Spanyol ​menyasszony 37 csillagozás

Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Lovas ​Ildikó új regénye, a Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a lányregény mesteri ötvözete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszélő kiskamaszkoráig vezet vissza minket, míg a másik Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját elmondva próbálja megfejteni az író és felesége kapcsolatát. A regény – a végrendelet kivételével – alig használja fel Csáth leveleit és naplóit, inkább Jónás Olga nézőpontjából próbálja leírni a gyilkosságba fulladt kapcsolatot.
Jónás Olga, akibe háromszor belelő a férje, átvonszolja magát a szomszédos kovácsműhelybe, és ott belehal a lövésekbe. A regény azonban nem kívánja ekképpen megoldani a helyzetet, mert Csáth és Jónás kapcsolatának sokkal lényegesebb része a gyilkosságra készülés, a kínzás és a félelem, a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság. A tragédia ezen részével foglalkozó regényfejezetek központi kérdése tehát: melyikük öli meg előbb a másikat.
A spanyol menyasszony, az esküvőjére készülő,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

Róla szól: Csáth Géza

>!
302 oldal · ISBN: 9788081010323
>!
Kalligram, Pozsony, 2007
302 oldal · ISBN: 9788071499343
>!
Kalligram, Pozsony, 2007
304 oldal · ISBN: 9788081017940

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
pável P
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

A szabadkai írónő második regényében két pakli kártyát kever össze boszorkányosan: önéletrajzi (?) regényét, lányból nővé válásának történetét szövi egybe Csáth Géza feleségének történetével. Miközben egyikük sóvárogva, de félve áll új élete előtt, a másik átkozza házasságát, sorsuk kezd rímelni kezd egymásra, néha azonos színekkel, mozdulatokkal, mondatokkal élnek – ahogy a spanyol fodros esküvői ruha is kétszer lobog fel a szemünk előtt.

Csáth és Jónás Olga házasságának iszonya, annak is a tragikus fináléja ez: milyen vágyak és brutális egymást kínzások vezettek el ahhoz a bizonyos pisztolylövésekhez – és hogy valójában milyen súlyosan volt terhelt az erotomán Csáth: “Nem tudtam, hogy igazából a kínt akarja föltérképezni, amihez engem választott”- summázza a szerencsétlen feleség. Ja és Kosztolányi is átvonul a színen. A kötet élvezetes olvasását sajnos jó néhány zavaró szerkesztői, gépelési hiba nehezíti (ami lassan Kalligram-védjegy lesz.)
(2008 körül)

>!
akire MP
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Attól, hogy valaki ivarérett, még nem biztos, hogy alkalmas érzelmi kapcsolatra. A könyv főszereplőinek a vágy ellenére nem adatott meg az a teljesség, amire két ember lelki együtthatása képes. Ez még akkor is fáj, ha (például az asszonynak) az egyébként zseniális Csáth Géza a partnere – sőt akkor különösen!

>!
korkata
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Két nő életébe tekinthetünk bele. Az egyik még lány, diák. A másik már anya, feleség. A lány keresi az útját, a párját. A feleség sorsa sanyarú, borzalmakkal teli. Mindketten a boldogságot keresik. Az asszony menekülhetne mégsem teszi, tűr, marad. Az ő története amelyik mélyebben érintett. A fizikai és a lelki terror, melyeket átélt leírhatatlan. Számomra felfoghatatlan, hogy miért nem menekült, lépett ki ebből a kapcsolatból. Sajnáltam mindkettőjüket.
Ami zavart az olvasás közben, hogy sokszor nehezen tudtam eldönteni, hogy éppen milyen idősíkon vagyunk. Többször is csak több bekezdés után jöttem rá, hogy éppen kinek a történeténél vagyunk.

>!
Csabi P
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Nagyon női könyv ez, jobb lenne, ha hozzá sem szólnék.
Hogy mitől jó egy regény? Pl., hogy vannak benne mondatok, amikre felfigyel az ember, amik megragadnak. Mondjuk LI gondoskodik róla, hogy ez így legyen, mert a fontos részek többször is feltűnnek a szövegben.
Jómagam nem vagyok oda az olyan regényekért, amik két párhuzamos idősíkon játszódnak, nem segítik az azonosulást, óhatatlanul is az egyik jobban érdekel, a másik meg emiatt csak koloncnak tűnik. De ez egy ilyen regény és a női senyvedés össze is köti őket, rendesen.
Azt hiányolom a könyvből, hogy csak a fülszövegből tudjuk, az egyik szál Csáth Géza és felesége történetét dolgozza fel. Az egyszeri olvasók nagy része magától erre nem jön rá, azért Csáth ennyire nincs benne a köztudatban. Viszont fontos tudni, szerintem. Szóval jó lett volna, ha a jelenkori szál erre valahogy rámutat, beleszövődik a történetbe.
A könyv nagyon figyelmes olvasást követel, mivel az időpontok és nézőpontok sűrűn váltakoznak, hamar el lehet veszíteni a fonalat. Rendben, hogy ez egy bevett fogás a modern irodalomban, de mesterfokon kell bánni vele, hogy ne vessze el az író az olvasót. Ezen még volna mit csiszolni. Az sem segít ezen, hogy szinte senkinek sincs neve, így néha azt sem tudom, hogy kiről van szó. Az az izé, tudod, aki 40 oldallal ezelőtt már volt egyszer.
De senki kedvét nem akarom elvenni az olvasástól, végül is jó könyv, de nem tökéletes. Én legalább is többet vártam.

>!
sophie P
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Vegyes. Sajnos vegyes.
Kezdem azzal, hogy végig azzal voltam elfoglalva, hogy megfejtsem, miért került egymás mellé a könyv két történetszála. Sajnos nem nagyon boldogultam. Igen, én is láttam, hogy vannak azonos motívumok. És?! Még leginkább annak örültem, amikor kiderült, hogy Csáth Géza az ifjú irodalombarátok ikonja volt abban a városban. Persze! Merítkezhet egy fiatal lány rettegése a számára olyan jól ismert – és meglehetősen félresiklott – élettörténetből, mint Csáth Gézáé. Ki is színezheti, emlékképeinek ugródeszkájává teheti Jónás Olga tragédiáját, ha éppen írásra adná a fejét e kérdéses fiatal lány. Hát jó.

Szóval „tükröskatát” inkább elfelejteném, Jónás Olgát meg nagyon nem. Nagyon szívbemarkoló eset, helyenként tényleg jól megírva. Ezerszer feltették már a kérdést: miért nem menekül az az asszony, akit a férje bánt, lelkileg megnyomorít, porig aláz, stb. A könyv egészen megérthető válaszokat talál, még ha eléggé egy oldalról is közelít. De sajnos, mire meggyőztem magam, hogy nem is olyan rossz ez a könyv, mindig jött egy annyira rossz és/vagy felesleges mondat, hogy kezdhettem előröl. Mármint a győzködést.

Szerettem volna, ha teszik, ajándékba kaptam.

>!
Naneth
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Eléggé hitelesen felidézi Csáth Géza milyen lehetett vele élni hangulatot.

>!
angelibettina 
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Azt hiszem, túl sokat vártam ettől a könyvtől.
A két szálon futó történettel nem igazán tudtam mit kezdeni. Jónás Olga részei izgalmasak is lehettek volna, de szörnyű redundáns volt és a stílus se tetszett, amiben megfogalmazták. Ezzel szemben a másik szál sztorija alig kötött le, de a stílusa tetszett, szóval ezeket a részeket nagyobb élvezettel olvastam. Az se világos, hogy ez a két szál minek került egy könyvbe?
A másik dolog, ami igazán nem tetszett az, hogy igazából egyik történetszál se fejeződött be rendesen. Elindultunk valahonnan mindkét szálon, megtettünk valamennyi utat össze-vissza ugrálva az időben, majd eljutottunk valahova, de igazából nem történt semmi. Nem éreztem, hogy tartunk valamerre. Jónás Olga szálánál ismerjük a befejezést, így itt ez nem is igazán zavart volna, a másik szálon viszont homályos utalásokból kiderül pár információ, majd nem bontja ki a szerző, nem ismerjük meg igazán a háttérsztorit.
Pedig én úgy szerettem volna, hogy ez jó könyv legyen!

>!
Gádorka
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

A regény a boldogtalan házasságról szól, két egymástól eltérő , különböző viselkedésű és tulajdonságú nő szemszögéből. Az idősíkok váltják egymást, sőt a két nő élete között is kb. 80 év telt el. Mégis sok s közös kapcsolódási pont. A félelem, a kiszolgáltatottság, megcsalatás érzése. Pusztító lelket ölő kizsákmányolás.
A regényt érdekessé teszik a nők érzéseinek, hangulatainak leírása, ismétlődések, egyezések.
Június 22-e Magdolna nap, a megbocsátás napja, mindkettőjük életében sorsdöntő fontosságú. Csáth Géza , naplóolvasás, drogozás meghatározó tényező.
Külsőségekben a liliomok illata, lila és sárga bársonykák, aprógombos ruha.
Nagyon tetszetős formában, jó stílusban, szinte beszélő képszerű leírásokkal megírt regény. Érdemes elolvasni.

>!
sassenach
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Legjobbkor került kezembe ez a könyv! (bár már 3 éve itt áll a polcomon)
Rengeteg olyan érzést, gondolatot írt le, amik engem is foglalkoztatnak mostanában. Jó volt látni, hogy más valaki (ráadásul egy író, aki még szépen meg is tudja fogalmazni), hogy gondolja ezeket a dolgokat és milyen eredményre jut.
Az undorító részek nem tudom, miért kellettek (pl. a csirke felbontása vagy a macskahányás). És miért ilyen részletesen kifejtve? Teljesen feleslegesnek éreztem és még gyomorforgató is volt. :/
Ezt leszámítva nagyon élveztem a könyvet. Tetszett!

>!
Brumi
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Az elején kicsit fura volt a szöveg stílusa, értelmetlennek vagy magyartalannak, vagy legalábbis helytelennek éreztem a mondatokat. Aztán ez vagy elmúlt, vagy hozzászoktam, és megtetszett a könyv. A közepe felé mégis lehanyatlott a lendületem, amit annak tulajdonítok, hogy elolvastam a fülszöveget, és megtudtam, kiről szól az egyik sztori, és hogy a másikról meg egy másikról, nem ugyanarról, így nem kellett már fejben sakkozni, meg azon filózni, hogy mi hogy jön össze és hogy vajon tényleg megtörténte-e ezek a szörnyűségek. Alapvetően jó könyv szerintem a fülszöveg viszont inkább dagályos baromság, azt nem ajánlom.


Népszerű idézetek

>!
sassenach

… a szerelem, ha boldog is, elpusztítja az egyéniséget.

241. oldal

>!
believe P

A ’80-as évek legvégén egy hideg novemberi délután ott voltam a Duna partján Újvidéken. Nem ültem, fölfázhattam volna. Álltam tehát, és néztem a szutykos folyót. Elég szutykos volt, legalábbis a hullámok habja annak tűnt. Kavicsok is voltak a lábam előtt meg fadarabok, fűcsomók. A hátam mögött rengeteg nyárfa, azok mögött meg a világ leghidegebb piros téglás épülete. Oda jártam egyetemre.

181. oldal, Tizennegyedik fejezet

>!
Vave

Kellenek azok a pillanatok, amikor úgy lehetek azzal, akit szeretek, hogy nincs mellettem.

>!
sassenach

Beidegzeni agyunkat valamire, amit egy napon elveszíthetünk, az rémesen veszélyes dolog.

241. oldal

>!
Vave

Túlságosan bonyolult ez a dolog, s nem értem másoknak miért sikerül. Mit szabad megmutatni magunkból és mit nem? Hol a határ?

>!
Vave

Résen kell lennem, mert rajtam történik meg az életem.

>!
korkata

Amit elhallgatunk, az hazugság.

19. oldal Kalligram 2007.

>!
believe P

Az ő féltékenysége viszont egyáltalán nem ilyen volt. A semmiből tört elő és a gyanúsítgatás formáját öltötte. Nem hiszem, hogy azt szerette volna hallani, hogy számomra ő a legnagyobb dolog, ami történt eddigi életemben, pedig azt éreztem. Sokkal inkább akarta hallani a saját hangját, ami rám bizonyítja, hogy őt nem szeretem eléggé. Ha nem így lett volna, megtartottam volna neki. Engem könnyű volt meggyőzni, csak türelem kellett hozzám, a kerülő úton feltett kérdéseimhez, a morcosságomhoz, az elrohanásomhoz. Őt lehetetlen volt meggyőzni. Miként bizonyíthattam volna be azt, hogy számomra, ha nem is ő volt az első, de mindenképpen a legfontosabb. Akkoriban rengeteget sírtam. Nem mondhatom, hogy egyébként keveset sírtam volna a fiúk miatt, de ez a néhány hónap, ami a féltékenység és az esküvő közé ékelődött, a legszélsőségesebb érzelmi időszakaim közé tartozott. Éjjelente gyakran törtem azon a fejem, hogy ha nem kezdtem volna bele a féltékenykedésbe, ha lett volna annyi eszem, hogy végighallgatom őt, teát főzök, amíg felolvassa a naplójából azokat a részeket, amelyek szerinte kellőképpen kifejezik akkori érzelmi állapotát, milyen lehetne az életünk. Mert meg voltam győződve, hogy a mi életünk együtt fog lenni mindvégig.

126-127. oldal, Tizedik fejezet

>!
sassenach

Legyőztem az apákat, akik fiaik vállát fogták és fogalmuk sem lehetett arról, milyen érzés az ő társadalmuknak a részeként gyereket nevelni, miközben az anyák társadalmának a része vagyok, akik azonban kivetettek maguk közül azonnal, amikor kiderült, hogy nem sikerült házasnak maradnom.

36-37. oldal

>!
Vave

Csakhogy minden jó, de vége semminek sem jó, csak a semmi vége jó, a vég java semmi és semmi jó vég.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Békés Pál: Csikágó
Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó
Szabó Magda: Az ajtó
Tar Sándor: A mi utcánk
Krasznahorkai László: Sátántangó
Spiró György: Fogság
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Nádas Péter: Emlékiratok könyve