Fényképíró 7 csillagozás

A dagerrotípiától a digitálisig
Lugosi Lugo László: Fényképíró

Lugosi ​Lugo László fényképész és bölcsész. A 19. századi fényképészet szellemében ugyanabban látja a fotográfia elsődleges szerepét, mint annak első mesterei: megörökíteni, dokumentálni és megőrizni a jelent, kimerevíteni a pillanatot, más szóval: felvenni a versenyt az idővel. 1839-es feltalálása óta a fényképezés az elmúlt másfél évszázadban sokat változott, számtalan összefüggésben számtalan jelentést kapott és rendkívül szerteágazó, önálló nyelvtannal rendelkező nyelvvé vált, amelyet mindannyian beszélünk és értünk. Lugo a fotós kíváncsiságával és a bölcsész összefüggésekre való érzékenységével fordul a fényképezés legkülönfélébb területei és irányzatai felé. Nem műveli mindegyiket, de tudósít róluk. 1980 óta rendszeresen publikál szakmai folyóiratokban, napi- és hetilapokban. Írásai egy fényképekkel túlzsúfolt világban segítenek látni és megérteni ezen látszólag egyszerű nyelv természetét. Könyv- és kiállítás kritikákon, fotósokkal készült interjúkon, fotótörténeti… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2009
254 oldal · ISBN: 9789632790312
>!
Typotex, Budapest
ISBN: 9789632792453

Kedvencelte 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Véda P>!
Lugosi Lugo László: Fényképíró

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

Az egyik legjobb és legolvasmányosabb kiadvány, amit a témában olvastam. Nem zagyva, nem nehezen emészthető, mégis tartalmas.

Dora>!
Lugosi Lugo László: Fényképíró

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

Kimondottan jól összeválogatott, tartalmas írások. Csillagos ötöst kap. Lugosi Lugo László szerény, bölcs, sokat tapasztalt, a témát alázattal kezeli. Cikkeiből sugárzik az a szeretet, amely nélkül a tanítás csupán öncélú beteljesülés. Szombaton a Civil Rádióban azt nyilatkozta, hogy nem lesz már több könyve. Vajon ez a mondat egyben társadalomkritika is?…

H>!
Lugosi Lugo László: Fényképíró

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

Csak annyit…aki fotózik olvassa el.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Dora>!

Most már rájönnek erre. Itt ami most megy, ez egy semmi sem, ez egy marhaság. Az amerikaiak például. Az első, aki csinálta a mesterkedést a fotóval, az a Man Ray volt. Abban az időben Párizsban ketten voltunk: Man Ray és én, nem volt senki más. Én voltam a realista, ő volt a poetikus. Szóval most kevernek és mesterkednek és mind artificial, ez nem igaz, ez mind nem igaz, érti? Montázs és amit akar, minden a világon. Ez nem fotó. Nekik kell? Csinálják. Engem nem érdekel.
André Kertész: 1894 – 1985 – 1994, Magyar Fotográfiai Múzeum – Pelikán Kiadó, 1994

51. oldal

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

5 hozzászólás
Dora>!

A technikai hátrányok ellenére (nehézkesebb gépek, érzéketlenebb nyersanyagok) a két Capa képei sokkal tökéletesebben voltak, mint a mai szupertechnikával gyártott World Press-képek, ami abban mutatkozott meg legegyértelműbben, hogy Robert és Cornell Capa (és Fejes László is) képes volt sorozatok helyett egyetlen képbe sűríteni a „sztorit”, és nem hagyatkozott arra, hogy a képaláírások segítségével a képek szemlélője majd úgyis megtudja, mit lát a felvételeken. Más viszony volt akkor a valós és a fotográfiai idő között.
Lugosi Lugo László: Word Press Photo – Sajtófotó Kiállítás, Néprajzi Múzeum, 1999. március 12. – április 15. – Élet és Irodalom, 1999. március 26.

102. oldal

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

Dora>!

Mondom, örülök, hogy használja a distortiont, mert csak három-négy éve csináltam ezt, egy distortiont csináltam ’917-ben, a víz alatt úszó. Párizs nagyszerűen elfogadta. Kezd már Németországban meg Cental Europe-ban is terjedni. Mondom, remélem, hogy Amerika is szeretni fogja. Mondja, „igen, akarom ezt használni, de akarok kérni valamit. Lehetséges, hogy levágja a szexet? A vaginát? Mert ez így pornográfia. Ha levágja, akkor az art.” Ez volt Amerika. Hát mondom neki: Tetszene az magának, ha a feje tetejéről levágnának egy kicsit és a lábait levágnák? Maga úgy perfekt, ahogy van. Az én képem úgy perfekt, ahogy a kezében van. Ahhoz nem kell hozzányúlni." Meg voltam zavarodva. Mi ez? Pár hete voltunk kinn, mondom, ez Amerika? Nem tudtam, mit csináljak. All right: vágja le. És ki volt állítva vagina nélkül. Megvan a kép. Megvan. Őrzöm. Egymillióért eladom a story-val, a históriával együtt. Ez történt. És minden így történt.
André Kertész: 1894 – 1985 – 1994, Magyar Fotográfiai Múzeum – Pelikán Kiadó, 1994

53. oldal

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

Dora>!

Illetve nem tudom, megfigyelték-e, hogy a digitális fényképezőgépet az emberek már nem is illesztik a szemük elé, hanem egy bizonyos távolságból a képet a kis monitoron szemlélik, mintha ettől a végeredmény majd jobb volna. De itt talán sokkal inkább arról van szó, hogy a régi gépek keresőjében megjelenő kép helyett, amely nemcsak hogy pici volt, de nem is emlékeztetett a végeredményre, az otthon nézegethető papírképre, hanem sokkal inkább az absztrakciók világába tartozott, ezek a monitoron megjelenő digitális kisképek látszólag sokkal inkább begyűjthetővé teszik a világot, és úgy érezhetjük, sokkal inkább birtokba vettük a valóságot.
Z: Városom, K.A.S. Galéria, 2004. július 28 – augusztus 10.
Élet és Irodalom, 2004. szeptember 10.

183.184.o.

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

Dora>!

Lugo: Engem ebben az egész megrendezettségben az riaszt egy kicsit, hogy ma már mindent meg lehet csinálni számítógéppel vagy a virtuális valóságban. És közben kezd eltűnni a világból a közvetlen érzékelés, és minden áttevődik egy minimum másodlagos, de inkább többszintű rendszerbe. Ha a csillagokat ma meg akarom ismerni, akkor nem távcsövet veszek a boltban, hanem televíziót, ahol majd megnézem, hogy mit kell tudnom róluk.
Krasznai Korcz János – Zsigmond Gábor: Magyarok ’94, Más-Kép-Más Kiadó, 1994
Fotó, 1994/7.

41. oldal

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig

Dora>!

Eltűnődtem azon, felháborodjak-e, vagy írjam mindezt a digitális képátalakítás számlájára. Én ez utóbbi megoldás mellett voksoltam, még akkor is, ha tudtam, hogy a National Geographic egyik számának címlapja, ahol digitálisan összetoltak két egyiptomi piramist, pusztán annak érdekében, hogy a címlapkép jobban nézzen ki, óriási felháborodást váltott ki azoknak az olvasóknak a körében, akik mindaddig azért vásárolták a folyóiratot, mert elhitték, hogy az majd a hamisítatlan valóságról tudósítja őket.
Lugosi Lugo László – kézirat

35. oldal

Lugosi Lugo László: Fényképíró A dagerrotípiától a digitálisig


Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Yates: A tér költészete
Németh Lajos: A művészet sorsfordulója
Moholy-Nagy László: Látás mozgásban
Horváth Márta (szerk.): A művészet eredete
Umberto Eco: A nyitott mű
Gyenge Zoltán: Kép és mítosz
Denis Diderot: Színészparadoxon / A drámaköltészetről
Gotthold Ephraim Lessing: Laokoón / Hamburgi dramaturgia
Jacques Maquet: Az esztétikai tapasztalat
E. H. Gombrich: Művészet és illúzió – A képi ábrázolás pszichológiája