A ​trón, az oltár és az emberi jogok 2 csillagozás

Katolikus és liberális gondolkodók a restauráció korabeli Franciaországban
Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok

A ​Napóleon bukása utáni Bourbon-restauráció korának nevezetes politikai gondolkodóival ismertet meg bennünket ez a kötet. De Maistre (1753-1821) és De Bonald (1754-1840) a katolikus és királypárti konzervatizmus szószólói. (Ám véleményük néha furcsa módon összecseng Rousseau, Saint-Just, Robespierre nézeteivel.) A velük szemben mintegy „kétfrontos harcot” folytató B. Constant (1767-1830) az egyéni – magánéleti – szabadság eszméjének hirdetője.

De Maistre: „Ha megengedett dolog volna az isteni intézmények közötti fontossági sorrendet felállítani, én a hierarchiát a dogma elé helyezném mint a hit számára alapvetőt.”
De Bonald: „Az embert két módon lehet megszabadítani a kételytől: vagy felvilágosítani minden kétes kérdésben, vagy elfojtani a kíváncsiságát. Ám egyetlen embert sem lehet tökéletesen felvilágosítani minden kérdésben, míg minden ember kíváncsiságát tökéletesen el lehet fojtani.”
B. Constant: „Hiába hivatkoztok arra, hogy a kormány az általános… (tovább)

>!
Magvető, Budapest, 1984
226 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631401049

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 8


Népszerű idézetek

Megitsune>!

Mert aki biztos abban, hogy igaza van, az meg akar győzni, ám aki abban biztos, hogy neki kell, hogy igaza legyen – akár az igazság árán is –, az meg akar törni.

73. oldal

Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok Katolikus és liberális gondolkodók a restauráció korabeli Franciaországban

Megitsune>!

A tekintélyuralomnak nem kiművelt, hanem engedelmes emberfőkre van szüksége, s ezen engedelmessé tevés eszközeként minden megfelel: még a megnyugtatóan butító alkoholizmus is. „Jobb, ha a nép dolgozik és berúg. Az igazi politikus azt vallja, hogy inkább a részegesek népét kormányozza, mint a filozófusok népét, mivel a részegek általában könnyen kezelhetőek, engedelmes emberek, nem okoznak problémát a kormányzatnak."

142-143. oldal

Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok Katolikus és liberális gondolkodók a restauráció korabeli Franciaországban

Megalit>!

Nemcsak a francia forradalomnak, hanem az egész világtörténelemnek is az a legfőbb jellemzője, hogy szereplőik nem tudnak tetteik történelmi súlyáról, hogy nem tudják – nem is tudhatják –, mit cselekszenek valójában.

14. oldal

Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok Katolikus és liberális gondolkodók a restauráció korabeli Franciaországban

Megalit>!

…nem lehet mást tenni, mint […] bevárni, amíg a földrengés elcsitul, aztán mindent úgy folytatni, mintha mi sem történt volna, mert egy eset nem eset a történelemben, hanem a tulajdonképpeni történelmen kívül esik.

9. oldal

Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok Katolikus és liberális gondolkodók a restauráció korabeli Franciaországban

Megalit>!

… nem az emberek vezetik a forradalmat, a forradalom használja fel az embereket saját céljaira, a forradalom magától halad.

15. oldal

Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok Katolikus és liberális gondolkodók a restauráció korabeli Franciaországban

Megalit>!

…egy jól megalkotott államban az uralkodnak nincs szüksége tehetségre, csak erényre, a hagyományos családi, politikai és vallási törvények tiszteletére. A nagy tehetségek, kevés kivétellel, inkább veszedelmesek, mint hasznosak e helyen: mivel a tehetség tenni akar, míg egy régi jó alkotmánnyal bíró államban csak fenntartani kell, s tenni annyit tesz, mint forradalmasítani.

110. oldal

Ludassy Mária: A trón, az oltár és az emberi jogok Katolikus és liberális gondolkodók a restauráció korabeli Franciaországban


Hasonló könyvek címkék alapján

Frank Robin – Lars Ritter: Eszmék könyve
Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve
Hahner Péter: Államférfiak
Raffay Ernő: Politizáló szabadkőművesség
Papp Imre: A Napkirály
Kákosy László: Fény és káosz
Hahner Péter: A nagy francia forradalom kisenciklopédiája
Hahner Péter: A Bastille bevétele
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Tatár György: Az Öröklét Gyűrűje