Seneca ​prózai művei I-II. 4 csillagozás

Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Szenzár, Budapest, 2004
850 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638636939 · Fordította: Bollók János, Kopeczky Rita, Kovács Mihály, Szőke Ágnes, Takács László
>!
Szenzár, Budapest, 2002
742 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638615192 · Fordította: Bollók János, Kopeczky Rita, Kurucz Ágnes, Németh András, Révay József, Sárosi Gyula, Takács László

Enciklopédia 52


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
András_a_László
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.

Boldogságra, és erőre vágysz? Ezt vedd a kezedbe…ne a Bibliát.
Akárhol kinyitom, már-már szélsőségesen józan, életszerű, biztató, megnyugtató, és nemes tettekre buzdító gondolatokat olvasok. Ez nem „az a filozófia” amit katedráról, hétköznapi életből kiragadott, követhetetlen gondolatmenetekkel távolítottak el az emberektől.

Seneca-nak megvolt a maga hányattatott hullámvasút élete (volt száműzött majd pénzügyminiszter…), rengeteg hibát követett el, és a halála előtti években írta az erkölcsi leveleit 60 fölött, nem kevés élettapasztalattal. Pont emiatt érzem hitelesnek amit írt, mert legtöbbször a saját hibáira hivatkozva ad tanácsot. Soha nem tekinti magát bölcsnek, kiválasztottnak, csak a józan észre hivatkozik, és sose hozza fel saját magát követendő példának.

Az a vastag „filozófiakönyv” amiből érdemes saját példányt beszerezni. (én mondjuk akciósan szereztem be)

Ajánlom mindenkinek, kivétel nélkül. Csapja fel Bárhol, olvasson el néhány passzust, és nagy valószínűséggel erőt fog kapni, bármilyen kellemetlen dolog éri éppen őt az életben. Azért ajánlom ezt (mármint az I.) a kötetet, mert ez az egyetlen kiadás ami maradéktalanul tartalmazza mind a 124 erkölcsi levelet.

Csak 5-10 hosszabb levelet tartalmaz (az elején lévő vigasztalásokat leszámítva), és csak elvétve találni benne indokolatlanul hosszú gondolatmeneteket, nem egyszer azzal a céllal, hogy kiparodizálja az „akadémikus filozófusokat”.

Sokat beszél a halálról, gyermeked elvesztéséről, kínzókamrákról, öngyilkosságról és nem utolsó sorban a száműzetésről, végtagok elveszítéséről és még számos csapásról …. De úgy, hogy biztatásként foghatod fel.

Beszél a Férfiasságról, Becsületről, Bátorságról, Igazságosságról és a többi „erényről” ami a bölcsességre törekvő emberek sajátja.

>!
Csipkerozsa
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.

Úgy tűnik az ókori filozófiai irányzatok és útmutatások még napjainkban is érvényesek. Seneca írásait egyaránt elő lehet venni borúsabb és örömökkel teli napokon, levelei elgondolkoztatóak és lelkesítőek, ha valaki szívesen fordul a filozófia felé. Maga a könyv elég vaskos olvasmány, de nem is arra van kitalálva, hogy egy szuszra elolvasható legyen, a levelek maguk általánosságban rövidek, így könnyen emészthető. (Ami engem zavart -bár ez nem Seneca, hanem szerkesztési ügy – hogy a könyv belsejében sorszámozva vannak a levelek, míg csak a tartalomjegyzékben láthatóak a „címeik". )

>!
Lámpagyújtogató
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.

Nincs az a borús lelki állapot, amit fél órányi Seneca olvasás, az erkölcsi levelekből ne oldana fel. Ez a könyv egy búvóhely számomra. Feltölt és védettséget ad.


Népszerű idézetek

>!
Sli SP

Gondolatban mindig a távoli jövőt tervezgetik, márpedig a halogatás az élet legnagyobb vesztesége: megfoszt bennünket minden „első naptól”, elrabolja jelenünket, miközben a jövővel kecsegtet. Hogy éljünk, annak legnagyobb akadálya a várakozás, mely a holnapon csügg, és elvesztegeti a mát. Ami a sors kezébe van letéve, azzal tervezel, ami a tiédbe, azt kiengeded a markodból! Mi a célod? Mire törekszel? Mindaz, ami jövendő, bizonytalan: a percnek élj!

247. oldal, II. kötet, Az élet rövidségéről (Szenzár, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: élet · halogatás · jelen · jövő · tervezés · várakozás
1 hozzászólás
>!
Sli SP

Csakhogy nem az időnk csekély, hanem sokat elvesztegetünk belőle. Az élet elég hosszú, sőt bőségesen elegendőnek kaptuk a legjelentősebb dolgok véghezvitelére, ha az egészét jól osztjuk be; ha azonban dőzsölő és nemtörődöm magatartásunk következtében szétfolyik, ha semmi hasznos dologra nem fordítjuk, az utolsó kényszerhelyzet hatására csak a végén vesszük észre, hogy eltelt, amiről nem is fogtuk fel, hogy telik. Így van: nem rövidnek kapjuk az életet, hanem azzá tesszük; nem szűkében vagyunk, hanem tékozoljuk. Mint ahogy a dús, királyi kincsek, mihelyt rossz uralkodóra szállnak, pillanatok alatt elherdálódnak, viszont bármilyen csekély vagyon, ha jó sáfárra bízzák, a használat révén növekedik, ugyanígy hosszúra nyúlik az életideje közülünk annak, aki jól gazdálkodik vele.

237. oldal, II. kötet, Az élet rövidségéről (Szenzár, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: élet · idő
>!
Farohar P

„Az élvezi leginkább gazdagságát, aki legkevésbé szorul rá a gazdagságra.”

137. oldal, XIV. LEVÉL - Melyek az élet javai?

>!
Farohar P

Ha szabad időt akarsz fordítani szellemedre, vagy szegénynek kell lenned, vagy hasonlónak a szegényhez.

143. oldal, XVII. LEVÉL – Csak a bölcs gazdag

>!
Farohar P

„Sokak számára a gazdagság megszerzése nem a nyomorúság végét jelentette, csak átalakulását.”

145. oldal, XVII. LEVÉL – Csak a bölcs gazdag

>!
András_a_László

Semmi ostobább, sem nyomorultabb nincs, mint előre félni. Micsoda esztelenség elébe menni a bajnak?

I. kötet, 488. oldal

>!
Sli SP

(…) az élet, ha hozzáértően használjuk, hosszú.

237. oldal, II. kötet, Az élet rövidségéről (Szenzár, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: élet
>!
Farohar P

Több dologtól rettegünk, Lucilius, mint amennyi valóban sújt bennünket, s gyakrabban szenvedünk a képzelődés folytán, mint valódi ok miatt.

129. oldal, XIII. LEVÉL - Az élet szenvedéseiről és az elszántságról

>!
Farohar P

Olcsó az éhség, drága a csömör.

142. oldaldlal, XVII. LEVÉL – Csak a bölcs gazdag

>!
Farohar P

…a mértékletesség pedig önkéntes szegénység.

144. oldal, XVII. LEVÉL – Csak a bölcs gazdag


Hasonló könyvek címkék alapján

Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete
Publius Cornelius Tacitus: Tiberius és kora (Kr. u. 14-19.)
Quintus Horatius Flaccus: Ódák és epódoszok
Horatius Flaccus Quintus: Horatius összes művei Bede Anna fordításában
Marcus Valerius Martialis: Költők, ringyók, pojácák
Publius Vergilius Maro: Aeneis
Caius Valerius Catullus – Publius Vergilius Maro – Quintus Horatius Flaccus: Catullus, Vergilius, Horatius versei
Publius Cornelius Tacitus: Julius Agricolának életéről és erkölcseiről
Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
C. Plinius Secundus: A természet históriája