Éjféli ​rózsa 231 csillagozás

Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy ​életen át tartó szenvedély. Egy végtelennek tűnő kutatás.

A tizenegy éves Anahita egy indiai hercegnő unokatestvéreként V. György brit király indiai koronázási szertartásán ismerkedik meg a dzsaipuri maharadzsa lányával, Indira hercegnővel, akivel életre szóló barátságot köt. Társalkodónőként elkíséri a hercegkisasszonyt Angliába, ahol egy jó nevű bentlakásos iskolában kezdik meg tanulmányaikat, közvetlenül az első világháború kitörése előtt. Amikor a bombázások megkezdődnek, Indira hercegnő aggódó édesanyja Austbury Hallba, a dartmoori lápvidékre küldi a lányokat, hogy ott várják meg a vészterhes időszak végét. Anahita az Austbury kastélyban töltött szünidő alatt ismeri meg az ifjú örököst, Donaldot, akiről minden porcikájában érzi: a fiú örökre megváltoztatja a sorsát.
Nyolcvan évvel később az elhagyott, némaságba és dermedtségbe burkolózó Astbury Hall újra megtelik élettel: a huszadik század Angliáját megörökítő film forgatásának ad otthont, és nem kisebb… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
General Press, Budapest, 2021
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636438128 · Fordította: Rácz Péter
>!
General Press, Budapest, 2015
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636438128 · Fordította: Rácz Péter
>!
General Press, Budapest, 2015
536 oldal · ISBN: 9789636438418 · Fordította: Rácz Péter

Enciklopédia 2


Kedvencelte 65

Most olvassa 12

Várólistára tette 187

Kívánságlistára tette 157

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Hű, azt a mindenit! Milyen jó és tényleg letehetetlen volt ez a könyv!

A végére pedig, amint egyre közelebb kerültünk a titkok és rejtélyek megoldásához, a könyv letehetetlenné vált, a múltbéli szál már olyan feszült és sodró lendületű lett, hogy valósággal nyugtatólag hatott rám a jelenbe való visszatérés.
De aztán a jelenbéli szál eseményei is olyan fordulatot, vettek, hogy esélytelen lett volna, hogy lerakjam a könyvet. A történet befejezése is hasonlóan fantasztikus volt számomra.

Bővebben:http://konyvutca.blogspot.nl/2015/12/lucinda-riley-ejfe…

9 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Első könyvem az írónőtől, de ha rátalálok más könyvére is, azokat is elolvasom. Nagyon lebilincselően ír, bár családregény lévén elég hosszúra sikeredett. Két idősíkban, az 1900-as évek elején, illetve napjainkban játszódik a történet. Az Indiáról, és az indiai emberekről szóló részek voltak a kedvenceim. India mellett Anglia a másik helyszín. A régen történeket egy naplóból tudhatjuk meg, ami első szám első személyben íródott. A jelen történéseiben pedig Két főhősünk életét figyelhetjük, amíg a szálak a végén találkoznak. Az írónő nagyon jól keverte a kártyákat, olyan végkifejlete lett a könyvnek, amire egyáltalán nem számítottam.
Szerelmek, tragédiák, és egy olyan képesség, ami minden mai gyógyítónak a javára válna. A hagyományos indiai gyógyításba is szépen betekintést kaphatunk, és néhány jó tanácsot is megfogadhat az ember. (Aki parlagfű allergiás, szezonban ne igyon kamillateát)
A szereplők közül a múltban élteket közelebb éreztem magamhoz. Anni rendkívüli egyéniség, kedves, pozitív életszemlélettel és segítőkészséggel. spoiler A jelen szereplői pedig elég fura figurák, főleg a lord és a házvezetőnője. Végig arra számítottam, hogy valami rémes dolog fog történni a kastélyban. A lezárás viszont nyitva hagyott egy-két kérdést. spoiler

GytAnett>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Szégyen, de valamikor júniusban adta kölcsön a munkatársam. Mondta, hogy neki nagyon tetszett, olvassam el én is, és nagyjából vázolta a történetet. Ez alapján sem éreztem, hogy ez nekem nagyon kellene, de amikor molyon láttam a címkéket (India, családregény, történelmi romantikus), akkor sem gondoltam, hogy létszükséglet lenne a könyv elolvasása.
Aztán végre valahára belekezdtem, mert már lesült az arcomról a bőr, hogy még mindig nem vittem vissza. Imádtam.
Már az elején beszippantott a könyv világa, ami azért is megdöbbentő, mert India igazából egyáltalán nem érdekel. Ennek ellenére nagyon élveztem az 1910-es évek Indiájáról szóló fejezeteket, illetve az angliai éveket. De azért kaptunk a mai világból is Rebecca képében, aki Angliába utazik egy filmforgatásra. A karrierje nagyon rendben van, a magánélete viszont kevésbé.
Eléggé lassú folyású a történet, ennek ellenére egyszer sem éreztem azt, hogy unnám. Az első 50-100 oldal után biztos voltam benne, hogy azt fogom írni, hogy ez a könyv egy csoda, egy kihagyhatatlan gyöngyszem. A végére is maradt ez a véleményem, bár egy kicsit árnyaltabb lett. Meglepődtem, hogy az utolsó oldalakra milyen izgalmassá vált a történet, hogy egészen eddig fenn bírta tartani az érdeklődést az eleje óta görgetett kérdésre, és nem bírtam volna magamtól rájönni a válaszra. Mondjuk ez nekem sosem megy. :D Egy kicsit nehezen rázódtam bele az Astburry család rokoni szálaiba, de ezt az akadályt is sikerrel vettem, így már értettem, hogy ki kinek a kije. :D
A fogalmazása csodaszép volt, egyetlen egyszer találtam szóismétlést. Gyönyörű és igaz gondolatokkal van tele. Szerintem soha nem írtam még ki ennyi idézetet egy könyvből. Ezért elnézést kérek a figyelőimtől. :D Be is fejezem, mert csak ajnározni tudom ezt a könyvet, hiszen rengeteg érzelmet váltott ki belőlem, hol mosolyogtam, hol könnyeztem, hol csak egyszerűen összeszorult a szívem. És végig abban reménykedtem, hogy boldog vége lesz, mert ez az a történet, ami igazán megérdemli. spoiler
Aki egy kicsit jobban el szeretne merülni az 1910-20-as években, vagy egy remek és izgalmas családregényt szeretne olvasni, ha egy nehéz szerelemről szeretne olvasni történelmi korokban, vagy egyszerűen csak kíváncsi a régi indiai szokásokra, életre, annak bátran merem ajánlani.

6 hozzászólás
Cs_N_Kinga P>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Húúúú! Hát ez nehéz szülés volt, ahogy mondani szokás. Olvastam és olvastam és olvastam és nem akartak fogyni a lapok. Nem mondanám rossz könyvnek, mert érdekes volt egy-egy rész benne, de India nem az én világom. Igaz azt írta itt a végén, hogy fejlődik India, de azért nekem elég visszamaradottnak tűnik még, de hát ki tudja miből lesz a cserebogár? A hercegnőnek nagyon bejött szinte minden, de a mi hősünknek Anáhitának elég nehéz/kemény élete volt. Mondanám azt is, hogy fele ekkora könyv elég lett volna, de az is igaz, hogy nem igazán tudnám miket vennék ki belőle spoiler. Inkább azt mondanám sok apróság volt benne felesleges, de lehet ekkor se lenne igazam, mert ez így volt kerek és egész. spoiler A természetgyógyászatban nem igazán hiszek, vagy nekem kevés,ha fogalmazhatok így(most lehet fújolni:D), de érdekes volt olvasni a leírt növényekről, és hogy amit egy orvos nem tudott meggyógyítani azt neki sikerül? Hát-hát….. Nekem tetszett is meg nem is, érdekes is volt meg nem is és még sorolhatnám…… Az egész könyv alatt felemás érzéseim voltak, de azért a két és fél csillagnál sokkal jobb volt szóval még egyet adtam neki:)

Csoszi>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

A tavalyi év egyik nagy felfedezettje számomra Lucinda Riley volt, talán ezért is nagyon izgatott ez a könyv. Sajnos egy picit csalódnom kellett, mert a regény nem nyújtott akkora élményt, mint reméltem, mégpedig a jelenben játszódó részek miatt. Nem tartottam annyira izgalmasnak, mint a múltbéli szálat, az Indiában játszódó fejezeteket, amelyek egy ismeretlen, egzotikus világot tártak fel, lenyűgöző helyszínekre kalauzoltak el.
A kedvenc szereplőm Anni, aki egy igen hosszú, kalandos életutat járt be, mely bővelkedett fájdalmas és csodálatos eseményekben egyaránt. A lány nagyon okos, kedves, pozitív személyiség és segítőkészségével elvarázsolja a környezetét spoiler.
A jelenben játszódó rész egy filmforgatásról szól, amelynek helyszíne Astbury Hall, ahol Anni élt néhány hónapig fiatalabb korában. Ez a szál nem annyira jött be. Rebecca nekem nem volt szimpatikus. És nem is lett kifejtve, hogy miért hasonlít Violet-re spoiler, esetleg van-e köztük valamilyen rokoni szál. A birtok jelenlegi tulajdonosa, Anthony meglehetősen furcsa volt. Amikor fény derült ennek az okára, na az ütött, de rendesen. Szerencsétlen fickó! Meglehetősen méltatlannak éreztem, ahogy az írónő elbánt vele spoiler. Arit, Anni dédunokáját eleinte nem szerettem, mert olyan volt, mint egy robot, állandóan csak dolgozott, más szinte nem is létezett a számára, és előtérbe helyezte a cégét, ahelyett, hogy a kapcsolatára koncentrált volna. Ahogy belemélyedt Anni élettörténetébe, és belekezdett a nyomozásba spoiler egyre emberibbé vált, és sokkal kedvelhetőbb lett. A vége, amikor kiderült, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a múlt és a jelen szereplői nagyon meglepett. Kicsit másra számítottam.

>!
General Press, Budapest, 2015
536 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636438128 · Fordította: Rácz Péter
Sippancs P>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Azt hiszem, hogy Lucinda Riley neve most már végérvényesen bekerült a kedvenc írónőim közé.
Szerettem ezt a történetet is, köszönhetően annak, hogy Anáhitá már az első oldalakon belopta magát a szívembe. Érdekes volt olvasni a gyerekkoráról, később pedig a különleges adottságáról, mégis az angliai szál tette felejthetetlenné a cselekményt, kezdve a bentlakásos iskolától az első szerelmen át a fájdalmas végkifejletig.
A Rebecca-Ari vonal viszont annyira nem nyűgözött le. Olvastam, amikor ezekhez a fejezetekhez értem, úgy-ahogy tetszettek is, de nélkülük is tökéletesen megállt volna a lábán a történet. Főleg a végét nem tudtam hova tenni, Anthony spoiler, számomra ez már túl erőltettet volt, és igazán a cselekményhez sem tett hozzá semmit.
Az Utószóban leírtakért ellenben rettenetesen hálás vagyok, így nyugodtabb szívvel csuktam be a könyvet.

Trice29 P>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Teljes sokk. Azt hiszem Lucinda megvett kilóra (pedig nem vagyok kevés ♥)
Számomra egy érzelmi hullámvasút volt ez a könyv. A könyv kétharmadáig úgy éreztem, hogy ezt már olvastam, ami lehetetlen, mert lassan 30 éve írom az olvasásaimat.
Az utolsó egyharmad viszont merőben újat hozott.
Több főszereplő is kedvencem lett ebben a könyvben. A történet maga pedig lenyűgöz.
Hihetetlenül realisztikus, mély érzelmekkel teli, izgalmas, megindító, lélek simogató.
India világa mindig megérintett, most sem volt másképp. Hatalmas kedvenc!

5 hozzászólás
Bajnoczianna>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Több szálon futó regény amiben az indiai szál tetszett a legjobban. A szerelem mely bizony boldoggá tud tenni egy embert, nagy fájdalom is lehet. A tragikus szerelem pedig egy szomorú regényt mutatott be. Hogy az élet néha kegyetlen tud lenni, de vannak apró örömök amelyek bizony képesek másokat is jobb kedvre deríteni.
Szép bóritó miatt került a kezembe, szerintem illik a történethez is. Szép lassan bontakozott ki, de egyszerű leírással mégis képes volt nagy benyomást tenni. Megmutatta milyen az ö életük valójában. Az idő elteltével bizony van olyan szerelem ami nem szűnik meg.

Zöldövezet>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Csengetett, Mylord? Feltárulnak Astbury Hall kastélyának kapui, és vele a XX. század eleji angol legfelsőbb arisztokrácia drága selyemruhákkal, bubi frizurákkal, dzsesszel, szivarfüstös, konyakillatú klubokkal, zajos társasági élettel teli mindennapjai, amelyek tele vannak szenvedélyekkel, gyűlölettel, fortyogó rosszindulattal is. A Brit Birodalom ekkor még a világ ura, és még javában a gyarmatai között tudhatja Indiát. Ennek köszönhető világok találkozása, amikor két, álmokkal, reményekkel teli tizenéves lány – a szegény, de félig nemesi származású Anáhitá és uralkodó családból való barátnője, Indira – az első világháború előestéjén a ködös Albionba kerülnek bentlakásos iskolába. A baráti kapcsolatok jóvoltából az egyik nyári szünetet Astbury Hallban töltik, ahol a végzetnek annyi is elég, hogy a birtok éppen hazatérő örököse, a fiatal vonzó, ragyogókék szemű Donald Astbury egy párás nyári reggelen összefusson a parkban a napfelkeltét figyelő Anáhitával.
Anáhitá és Indira, a két gyerekkori barátnő eltérőbb természet már nem is lehetne. Saját társadalmi helyzetük, lehetőségeik, körülményeik mindkettőjüket – bár eltérő, de – folyamatos kihívások elé állítják, bárhová is sodorja őket az élet és az I. világháború vihara. De a szülőföld, a napszítta, forró, fűszerillatú India mindig is az otthon, a kikötő, a megérkezés marad számukra.
A regényben múlt és jelen fonódik egybe rejtélyekkel és megannyi kérdéssel, amelyeknek a legfiatalabb generáció, Anáhitá dédunokája, a sikeres üzletember, Ari ered a nyomába. A férfi inkább csak összedőlt életét akarja maga mögött hagyni dédanyja utolsó kívánságának teljesítésével, de kincseket talál.
Nagyon jó dinamikával váltakoznak az idősíkok, és jó ütemben bukkannak fel folyamatosan a kérdések. A könyv végéig nyitva van minden, így elérte, hogy ne tudjam lerakni a regényt. A két idősík közül a múlt eseményeit éreztem erőteljesebbnek, egzotikusabbnak, színesebbnek. A jelenben futó események a közepén kicsit leültek, de a végére az is belendült, és nem kevés váratlan fordulattal szolgált. Egy kérdés maradt, amelynek más megoldását vártam. spoiler
Ez volt az első találkozásom Lucinda Rileyval, és meggyőzött, hogy legyen folytatása. Az írónő nagyon jó stílusban és igényesen ír, a műfajban – eddigi tapasztalataim alapján – egyértelműen az erős kategóriába került nálam. (A szókihagyások, betűhiányok, szóval a kivitelezés és megjelenítés a hazai kiadó sara, remélhetőleg az új kiadás már nem szenved ezektől a „gyerekbetegségektől”.) Bár a magyar borító is hangulatos, nekem inkább az eredeti kiadás sárga-zöld-rózsaszín-lila álmodozós, páraködös pasztellvilága felé billen jobban a szívem.:))

8 hozzászólás
klaratakacs P>!
Lucinda Riley: Éjféli rózsa

Eddig minden ismerősöm azt mondta, hogy ez a legjobb történet, persze nekem az Angyalfa jobban tetszett. Sosem voltam oda Indiáért, talán ez lehet az oka.
Ismét egy csodaszép fordulatos, többgenerációs családregényt olvashattam, erős keleti szállal, hiszen a főszereplő Annie-Anahita indiai, erős megérzésekkel és gyógyító képességgel. A szerelem angol férfi személyében találja meg, a szálakat az anyós kavarja össze, a titkok megfejtése a dédunokák feladata. Van némi izgalom is spoiler.
Továbbra is a kedvenc időtöltésem marad egy-egy Riley regény olvasása, anyukámat is rákapattam már.


Népszerű idézetek

GytAnett>!

– A pillanat élvezete a boldog élet kulcsa.

218. oldal, Tizennyolcadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: most
10 hozzászólás
GytAnett>!

Ott és akkor megesküdtem, hogy egyszer elegendő pénzt fogok keresni ahhoz, hogy annyi könyvet vásárolhassak magamnak, amennyit csak szeretnék.

148. oldal, Tizenkettedik fejezet

beatrix_0823 P>!

De légy óvatos kislányom, mert az emberek összetett lények, és a lelkük gyakran szürke, nem pedig fekete és fehér. Ahol úgy hiszed, hogy jót fogsz találni, könnyen meglehet, hogy rosszra is bukkansz. És ahol csak a gonoszt látod, lehet, hogy ott valami jó is van.

92. oldal

GytAnett>!

– A szerelemben minden lehetséges…

185. oldal, Tizenötödik fejezet

Vackor6 P>!

A fizikai kényelem – ha úgy tetszik, a materializmus – szerintem ellensége az elmélyült szellemiségnek. Ha melegen vagyunk öltözve, és jóllakottan lépünk ki az utcára, akkor is végigcsináljuk a napot, ha közben üres a lelkünk. És ez, amint mostanában személyesen is megtapasztaltam, a legnagyobb nyomorúság a világon.

240. oldal, Huszadik fejezet

Dina91 P>!

Minél kisebbek a vágyaid, annál elégedettebb vagy.

241. oldal

4 hozzászólás
GytAnett>!

– A fejlődést nem tudjuk megállítani, a digitális világ visszafordíthatatlanul átalakította az életünket.

214. oldal, Tizennyolcadik fejezet

Vackor6 P>!

Talán nem is vagyunk képesek meglátni azokat a rendkívüli, életünket örökre és kedvező irányba megváltoztató eseményeket, amikor azok lejátszódnak. Velem is csak megesett, és nem kísérte harsonaszó.

98. oldal, Hetedik fejezet

GytAnett>!

– Jusson mindig eszedbe, hogy szeretteink örökké velünk maradnak, még akkor is, ha már nem láthatjuk őket.

128. oldal, Tizedik fejezet

Dina91 P>!

Ma este úgy érzem, hogy körbe tudnám gyalogolni a földet.

252. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Anne Jacobs: A villa
Kate Quinn: Alice hálózata
Paullina Simons: A bronzlovas
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Ken Follett: Az idők végezetéig
Mary Jo Putney: Egy hamis hölgy
Bauer Barbara: A fényfestő
Fábián Janka: Cholera-napló
Fábián Janka: Adél és Aliz