Tükörképek 6 csillagozás

Ludwig Rohbock nyomában
Lugosi Lugo László: Tükörképek

A Hunfalvy János szövegével és Ludwig Rohbock acélmetszeteivel 1865 és 1864 között megjelent Magyarország és Erdély eredeti képekben című topográfiai munka talán mindmáig a legismertebb a XIX. századi magyar honismertető albumok közül. Sikerének titka éppen Rohbock metszeteiben keresendő. A múlt század közepén már nagyon jelentős tájképfestő-kör dolgozott itthon is, ám neki olyan egyéni stílust sikerült kialakítania, mely rövid időn belül olyan népszerű lett, s mely a mai műélvező számára is azonnal felismerhetővé teszi látképeit. A mai fotóművészek – Lugosi Lugo László és Nagy Balázs – az ő százötven évvel ezelőtti útját igyekeznek bejárni, hogy megörökítsék, mi veszett el, mi maradt, vajon szegényebbek lettünk-e vagy gazdagabbak.

>!
Helikon, Budapest, 2003
156 oldal · ISBN: 9632088247 · Illusztrálta: Ludwig Rohbock

Enciklopédia 7

Helyszínek népszerűség szerint

Szeged · temető


Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Lugosi Lugo László: Tükörképek

Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában

Nagyon érdekes és szép kötet a Helikon kiadványa. Hunfalvy János szövegével és Ludwig Rohbock acélmetszeteivel 1865 táján megjelent Magyarország és Erdély eredeti képekben című kiadvány hatására indult útnak két fotós Lugosi Lugo László és Nagy Balázs, hogy bejárják és megörökítsék a változásokat ugyanazon a helyszíneken készített fotókkal, a kiadványhoz a szöveget Száraz Miklós György írta, „akinek rövid írásai hol elgondolkodtatóak, csöndesen líraiak, hol szárazabban kopogók és tárgyszerűek – de mindig érdekesek.”
Az egyik oldalon az eredeti képek láthatók az egykori szövegből vett idézetekkel, a szemben lévő oldalon a mostani fotók kiegészítő ismeretekkel, a változásokról szóló adatokkal.
A Helikon kiadványai engem általában lenyűgöznek, mert nagyon igényesek, szépek. Szívesen elfogadnám ezt a kötetet, majd próbálom is beszerezni.

8 hozzászólás
Uzsonna>!
Lugosi Lugo László: Tükörképek

Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában

Gyönyörűség ez a könyv, nagy élvezet volt lapozgatni, majd alaposabban kivesézni. Talán azért is okozott nagy élvezetet számomra e könyv, mert én még a saját élményeimmel is össze tudtam vetni a képen látottakat, szövegben leírtakat.
Elgondolkodtató valóban, hogy vajon melyik ábrázolás adja vissza jobban a helyszíneket és azok hangulatát. Érdekes látni, hogy van, ahol szinte megállt az idő, máshol meg csak a templomtorony, vagy a fa tetejéről lehetett már ugyanazt a képet lefotózni… Változtak az életképek is, ma már nem lovas szekér, hanem esetleg egy Trabant díszeleg az előtérben…
Egyedül a helyek térképi megjelölését hiányoltam csak, no de aki nem tudja, mi hol van, járjon utána!

Nienna001 P>!
Lugosi Lugo László: Tükörképek

Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában

Szépen kivitelezett munka, jó ötlet volt a régi utazó metszetei nyomán elindulni és bejárni az általa bejárt útvonalat. Sokszor könnyű felismerni a helyet, mert szinte semmi változás nem történt, de néha meg kell erőltetni a fantáziánkat, hogy felfedezzük a hely régi szellemét. A képeket mindig valami kisebb a hellyel kapcsolatos adat vagy történet egészíti ki.

Nagyon örültem, amikor rábukkantam a miskolci régiségvásáron. Tulajdonképpen csak a könyvek miatt járok ki, hogy aztán 200 Ft-ért ilyen csodákra bukkanjak :)


Népszerű idézetek

olvasóbarát>!

A kolozsvári temető

Házsongárd.
1585-ben nyitották meg, midőn az az évi pestisjárvány halottait már nem tudták a város falain belül eltemetni. Sokan az egyik legszebb magyar szónak tartják – ha német is. Zsong és búg, szomorkás, mint az elmúlás, az ősz, a temető maga. Házsongárd legrégibb sírkövei is az 1500-as évek legvégéről maradtak ránk.

110. oldal

Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában

Kapcsolódó szócikkek: 1585 · pestis · temető
1 hozzászólás
olvasóbarát>!

Krasznahorka

„… a helység fölé északkeletre tetemes magasságú kúpdad mészkőhegy emelködik, melynek tót neve Krasznahorka, azaz Feketehegy, a rajta álló várra is ragadt.”
[…]
A vár egy régi kalauza szerint a palota egyik termének ajtaja fölött 1748-ból származó, latin nyelvű felirat olvasható, melynek fordítása a következő: „ Boldog az az ember, ki házában marad, eszi a fehér kenyeret, jár a kemencéhez, békében él mindenkivel, issza a jó bort és dicséri az Úr Istent.” Mikszáth sokkal szebb megfejtését adja nevének, mint Hunfalvy. Szerinte Krasznahorka az jelenti: gyönyörű erdőcske.

60-61. oldal

Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában

olvasóbarát>!

Szeged
„Szeged szabad királyi város Csongrád megyében, két hajóztató folyó, a Tisza és a Maros egyesülésétől alig negyedórányira van… Egészében véve a várost nem mondhatni szépnek; széles, hosszú és esős időben igen sáros utcái jobbára csak földszinti s gyakran szalmafedelű házakból állanak.”
Az a Szeged, amelyikről Hunfalvy ír, nem létezik: két évtizeddel könyvük megjelenése után, 1879. március 12-én elmosta a Tisza acélszürke, piszkos árja. Akkorára dagadt a nekiszabaduló víz, hogy a kisebb házakat mind elnyelte, de még templom is volt, aminek csak a tornya látszott.
[…]
Újszeged felől ma az árvizektől való megmenekülés reményében épített Fogadalmi-templom tornyai magasodnak a lombok fölé.

74-75. oldal

Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában

Kapcsolódó szócikkek: 1879 · Maros · Szeged · Tisza
olvasóbarát>!

Körmöc

Érdekes város az aprócska Körmöcbánya. Valaha a fény városa volt – a barbár aranyé. Néhány templom, öt-hat bástya, tucatnyi ódon ház: mégis királyok, királynők, fejedelmek látogatták egykor. Óvták, védték, kényeztették, mert ez a féltenyérnyi város meghatározta volt egy időben az akkor ismert világ pénzpolitikáját. Körmöc pénzverdéjét már Károly Róbert királyunk 1342-ben kelt oklevele is ősréginek mondja. Itt, eben a falatnyi városban verettek ama nevezetes körmöci csikók – aranydénárok, obulusok és forintusok –, melyek kinek boldogságot, kinek csak szomorúságot hoztak, s melyekért hajdanán annyi vér kiontatott.

51. oldal

Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Petőfi Sándor: Útirajzok
Szabóky Zsolt: A Kárpát-medence várai
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
Mattenheim Gréta: Magyarország
Estók János: Élet falun és városon
Kós Károly: Erdély
Tóth Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve
Tittel Kinga: Mesélő Budapest
Csorba Csaba: Legendás váraink
Csorba Csaba: Rejtélyes váraink