáját. A szigorú ortodox hagyományokat követő zsinagógában minden a régi: a berendezés, az öreg padok, az örökmécses – és a férfiak-nők szigorú elkülönítését szolgáló karzat, valamint a szintén a női üléseket eltakaró függöny. Napjainkban a szigorúan ortodox „Chabad”, azaz a lubavicsi haszídok zsinagógája.
110. oldal
A mikve
A zsidó vallási hagyományban a megtisztulás, a rituális fürdés nagyon fontos szerepet játszik. A medencében áldásmondások közben többször alá kell merülni, úgy, hogy minden testrészt érjen a víz. A rituális lemerülés előtt nagyon alaposan meg kell mosakodni, hogy a tiszta bőrfelület tisztulhasson meg. A mikve (rituális fürdő) vize csak „élővíz”, azaz forrás- vagy esővíz lehet. Budapest egyetlen mikvéjének tetején nagy tartályokban gyűjtik az esővizet, majd ezt használják a lemerülő medencékben. Az egyemeletes kis házban a régi fürdő nagy része ma már nem üzemel – de a felújított, újracsempézett rész használható (Kazinczy u. 16.).
127. oldal
Az Országos Rabbiképző Intézet
A modern, korszerű igényeknek megfelelő, rabbinikus és világi tudományokat egyaránt magas színvonalon oktató Országos Rabbiképző Intézet 1877-ben nyitotta meg kapuit. Az intézményben a magas színvonalú oktatást világhírű professzorok biztosították, és végzettjei között is számos tudóst találunk. A képzést segítette a Rabbiképző Intézet könyvtára, melynek alapját Lelio della Torre páduai rabbi gyűjteménye alkotta, majd ide került Bloch Mózes és Bacher Vilmos magánkönyvtára is. Az ősnyomtatványokat, értékes kéziratokat is őrző gyűjteményt a második világháború után a nyolcvanas években nyitották meg újra – s egy ezredfordulói nagy felújítást követően ismét méltó keretek között fogadja az olvasókat (Gutenberg tér – Bérkocsis u. – József krt.).
124. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gulyás Miklós: 1 másodperc / 1 second ·
Összehasonlítás - Legát Tibor: Beat, pop, rock ·
Összehasonlítás - Horváth Miklós – Szikits Péter: Budapest 1956 ·
Összehasonlítás - Sárközy Mátyás – Lábass Endre – Benedek István Gábor – Lugosi Viktória – Deutsch Gábor – Szántó T. Gábor – Németh Gábor – Zeke Gyula: Kövek meséi / Stories in the Stones ·
Összehasonlítás - D. Varga Tamás – Roth Péter: Budapest 360° ·
Összehasonlítás - Gönczi Ambrus – Winkelmayer Zoltán (szerk.): 220 év, 220 kép ·
Összehasonlítás - Németh Margit – Kirchhof Anita: Az aquincumi Hercules villa és a katonaváros emlékei / The Hercules villa of Aquincum and the remains of the Military Town ·
Összehasonlítás - Séták a zsidónegyedben / Walks in the Jewish Quarter ·
Összehasonlítás - Buza Péter – Festetics Antal – Gadányi György: A mesterség dicsérete ·
Összehasonlítás - Tészabó Júlia – Török Róbert – Demjén Bence: A Babatündérhez ·
Összehasonlítás