63. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

A ​fiú, aki éjjel meglátta a napot 101 csillagozás

Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

A fiatal Marcus kiváltságos életet él a Kelet-Alpokban, mint a herceg fia. Elisa a falusi bába lánya, és tudja, mi a nélkülözés. Egy mészárlás során a hercegi várat megtámadják, és az ott élőket lemészárolják, csak Marcusnak sikerül észrevétlennek maradnia, Elisa segít neki, hogy életben maradjon. A falusiak között álnéven kezd új életet, de hamarosan úgy érzik, hogy más sorsra rendeltetett: a szíve a szabadságért és igazságért ég…
Luca di Fulvio könyve döbbenetes erővel ragadja meg az olvasó képzeletét. Egymásnak feszül a hihetetlen gazdagság és a mély szegénység kérdése, mindez két emberi sors összefonódásán keresztül tárul fel az olvasók előtt.

Eredeti cím: Il bambino che trovò il sole di notte

>!
Maxim, 2015
608 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632616995 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter
>!
Maxim, 2015
608 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632616988 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter

Enciklopédia 1


Kedvencelte 33

Most olvassa 10

Várólistára tette 141

Kívánságlistára tette 173

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Csoszi P
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Harmadik magyarul megjelent könyvének elolvasása után kijelenthetem, hogy Luca Di Fulvio bekerült a kedvenc íróim exkluzív körébe. Ez a regénye is hozta a tőle megszokott magas színvonalat. Izgalmas és letehetetlen könyv, különösen az utolsó 200-250 oldal. A korábbiakhoz hasonlóan ez a borító is gyönyörű, és remekül passzol a könyvhöz. Történetvezetése, a karakterek sokszínűsége, a kor és a helyszínek aprólékos bemutatása, a szegény, elnyomott jobbágyok és a gazdag, kegyetlen uraság, illetve a kegyencei közötti különbségek ábrázolása mind-mind zseniális.
A történet az 1400-as évek elején játszódik, egy olyan korban, amelyben a jobbágyok meglehetősen nyomorúságos körülmények között léteztek, életük és haláluk uruk kezében volt, akinek nem jelentettek többet, mint pl. egy kutya, vagy egy birka. A főszereplő Marcus (későbbiekben Mikael) hercegként látott napvilágot, majd miután családját a szeme láttára lemészárolták és az otthonát felgyújtották, jobbágyként kénytelen szembe nézni az élet nehézségeivel, megpróbáltatásaival. A kimerítő fizikai munka, az éhezés, a fizikai bántalmazások, megaláztatások megerősítik mind testileg, mind lelkileg. „Nevelőitől” Agnetától, a falusi bábától és az öreg Raphaeltől fontos dolgokat tanul. Tanúi lehetünk, ahogy a kisfiúból egy tiszta szívű fiatalember és lázadó válik, aki a szabadságot keresi, és reményt nyújt az elnyomottaknak. Nagyon szerettem volna olvasni még és még és még.

>!
robinson P
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Olvasmányos, gördülékenyen megírt igazi történelmi kalandregény. Kalandokban és változatos eseményekben nincs hiány, a történet ismét nagyívű, csodálatos mese. Pontosan olyan jól felépített és kidolgozott cselekménnyel, mit az előző két köteténél is olvashattuk. Talán még jobb is.
Csak ajánlani tudom mindenkinek! Fulvio igazán jó mesélő.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/01/a-fiu-aki-ejjel-me…

5 hozzászólás
>!
buzavirág P
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Az a baj ezzel a könyvvel, hogy amint elolvasod az első 50 oldalt már tudod is, hogy mi lesz a vége.Talán ezért is tartott sokáig amíg a végére értem, hogy nem igazán érdekelt.Tipikus a rossz elnyeri méltó büntetését sztori. Olyan akár egy mese, csak Ojsternig fejedelem kegyetlensége, szadizmusa miatt érzed hitelesnek ezt a 14. században játszódó kalandregényt. A történet hűen beilleszkedik az adott korba, olvashatunk a jobbágyság elnyomásáról és Husz Jánost is megemlíti az író. A karakterek, akiknek nagyobb szerep jut szépen kidolgozottak, rokonszenvesek. Sajnálom, hogy nem igazán érintett meg a történet, majd valamikor megpróbálkozok az író többi könyvével is, hátha…

3 hozzászólás
>!
kte
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Első történetem ez az olasz írótól, ezért újdonság volt a stílusa. A feudális középkorban játszódik, amikor a jobbágyok a földesurak tulajdonai voltak, akár a marhák és egyéb állatok. Szereplőink élete a röghöz kötöttség miatt összefonódik, miközben időbeli ugrásokkal éveken keresztül követjük őket. A kegyetlenség szerves része a mindennapi életnek, mégis az író úgy mutatja be az embereket, kicsit meseszerűen, hogy minden szereplő cselekedetei érthetően következnek a velük történtekre adott válaszaikból, jellemfejlődésükből. Így a gonoszság nem valami elvont fogalom, ami fekete-fehérre választja szét a világot, hanem egy adott cselekedet, például gyilkosság lehet igazságos is, az előzményektől és az elkövető szándékától függően.
A regényben van továbbá szerelem, barátság, árulás, emberi összefogás, harc, vallásosság, rosszindulat és sok-sok életbölcsesség nekünk tökfilkóknak is. :)

>!
utazó
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Nem érdemes semmit mesélni, elárulni róla bármit is, olvasni kell, végig izgulni, szeretni minden sorát.Még a nagyon nautrális és kegyetleneket is!
Az írótól ez a regény sokkal-sokkal jobban magával ragadott, mint az előzőek.

4 hozzászólás
>!
dianna76 P
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Kezdetben aggódtam, hogy amikor a kis herceg felnő, és beindulnak az igazi kalandok, küzdelmek, kevésbé fog lekötni. És nem!! Ugyanolyan érdeklődéssel olvastam a további oldalakat is, egészen a végkifejletig, amíg spoiler. Olvasás közben magam előtt láttam, ahogy az elkényeztetett, gyenge, vékony kisfiúból napról-napra erősödve, és az élettől tanulva végül bátor, harcos férfi válik.
Olyannyira nem tudtam letenni a könyvet, hogy kihasználva a mai szabadnapomat, délelőttől egészen délután háromig el sem engedtem, kivéve azt az időt, amíg feldobtam egy gulyást a tűzhelyre, és hagytam, hogy teljesen magába szippantson a történet. S mivel nehéz lenne spoilermentes értékelést írnom, beszéljenek a csillagaim! Nekem eddig a három Fulvio regényből ez tetszett a legjobban.

>!
Maxim, 2015
608 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632616988 · Fordította: Hajdúné Vörös Eszter
>!
smetalin
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Nem vagyok maximálisan megelégedve, a történet az kicsit meseszerű, de ezt már megszokhattuk az írótól! Volt benne, szerelem, harag, bűn, bosszú és persze gyerekek. Mikael a főszereplő, nyomon követhetjük hogyan lesz kisfiúból férfi, milyen változásokon megy keresztül testileg és lelkileg is, a könyv róla szól.
Amit hiányoltam, az a kidolgozottság, itt gondolok a karakterekre, helyszínekre, esemény sorra, néha olyan ripsz-ropsz volt, főleg ez az elején érződik és a legvégén. Nem ezt szokta meg a kedves olvasó az írótól!! Éppen ezek miatt a hiányosságok miatt, nem tudtam úgy elmerülni a történetben, mert annyira szembeötlő volt, egyedül a könyv közepe az, amelynél ezek nem voltak észrevehetők!
Aki szereti az írót, az ki ne hagyja, mert jó a történet, lehet csak nekem volt ez a pici problémám vele!

>!
Balázs_Erőss
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Az első 300 oldal nehezen csúszik, mint egy marék túlfőzött rizs. Megakad, kapar, zavar.
Igazándiból az első 300 oldal, ha nem is tartalmilag, de hordozott érték tekintetében mehetne a sütőbe. Vagyis maradna másik 300 (plusz az apró), ami viszont kellően szórakoztató.
Sajna, Fulvionak sikerült egy picit alulmúlnia az előző könyvét is, az Álmok bandáját pedig még csak meg se közelíti.
Mit szoktatok még írni? Ja, megvan, a karakterfejlődés: Aki erre vágyik, annak csemege lesz a könyv, mert fejlődés aztán van benne drosztig! Csak el ne unjátok! Én megtettem, sikerült beiktatnom 2 másik könyvet is, hogy valami inger érjen.
Szóval, nem egy Cornwell-kategória, de szerencsére nem is Romana, így még elmegy.
Könyvtárból érdemes kivenni.

1 hozzászólás
>!
Bur3sz
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Az Álmok bandája volt az első regénye Di Fulviónak, amit olvastam. Beleszerettem a stílusába. Ugyanekkora lendülettel kezdtem ezt a könyvet is. Élveztem, faltam a lapokat, amíg a katarzishoz nem értem. És ott összeomlott a mesevilág. Egy nyálas, csöpögős giccs lett a vége. Nagyon nagy kár érte!

>!
byBB
Luca Di Fulvio: A fiú, aki éjjel meglátta a napot

Fulvio ismét nagyot alkotott!
Regényében felvonultatja az emberi viselkedés és érzelemvilág összes megjelenési formáját, közben pedig a történelmi vonalat népmesei elemekkel ötvözi: van itt kérem álruhába öltöztetett királyfi (herceg), sanyargatott nép, hatalomra éhes gonosz, jólelkű öregapó, szőke leány, szerencsétlen hercegkisasszony, bátor lázadó lovag, Bolond és Szent (de a bolond is szent!) és még sorolhatnánk.
Az író brutálisan kegyetlen világot épít köréjük, de a szeretet és az igazság utáni vágy itt is áthatol a sötétségen, és a szenvedés évei után végül mégiscsak felragyog a nap!

Nagyon szerettem Tökfilkó történetét, 608 oldalon keresztül egy percet sem lehet unatkozni, mindenkinek ajánlom elolvasásra!!

(Ezúton is köszönöm @Mary_J -nek ezt a csodálatos könyvet!)


Népszerű idézetek

>!
pepege MP

– Tudod, mi a hazugság legnagyobb veszélye?
Mikael a fekhelyén elterülve lángolt a szégyentől.
– Az a legnagyobb veszélye, hogy az, aki mondja, a végén még maga is elhiszi – folytatta az öreg, és a hangjában az ítélet leghalványabb nyoma sem bujkált. – És ha ez megtörténik, annak az embernek nincs többé élete.

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
>!
Vackor6 P

Nem számít, hányszor esik el egy ember, (…) Az, ami igazán számít, hogy újra felálljon. Csak egyetleneggyel többször, mint ahányszor elesett.

601. oldal, 79. fejezet

>!
pepege MP

– Vágd el a félelem szálait, kisfiú! Ha ostobaságot mondasz, ostobaságot mondasz. De ettől te magad nem leszel ostoba.

122. oldal

>!
robinson P

– Marcus, már sokszor elmondtam neked. De addig ismételem, amíg meg nem tanulod. Harcossá kell válnod.
– De én nem szeretek verekedni… – mondta a kisfiú.

14. oldal

1 hozzászólás
>!
robinson P

A kisfiú kinézett a viskóból.
Aznap (mondja majd később) úgy tűnt, mintha a Jóisten visszahúzódott volna a világnak ebből a szegletéből.

29. oldal

>!
pepege MP

– Még egy utolsó dolog, kisfiú – mondta Raphael azon a mély hangján. – Ettől a pillanattól kezdve két út áll előtted. Átkozhatod a rossz sorsodat, mert elvette tőled a szüleidet, a fejedelemséget, a gazdagságot, vagyis mindazt, amid volt…vagy hálát mondhatsz a jó sorsodnak, mert élsz. – Behatóan méricskélte. – És aszerint, hogy a két szemszög közül melyiket teszed magadévá, leszel ilyen ember vagy éppen amolyan, akik teljesen különböznek egymástól, két különböző életet élnek.

49. oldal

>!
robinson P

Mikael felállt. – Remélem, hogy megtalálod a napot az éjszakában.

310. oldal

>!
robinson P

Mikael arra gondolt, hogy még csak arra sem képes, hogy megfogja és megsimogassa annak a lánynak a kezét, akit szeret. Igen. Tudom. Én vagyok a tökfilkók királya.

272. oldal

>!
Csalfa

– Meg kell tanulnod harcolni – folytatta az apja. – Vérben fogsz élni, mint én és mint minden ősünk. Ez a sorsunk és az átkunk. Most azért tisztelnek téged, mert az én fiam vagy. De meg kell tanulnod kiérdemelni a tiszteletet azért, ami te vagy.

14. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Umberto Eco: A rózsa neve
Umberto Eco: Baudolino
Umberto Eco: A prágai temető
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Imprimatur
Mario Puzo: A család
Riccardo Bacchelli: Malom a Pó vizén
Alessandro Manzoni: A jegyesek
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc
Dacia Maraini: Marianna Ucría hosszú élete
Carlo A. Martigli: Az eretnek