Divatszalon ​Auschwitzban 20 csillagozás

A haláltábor varrónőinek igaz története
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

„Divatszalon ​Auschwitzban? Már a gondolat is viszolygást kelt és ellentmondást hordoz.”

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban huszonöt, többségében szlovák és magyar származású zsidó nő elegáns ruhákat varrt a náci elit asszonyai és lányai számára. A varroda sokáig a szögesdróttal körbezárt rettenetes világ közvetlen szomszédságában, a táborparancsnok villájában működött. Az idilli kert, a takaros szobák, a finom anyagok és a különleges szabásminták mind-mind éles kontrasztban álltak azzal, hogy az itt dolgozó varrónők, nyomorúságos ellátás és kíméletlen bánásmód mellett, valójában az életükért varrtak.

Lucy Adlington történelmi forrásokra és a túlélőkkel készített interjúkra támaszkodva mutatja be ezeket a bátor nőket, akik eredeti szakmájuknak és bajtársiasságuknak köszönhetően, szoros családi és baráti kapcsolataikból merítve élték túl fogvatartóik kegyetlenkedéseit, és többen részt vállaltak a tábori ellenállási mozgalomban is. Könyvében rávilágít a… (tovább)

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2022
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635651795 · Fordította: Kenyeres Anna
>!
HVG Könyvek, Budapest, 2022
336 oldal · ISBN: 9789635653164 · Fordította: Kenyeres Anna

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 57


Kiemelt értékelések

nicosia P>!
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Izgalmas kortörténet ez a könyv mely részben egy divattörténeti időutazás, részben pedig igazi holokauszt történet, mégis szövegezésében, történetvezetésében inkább egy igaz történeten alapuló regénynek tűnik. Olvasmányos, jól követhető, és érdekes. Kicsit zavaró a rengeteg lábjegyzet (főként hogy a könyv végén vannak a magyarázatok), de a legtöbbször megéri visszalapozni.
A nyitány maga a békebeli két világháború közti divatvilág. Az osztrák-magyar monarchia és Németország az első világháborúból ébredve igyekszik a kevéske gazdasági lehetőségei mentén felzárkózni a párizsi divathoz. Ahhoz, hogy a hölgyek megjelenhessenek, rengeteg kézimunkára, sok egymásra épülő iparosüzletre, és nagyobb áruházakra volt szükség. A legtöbb iparos és áruháztulajdonos persze zsidó. Szerintem egyszerűen azért mert más a munkához és a pénzhez való viszonyuk. Néhányan családi hagyományból, mások kényszerűségből, megint mások elhivatottságból választották a kevés elismeréssel kecsegtető, de sokszor éjszakába nyúló szakmunkát. A cipészek, szűcsök, szabásznők, hímzőnők és varrónők társadalmába sok munka és kevés fény jut le.
A csillogás, a párizsi divat kelet-európai meghonosítása mögött lévő kemény munka a kis családi vállalkozások, és a tizenéves kisinasok kevésbé csillogó világa nekem ismerős volt már a tavaly olvasott Rotschild Klára könyvből. Csakúgy, mint a politikai célokra használt divat, bár nyilván, semmi sem lehet olyan erőteljes, mint a német propaganda, amely valóban megteremtette a propagandadivatot is. És a divatpolitikát.
Ha csak ennyi történt volna, nem is lenne akkora baj.
A könyv néhány különleges szlovák, lengyel és cseh zsidó lány életén keresztül mutatja be hogy a nemzetszocialista politika első hullámai hogyan vetettek tajtékot, és híztak fel a koncentrációs táborok szintjére. Hogy rendes, becsületes emberektől hogyan vettek el mindent mások, és ezt hogyan nézte végig tétlenül és szótlanul több ország társadalma. Hiba lenne csak a németeket okolni, a lengyelek, csehek, szlovákok, osztrákok, magyarok és románok ugyanúgy végignézték. (és ami még rosszabb hagyjuk megtörténni újra és újra). Ez egy olyan közös társadalmi felelősség, ami alól semmi nem adhat felmentést.
Érdekes „színfoltja” a könyvnek hogy a főszereplő fiatal lányokkal szinte párhuzamosan fel-felbukkan Hedwig Höss alakja, aki az auschwitzi parancsnok feleségeként a haláltáboron belül üzemeltette a divatszalont. Itt jutott eszembe először, hogy tévedünk, amikor azt hisszük, hogy a háború a férfiak játéka. De felbukkannak más feleségek is, Magda Gobbels, Emmi Göring és a többiek. Akiknek nem jelentett problémát a hozzájuk hasonló nők kizsákmányolása. Tévedés, hogy erre lehet bármilyen erkölcsi alapot, hitbéli vagy egyéb magyarázatot találni. Nincs. Megjegyzem, (persze keveset olvastam a témában), de tegnapig fogalmam sem volt, hogy a C&A is felkerült az általam negligált cégek listájára. Hiába telt el majd hatvan év, sohasem vállaltak felelősséget azért, hogy zsidó kényszermunkára alapozták a vagyonukat.
Ma amikor annyit beszélünk a nők helyzetéről, és az egyenjogúságról, különösen fontos rávilágítani a nők helyzetére egy nagyon kiszolgáltatott világban, ugyanakkor amellett sem mehetünk el, hogy a másik oldalon lévő nők a férfiakkal versenyezve igyekeztek kihasználni rosszabb helyzetben lévő társaikat. Nem véletlen a mondás ember, embernek farkasa.
Néhol borzasztó sebezhetőség árad a könyvből. Megszégyenítés, megalázás, meztelenre vetkőztetett, megvert nők, kitépett fülbevalók, levágott gyűrűk. Továbbra is nehéz megértenem, hogy a világ partner volt ehhez. Hogy emberek asszisztáltak ehhez. És nem igaz, hogy ez csak adott korszak volt, mert minden háború ugyanolyan. És ma is asszisztálunk ehhez.
Fájdalmas, nehéz olvasmány. Ugyanakkor fontos is, hiszen minden ilyen könyv közelebb visz ahhoz, hogy ne kövessük el újra azokat a hibákat.

cseri>!
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Szándékosan nem olvasok már sokat a holokausztról, nem mintha mindent elolvastam volna, egyáltalán nem, de sok mindent ahhoz hogy úgy gondoljam, van már eléggé átfogó képem. A regényesített édesbús történeteket a témában meg kifejezetten kerülöm. Adlingtonnak is van ilyen amúgy. De azt hiszem, ez a könyve sokkal jobban sikerült, mint a regénye.
Tényleg tud újat mondani. Adlington társadalomtörténész, és ezen belül is főleg a ruházkodás története érdekli. Így fedezte fel az auschwitzi varrónők maroknyi csapatának történetét, akikből egyiküket még életben is találta, és tudott személyesen is beszélni vele.
A varrónők elsősorban Hedwig Hössnek és feltételezhetően más náci feleségeknek varrtak, azt a rengeteg ruhaanyagot felhasználva, amit a zsidók csomagjaiban találtak és a Kanadában válogatták.
De a történet nem itt indul. Nemcsak azért, mert a varróműhely csak pár évvel Auschwitz megnyitása után indult be, és addig is mindenkinek ki kellett húzni, amíg erre a helyi viszonyok között szinte kellemesnek és biztonságosnak mondható munkahelyre került. Hanem mert sok mindent megtudunk a varrónők – legalábbis néhányuk – korábbi életéről, gyerekkoruktól kezdve. Ők jellemzően egyébként szlovákok voltak, de többeknek volt magyar kötődése is.
Emellett betekintést ad a szerző az iparágba is, például hogyan alakult akkoriban a divat, hogyan lehetett varrónővé válni, és aztán hogyan szorították ki a zsidókat erről a területről (hogy aztán rájöjjenek, a képzettségüket, szakértelmüket nem feltétlenül tudják pótolni.)
Adlington mindent kicsit a ruhák felől is néz… így aztán nagyon plasztikus leírása van annak, ahogyan a nőket megfosztották ruháiktól, helyette ócska, sokszor vérrel, széklettel szennyezett rongyokat kaptak, melltartó szóba sem jött. Szinte hihetetlen történetek, amikor a Kanadába beosztott nők úgy jöttek rá, hogy családtagjuk is Auschwitzba került és valószínűleg a gázba küldték, hogy válogatás közben megtalálták a ruháját. Döbbenet már eleve az elkobzott javak mennyisége.
Ellenpontként pedig ott van Hedwig Höss, aki úgy gondolta, hogy soha olyan boldogan nem élt, mint férjével és öt gyermekével a krematóriumok szomszédságában.
Valamiért nagyon érdekesen sikerült Adlingtonnak megírni ezt a könyvet, az elején tűnt egy picit hatásvadásznak, de aztán inkább az jött át, hogy mennyire sok empátiával van ezek iránt a nők iránt, akiknek egyébként a háború utáni sorsát is megismerhetjük. Azóta már Bracha, az utolsó közülük is meghalt majdnem száz éves korában, szóval mondhatni tényleg az utolsó pillanatban készült el a könyv.

2 hozzászólás
_Katie_ P>!
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Auschwitz bármikor olvasok róla ugyanolyan borzalmas, de jó arról olvasni, hogy voltak akiknek nem csak a borzalom jutott, hanem valamennyire emberi körülmények közt élték meg a tábori napokat.
Emellett érdekes volt az akkori divatba belemerülni, hogyan is mentette meg egy akkoriban népszerű szakma a nők életét. Mert hiába, az ember hiú és a legborzalmassabb körülmények közt is jól akar kinézni.

Catherinne>!
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Lucy Adlington engem már A piros szalag című könyvével megvett, és mivel a cím alapján sejtettem, hogy hasonló témájú a könyv, így nem volt kérdés, hogy beszerzem.
Számos interjút és történelmi forrást sorakoztat fel a szerző, mindezt olvasmányos és könnyen olvasható formában.
Akiket érdekel a divat világa, esetleg a II. világháború megélése ritka szemszögből, annak mindenképpen ajánlom!

Renáta_G>!
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Az elmúlt évtizedekben rengeteget megtudhattunk a Vészkorszakról, Lucy Adlington pedig egy újabb sötét foltját mutatja meg a korszaknak. Már a könyv címére is biztosan sokan felkapták a fejüket, mert egy olyan kínzásokkal, éhezéssel, rettegéssel és halállal teli helyen, mint amilyen Auschwitz volt, szinte képtelenség elképzelni, hogy létezett olyan, hogy divatszalon. Pedig bármennyire is lehetetlen dolognak tűnik, valóban létezett.

Lucy Adlington pedig rengeteg kutatás után és az auschwitzi haláltáborban működő varroda utolsó, még élő dolgozójával, Mrs Kohúttal is beszélgetett. A náci elit asszonnyai mind szerették a fényűzést, az elegáns ruhákat és az sem érdekelte őket, ha ezek a gyönyörű darabok általuk lenézett zsidók keze által készültek.

„Ez a műhely megtestesítette a Harmadik Birodalom alapvető működési elvét: a kiváltságosok kivételezett helyzetét az elnyomottak kifosztása és kiirtása alapozta meg.”

Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen véráztatta helyen a kerítés melletti villában pazar kelmék között huszonöt éhező, sanyarú helyzetben levő, rettegő nő az életéért varrt. Többségük zsidó volt, de akadtak köztük néhányan, akik ellenállóként kiálltak hazájukért. Ez volt az ő egyetlen menekülési lehetőségük a gázkamráktól. A táborban a cél az volt, hogy elveszítsék önmagukat, elveszítsék a reményt, ám ezekkel a nőkkel nem ez történt. Összetartó közösséggé váltak, akik tartották egymásban a lelket…

Bővebben: https://www.kulturpara.hu/2023/09/a-halaltabor-varronoi…

1 hozzászólás
Szencsike P>!
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Divat és Auschwitz, ahogy a fülszöveg is írja, elég szokatlan kombináció. A németek kisemmizték, tönkretették a zsidókat, de a javaikat saját maguk számára félretették, felhasználták, és ki tudja vajon elgondolkodtak-e azon, hogy az általuk megvetett zsidók elkobzott vagyonát használták fel. A divatszalon története szintén megrázó, 25 élet múlott azon, hogy kielégítsék a náci nagyasszonyok (őröktől kezdve a nagy nevekig mindenki megfordult náluk) különféle igényeit. Nekem a könyvből leginkább az a hatalmas közöny a legmegdöbbentőbb, ami a náci vevőkör és egyéb haszonélvezők részéről áradt. Tényleg nem tudták honnan szedték vagy ha tudták, tényleg ennyire nem is érdekelte őket? Ma már sose fogjuk megtudni (remélhetőleg más formában sem), de a könyv vége felé elhangzott egy érdekes megjegyzés, hogy sose lehet igazán tudni, hogy melyik szomszédból, ismerősből, bárki más emberből válik egy pillanat alatt „áruló”, igazából ezen lenne érdemes leginkább elgondolkodni.

1 hozzászólás
konyvkritika>!
Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Ebben a dokumentumkönyvben egy átfogó képet kapunk azoknak a fiatal nőknek az életéről, akik az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban varrónőként a náci elit asszonyok ruhatáráért voltak felelősek. Különböző nemzetiségű és hátterű zsidó lányt ismerünk meg ebben a kötetben, akik a haláltábor varrodáiban a kapcsolatoknak, a hitnek és a barátságnak köszönhetően élték túl a legnagyobb megpróbáltatásokat.⁣

Ebben a könyvben a 20. század divatjáról, az akkori öltözködési szokásokról, a divatlapokról, az anyagokról, a szabási mintákról lehet olvasni. De mindez csak a felszín, mert valójában a fiatal lányok nyomorúságos és embertelen életmódjuk a fontos ebben a könyvben. Ők az igazi hősök, akik a kíméletlen bánásmód és az embertelen körülmények ellenére is életben maradtak és néhányan a koncentrációs táborok felbomlása után is aktívan dolgoztak azon, hogy mindez ne kerüljön feledésbe, hanem a jövő generációja tanuljon belőle.⁣

Számos történelmi forrás és a túlélőkkel készített interjú adja meg az alapját ennek a kötetnek, ahol nem csak a varrónők szakmai oldalát ismerjük meg, hanem személyes életüket is. Rendkívül szoros barátságokról, elválaszthatatlan családi kötelékről és megingathatatlan akaraterőről lehet olvasni ebben az ismeretterjesztő olvasmányban.⁣

Megannyi női sors megismerésével és történetük elolvasásával egy átfogóbb képet kapunk arról, hogy mit is jelentett a divat és az öltözködés a 20. században, mindez a 2. világháború idején, ahol néhány megszégyenített, megalázott és megtört nő a legnagyobb kitartásról és akaraterőről tett tanúbizonyságot.⁣

Bővebben a blogomon: https://konyvmoly.com/lucy-adlington-divatszalon-auschwitzban/

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

konyvkritika>!

Minél több dologból semmizték ki őket, annál szorosabb kötelék fonódott köztük a fennmaradásért.

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Kapcsolódó szócikkek: kötelék
_Katie_ P>!

Alles verwenden, nichts verschwenden!
Mindent fel kell használni, semmi se menjen veszendőbe

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

_Katie_ P>!

„Mindig megéri ellenállni. A tétlenség egyenlő a halállal”

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

_Katie_ P>!

Hogy mi volt az a Kanada?
Csodaország, tele folyton megújuló kincsekkel.
Európa legnagyobb feketepiaca.
Elveszett remények temetője.

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

_Katie_ P>!

Szelekció – vagyis kiválasztás. Kontextus nélkül ártalmatlan kifejezés. Boldogabb időkben az ember kiválasztotta a varráshoz a megfelelő színű cérnát, a ruhájához illő kalapot, egy süteményt a cukrászdában. A koncentrációs táborban azonban ezt a szót rettegés övezte. Azt jelentette, hogy az ember a szakadék szélén egyensúlyoz, és végül általában belezuhan.

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

Jersey6 >!

Mindig megéri ellenállni. A tétlenség egyenlő a halállal – Herta Mehl

223. oldal

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története

NTI>!

…a lágerben emberi bőrt is feldolgoztak lovaglònadrágok, kesztyűk, papucsok és táskák keszìtésére. Himmler szeretőjének, Hedwig Potthastnak állítólag volt egy emberi bőrbe kötött példánya a Mein Kampfbòl.

Lucy Adlington: Divatszalon Auschwitzban A haláltábor varrónőinek igaz története


Hasonló könyvek címkék alapján

Mindent a történelemről gyűjtemény
Brunhilde Pomsel – Thore D. Hansen: Goebbels titkárnője voltam
Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk
John Keegan: A parancsnoklás álarca
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés
Antony Beevor: Sztálingrád
Antony Beevor: A D-nap
Antony Beevor: A második világháború
Ian Kershaw: A pokolba és vissza
Heather Dune Macadam: 999 fogoly