Játék ​az isteni Claudius haláláról 9 csillagozás

Apocolocyntosis
Lucius Annaeus Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról Lucius Annaeus Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról

Seneca, Lucius Annaeus (Corduba, ma Córdoba, Spanyolország, Kr. e. 4 és Kr. e. 1 között Róma mellett, Kr. u. 65.) római filozófus, államférfi, költő, drámaíró. A szatíra prózát és verset elegyítő műfajába tartozik az Apocolocyntosis vagy Ludus de morte Caesaris (Játék az isteni Claudius haláláról, vagy: Az isteni Claudius tökkéválása) című gúnyirat, amelyet Seneca a nyilvánosan előadott emlékbeszéddel egyidőben a politikai kritika és a személyes rosszindulat hangján írt az elhunyt császárról.

>!
Magyar Helikon, Budapest, 1963
60 oldal · keménytáblás · Fordította: Szilágyi János György · Illusztrálta: Szász Endre

Enciklopédia 3


Kiemelt értékelések

berg>!
Lucius Annaeus Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról

Versikékkel bolondított lüke próza, kétezer éves pillanatfelvétel a boldogan, szabadon röpködő Senecáról. Töredékben maradt fenn. Vicces, de – ahogy a fülszöveg is írja – személyes rosszindulat rontja le. Nem hinném, hogy a testi fogyatékosság (Claudiusé egyébként) gúnyolása a kifinomult viselkedés ismérve lett volna az ókori Rómában. És ha hozzáveszem, hogy Nerót volt kedves kinevelni a nagyon okos szerző, még kínos is; úgy tűnik az ifjú tanítvány sokkal többet tanult a tökké vált zsarnok Claudiustól, mint Senecától.

Light P>!
Lucius Annaeus Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról

Épp most nézzük a Róma sorozatot, pont jókor szúrtam ki otthon a szülőknél a polcon.

padamak>!
Lucius Annaeus Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról

A római kor megértéséhez kihagyhatatlan. Az istenített császár szatirikus jellemrajza és szándékosan előre megfontolt gúnyos kikarikírozása (halmozom az élvezete(s jelző)ket…) mai olvasói szemmel és műveltséggel elítélendő, de akkor… Biztos jót derültek Néróval, Burrussal és a többi befolyásos nagyfejessel. Meg az őket értő tömeggel, akiknek ugye panem et circenses.
Nos, éppen ezért nagyon pontosan fogalmazta meg gondolataimat a könyv közepén lévő kísérő tanulmányt is író Szilágyi János György: a szerző „Nem késői századokban keresett megértő olvasókat, hanem elhangzása pillanatában”. Talán emiatt nem került hozzám olyan közel e mű…
De azért, mint kezdtem: a római kor megértéséhez kihagyhatatlan.

thuki>!
Lucius Annaeus Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról

Úgy tűnik minél töbebt olvasok Senecától, annál kevésbé értem. Hiszen az itt látott Seneca igencsak messze áll mind a Vigasztalásokban a bölcsességre, filozófiára táaszkodó írótól, mind pedig az Erkölcsi levelek inkább visszavonulsra, befelé fordulással egybekötött elmélkedésre hajló szerzőjétől. Életműve viszont részben épp e különbségek miatt lesz igazán értékes.


Népszerű idézetek

SadPanda>!

Hercules, ahogy megpillantotta, először igazán megdöbbent: hát még mindig nem állta ki a világ valamennyi rémségét? Ahogy meglátta ezt az újfata élőlényt, ezt a szokatlan járást, ezt a hangot, amely nem szárazföldi teremtményé volt, hanem mint a tengeri szörnyeké szokott lenni, rekedt és kusza, azt hitte, hogy a tizenharmadik munka előtt áll.

12. oldal

Sli P>!

Már Phoebus rövidebb úton hajtotta a nappal
fényét és a sötét Álomnak nyúlt meg uralma,
s győztes Cynthia már birodalmát nagyra növelte.
Borzas Tél tépdeste a dús ősz kedvrederítő
díszeit és hogy aszúvá vénült Bacchus időre,
késett vincellér tépdeste a ritka gerezdet.

De azt hiszem, jobban érthető, ha így mondom: október volt, október tizenharmadika. Az órát nem tudnám pontosan megmondani: a filozófusok könnyebben egyeznek meg, mint az órák. Mindenesetre déli tizenkettő és egy óra között lehetett. „Micsoda közönséges beszéd!” A költők mostanában nem elégszenek meg azzal, hogy a nap kezdetét és végét megénekeljék, hanem mind abban találják kedvüket, hogy a közepét se hagyják nyugton, te pedig így elszalasztanál egy ilyen kiváló órát?

Már fele útján túl hajtott Phoebus kocsijával,
s – nincs oly messze az éj – fáradtan rázva a gyeplőt
rézsutos ösvényen levezette a mélybe a napfényt

6-7. oldal (Magyar Helikon, 1963)

Kapcsolódó szócikkek: költő · október · ősz

Hasonló könyvek címkék alapján

Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
Caius Plinius Secundus: Természetrajz XXXIII-XXXVII.
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus legszebb versei
Eutropius: Róma rövid története
Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei
Iulius Caesar: A polgárháború
Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái
Publius Ovidius Naso: Keservek