Erkölcsi ​levelek 21 csillagozás

Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

Hatvanhatodik ​éve körül járt Lucius Annacus Seneca, mikor úgy érezte, élete során már elég kegyben és kegyvesztettségben részesült; egyformán elege lett a császári udvar ragyogásából és intrikáiból; nem akarta szellemét már sem politikai gúnyiratokban, sem hízelgő magasztalásokban csillogtatni; befolyására éppúgy legyintett, mint befolyásával szerzett vagyonára. Nem írt már tragédiákat, hanem átélt; mint ahogyan politikai illúziói, úgy haltak el sorjában barátai, s nem mindegyik természetes halállal; tudta maga is, hogy veszélyes életet él, annál veszélyesebbet, minél több hajdani szál fűzi hozzá gyilkos neveltjét, a képmutató és kiszámíthatatlan bohócot. S ekkor ez az ellentmondásairól annyira igazságtalanul híres római még egy utolsó ellentmondásba bonyolódott: hogy biztonságát megőrizze, óvatosan, de félreérthetetlen szakított Neróval; pedig jól tudta, ha ezzel elodázza is, tulajdonképpen kihívja halálát, s miközben életösztöne azt diktálta, hogy a tovább élésre tegyen… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek

>!
Helikon, Budapest, 2019
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634793588 · Fordította: Kurucz Ágnes, Sárosi Gyula
>!
Kossuth, Budapest, 2001
228 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630942135 · Fordította: Kurucz Ágnes
>!
Európa, Budapest, 1975
342 oldal · keménytáblás · ISBN: 963070272x · Fordította: Kurucz Ágnes

Enciklopédia 156


Kedvencelte 11

Most olvassa 14

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 64

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

hoffmann>!
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

A mű jelentőségével kapcsolatban nincs kételyem: egy nagyon alapos, ritka módon okos, mondhatni briliáns elme gondolatai szép, meggyőző, és tiszta formában.
Nem tudhatom persze, mennyi ezekből a levelekből a sztoikusoktól vagy epikureusoktól származó korabeli idea, vagy egyéb korabeli közhely (az utószó figyelmeztet, vannak ilyenek), de ahogy összerendezi, egyéníti őket, az mesteri, és leköti az érdeklődést.
Eredetiség? A mai korban is, ha valaki megfogalmazza gondolatait, azok nagy része mindenképpen a koré, nem személyesen az övé. Amit gondolunk, annak szerencsés esetben 1 %-a eredeti.
(Ami ezt illeti, erről egy valóban szép ötlet olvasható Senecától:
"Hogyan lehet bebizonyítani a gondolatokról, hogy eredetiek? Megmondom: úgy kell cselekedned, ahogy beszélsz.")
Nem halott filozófiát, elvont okoskodásokat találtam a levelekben, hanem többnyire a szerző élethelyzete által szinte kikényszerített és kiérlelt gondolatokat, érzéseket. Seneca, akárcsak az ókori szellem emberei nagyon nagyra tartják a gondolkodás hatalmát: szerintük a logika maga képes az igazságot kideríteni – vizsgálódásaik ritkán empirikusak, eszükbe nem jut adatokat használni feltevésük ellenőrzésére: ha logikusan hangzik valami, s nem cáfolható, akkor az igaz. Ami azt illeti, ezen ma már túl vagyunk.
Világosan követhető, hogy mindennek, amit ír, két forrása, mozgatórugója van: a Nérótól fenyegető végzet (mely utol is éri nem sokára), és öregkora. A halálig hátralévő kis időt kívánja széppé tenni és tanulságokat levonni barátja, a levelek címzettje számára. Szerintem bámulatos ennek az embernek a bátorsága: halál fenyegeti, mégis sok levelében világosan és kegyetlenül bírálja Nérót, a zsarnok császárt. Azt olvastam, a szerző szemére szokás hányni, hogy másképpen élt, mint ahogy ebben a művében hirdeti – ez a vád annál kellemetlenebb, mert Seneca legszebb gondolatai egyike, hogy az ember legyen azonos önmagával, tettei szavaival.
Nem szabad elfelejteni azonban, hogy amíg a hatalom csúcsán élt – a Római Birodalom irányításában nagy szerepe volt, a fiatal Néró tanácsadójaként – ő egy másik és fiatalabb Seneca kellett legyen.
A legtöbbet a halállal foglalkozik – talán túlzásba is viszi a módozatok, lehetőségek részletezését, de ezért kárpótol számos szebbnél szebb szép gondolata.
Keveset tudunk Seneca életéről, de én hajlamos vagyok valódinak tekinteni itt megfogalmazott érzéseit és gondolatait: a test, az érzéki örömök háttérbe szorítása, amit számtalanszor javasol, tipikusan egy idős ember kényszerű sorsa.
Igaz, némely jó tanácsa Lucilius számára furcsa gondolatokat ébreszt, ami a szerző tapasztlatait és Lucilius életmódját illeti: vajon miért kell figyelmeztetni egy férfit arra, hogy kétféle szüzességet jó megtartani?
„Az igazságról…s mind a két két szüzességről értekezz nekem: – arról, amelyik a más testétől tartóztatja meg magát, s arról, amelyik a magáéra vigyáz.”

Rebane P>!
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

Valahányszor beleolvasok, hihetetlen nyugalom költözik belém, sikerül túltennem magam a hétköznapok problémáin.

Anton_Gorogyeckij P>!
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

Van egy idézetes könyvem, amiben Seneca idézetei nagyon megfogtak, ezért kezdtem bele ebbe a könyvbe.
Jó rég nem olvastam ilyen természetű könyvet (szerintem utoljára még egyetemen, filozófia vizsgára készülve), így aztán rendesen megizzasztott az olvasása – nem lehet csak úgy „olvasgatni”, rendesen oda kell koncentrálni a mondanivalóra. Nem is állítom, hogy mindent teljesen felfogtam, de nem bántam meg, hogy elolvastam.

András_a_László>!
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

Sajnálom, hogy nem 10 éve került a kezembe. Bár be kell vallanom, voltak dolgok amikre régen magamtól jöttem rá (akkori élethelyzetemből kifolyólag), mielőtt még megismerkedtem volna a sztoicizmus alapelveivel.

Nem tudnám numerikusan kifejezni ennek a könyvnek az értékét.
Na ezt adnám minden kamasz kezébe, és nem az okos-telefont… Mert az utóbbival ellentétben ez tényleg hozzásegít a boldogsághoz.

Hogy mennyire élt a leírt gondolatok alapján, nem teljesen releváns, hiszen az utolsó két évében íródtak ezek a levelek (bár ilyen nagyapám lenne…). Tapasztalt eleget ahhoz, hogy tanulságokat vonjon le, és nem is akármilyen tanulságokat… Picit Márai Füves könyvéhez tudnám hasonlítani, bár Márai lazán megtehette volna, hogy nem öli meg magát…míg Seneca mögött ott állt a centurio…

Mivel a Füves könyv értékéből semmit sem vesz el Márai öngyilkossága, ebből kifolyólag Seneca leveleinek értéke sem megkérdőjelezhető annak fiatalkori életvitele alapján.

szikszai_2 P>!
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

Seneca valóban bölcs volt. Éleslátása a mai napig aktuális. Legyen szó műveltségről, filozófiáról, durva beszédről, kitűnően látja meg minden mögött a lényeget.
Mindenkinek el kéne olvasni ezt a remekművet, akkor talán másmilyen lenne a világ.

manasesistvan>!
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

Érdekes, elgondolkodtató…. És mindez kétezer évvel ezelőtt…. mennyire aktuális. Tipikusan az a könyv, amit néhanapján érdemes találomra felütni. Azért arra kiváncsi lennék, hogy ezen elvek szerint élt-e Seneca. Amennyire én tudom, nem éppen! Rá kell hangolódni, volt olyan rész amit untam, ami nem syólított meg, ez viszont az érdemeiből semmit nem von le.

1 hozzászólás
Matel>!
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek

az életkönyvem. Lehet, hogy közhelyes, persze. Az is meglehet, hogy Seneca nem élt úgy, ahogy írt. Igazából cseppet sem érdekel. Kiskoromban került a kezembe, s azt hiszem, megtanított élni, mégha eleve jellemből adódó hajlamom van a sztoikusságra. S minden közhelynek van alapja, s okkal vált közhellyé. S minden ember tökéletlen…


Népszerű idézetek

Sli P>!

(…) ha azt akarod, hogy szeressenek: szeress.

28. oldal, 9. levél (Európa, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: Hekatón · szeretet
2 hozzászólás
Sli P>!

Ma is megtörténhet, ami bármikor megtörténhet.

176. oldal, 63. levél (Európa, 1975)

5 hozzászólás
Sli P>!

Rosszul él, aki mindig csak élni kezd.

78. oldal, 23. levél (Európa, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: Epikurosz / Epicurus
Sli P>!

A szabadságot ingyen nem lehet megkapni. Ha sokra tartod, minden mást kevésre tarts.

248. oldal, 104. levél (Európa, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
1 hozzászólás
Sli P>!

Ha el akarsz menekülni az elől, ami szorongat, nem máshol kell lenned, hanem másnak.

238. oldal, 104. levél (Európa, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: menekülés
Sli P>!

Még mindig jobb fölöslegeseket tudni, mint semmit.

234. oldal, 88. levél (Európa, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: tudás
Sli P>!

Nem az szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik.

8. oldal, 2. levél (Európa, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: szegénység
Sli P>!

Csalódunk ugyanis abban, hogy a halált a jövőben bekövetkezendőnek tekintjük, holott a halál nagy része már mögöttünk is van. Ami életünkből letelt, az a halál birtoka.

5. oldal, I. levél (Helikon, 2019)

2 hozzászólás
Sli P>!

Nem az évek és napok száma teszik azt, hogy eleget éltünk, hanem a lelkünk.

134. oldal, LXI. levél (Helikon, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: élet
8 hozzászólás
Sli P>!

Nem azért nem merünk belevágni, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merünk belevágni.

244. oldal, 104. levél (Európa, 1975)


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Marcus Aurelius: Marcus Aurelius elmélkedései
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Marcus Tullius Cicero: Cicero válogatott művei
Publius Cornelius Tacitus: Julius Agricolának életéről és erkölcseiről
Ifjabb Plinius: Levelek
Marcus Aurelius – Cassius Dio Cocceianus: Marcus Aurelius elmélkedései
Epiktétosz: Kézikönyvecske
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Caius Plinius Secundus: A természet históriája
Marcus Tullius Cicero: A legfőbb jóról és rosszról