Spanyol ​menyasszony 43 csillagozás

Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Lovas ​Ildikó új regénye, a Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a lányregény mesteri ötvözete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszélő kiskamaszkoráig vezet vissza minket, míg a másik Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját elmondva próbálja megfejteni az író és felesége kapcsolatát. A regény – a végrendelet kivételével – alig használja fel Csáth leveleit és naplóit, inkább Jónás Olga nézőpontjából próbálja leírni a gyilkosságba fulladt kapcsolatot.
Jónás Olga, akibe háromszor belelő a férje, átvonszolja magát a szomszédos kovácsműhelybe, és ott belehal a lövésekbe. A regény azonban nem kívánja ekképpen megoldani a helyzetet, mert Csáth és Jónás kapcsolatának sokkal lényegesebb része a gyilkosságra készülés, a kínzás és a félelem, a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság. A tragédia ezen részével foglalkozó regényfejezetek központi kérdése tehát: melyikük öli meg előbb a másikat.
A spanyol menyasszony, az esküvőjére készülő,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

Róla szól: Csáth Géza

>!
302 oldal · ISBN: 9788081010323
>!
Kalligram, Pozsony, 2007
302 oldal · ISBN: 9788071499343
>!
Kalligram, Pozsony, 2007
304 oldal · ISBN: 9788081017940

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

olvasóbarát P>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

„Kifürkészhetetlen, honnan érkezik, és merre tűnik el a szerelem…”

Fiatal, karcsú nő áll gyönyörű spanyol menyasszonyi ruhájában és visszatekint gyermekkorára, addigi életére, és kissé aggódva gondol a jövőre. „Tükröskata” esetében az anya és a nagyanya nem értett egyet semmiben, a nagyanya férfiakról alkotott véleménye jelentősen befolyásolta unokája életét. A házasságkötés ebben az esetben sem a boldog beteljesülés, hanem a problémák kezdete.

A másik szál Csáth Géza és feleségének története Olga nézőpontjából, de azt, hogy a történet róluk szól csak a fülszövegből tudhatjuk. „A szer, amitől nagyszerűen élesednek az érzései” teljesen tönkreteszi a férfi életét és a kapcsolatukat, „az ország legzseniálisabb férfija” ronccsá vált testével nem tudta elviselni egészséges feleségét, a gyötrés olyan sokfajta formáját eszelte ki, hogy olvasni is nehéz. Egy kegyetlen kísérletsorozat zajlik az olvasó előtt, a férj kiválasztotta ehhez a nőt, azt akarta, hogy lássák, miként bánhat vele.

20 fejezetben két nő élete. Egyikük története jobban kibontva, elmélyítve könnyebben olvasható lett volna (talán). Női sorsokról szól ez a regény, mert a családtagok, felmenők, rokonok, szolgálók is bevonódnak. A gyermek utáni vágy jelenik meg az egyik esetben, a másik nő a már gyűlölt férj gyermekét szülte meg, a szerencsétlen kislány sorsa is nehéz, elgondolni is fájdalmas dolgok történnek körülötte és vele.

Bonyolult szerkezetű könyv, nem könnyű benne eligazodni, kevés támpontot ad ehhez az író, hiányoznak hozzá nevek, időpontok. Nem mindig voltam benne biztos, hogy most melyik nő a beszélő. A kötet végére áll össze a kirakós, azonosíthatóak a szereplők. Sok olyan dolog van benne, ami fontos, (környezet, kulturális háttér), de valahogyan nem igazán jól van összerakva.

pável>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

A szabadkai írónő második regényében két pakli kártyát kever össze boszorkányosan: önéletrajzi (?) regényét, lányból nővé válásának történetét szövi egybe Csáth Géza feleségének történetével. Miközben egyikük sóvárogva, de félve áll új élete előtt, a másik átkozza házasságát, sorsuk rímelni kezd egymásra, néha azonos színekkel, mozdulatokkal, mondatokkal élnek – ahogy a spanyol fodros esküvői ruha is kétszer lobog fel a szemünk előtt.

Csáth és Jónás Olga házasságának iszonya, annak is a tragikus fináléja ez: milyen vágyak és brutális egymást kínzások vezettek el azokhoz a bizonyos pisztolylövésekhez – és hogy valójában milyen súlyosan volt terhelt az erotomán Csáth: “Nem tudtam, hogy igazából a kínt akarja föltérképezni, amihez engem választott”- summázza a szerencsétlen feleség. Ja és az unokatestvér Kosztolányi is átvonul a színen. A kötet élvezetes olvasását sajnos jó néhány zavaró szerkesztői, gépelési hiba nehezíti (ami lassan Kalligram-védjegy lesz.)
(2008 körül)

akire P>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Attól, hogy valaki ivarérett, még nem biztos, hogy alkalmas érzelmi kapcsolatra. A könyv főszereplőinek a vágy ellenére nem adatott meg az a teljesség, amire két ember lelki együtthatása képes. Ez még akkor is fáj, ha (például az asszonynak) az egyébként zseniális Csáth Géza a partnere – sőt akkor különösen!

postmodjane>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Két jellemző miatt adtam a regényre 5 helyett 4 csillagot.
Az egyik az, hogy a szövegből tényszerűen nem derül ki: az egyik (a 19. századi) szál Csáth Géza (1887-1919) feleségének, Jónás Olgának gondolatait tartalmazza. (Jónás Olga születési évét percek óta nem találom a világhálón. 1919-ben halt meg, Magdolna-napon.) Tudom, hogy a „művelt olvasó” ezt tudja, de már nem is érdekel minket, nem is érdekli a Spanyol menyasszony szerzőjét a nem művelt olvasó?
Olga lelkének megjelenítése kifejező, teljességre törekvő. Azt viszont újabb eufemisztikus homály fedi, hogy a zseninek gondolt, ám őrültté váló Csáth három golyóval végez vele, magán ugyanakkor sikertelen öngyilkossági kísérletet hajtva végre. (Még ebben az évben meghalt gyógyszer-túladagolásban.)

A másik problémám a kötettel az, hogy meglátásom szerint a két regényszál nem szervesen kapcsolódik egymáshoz. A művelt olvasó újfent összeköti ügyesen a két nő karakterét: identitás- és házassági problémák, önkifejezési módszerek keresése, testi meghatározottságuk is összeköti alakjukat. Nem is beszélve a helyszínekről, Palicsról, a fürdőről, a magánélet szférájáról. Továbbá természetesen a címben megjelölt tárgyról, a menyasszonyi ruháról, a menyasszony szerepéről.
Tehát bőven van kapcsolat, ugyanakkor ezt úgy lehet kizárólag fellelni, ha túl sok háttértudásnak vagyunk birtokában. Úgy gondolom, a remekműveket az különbözteti meg a nem remekművektől, hogy hatalmas háttérismeret birtoklása nélkül is többrétegű, árnyalt, jelentéssel bír, hatással van az olvasóra. Magától értetődően háttértudással tágul a horizont, bővül az ámulat köre.

Fáj „levonnom” egy csillagot, mert 2019. április 27-én szerencsém és alkalmam volt hallani Szabadkán, a felújított zsinagógában a városról beszélni az írónőt. Csodálatos személyiség, élmény volt hallgatni. Innen is tudom, hogy önéletrajzi attitűd jelenik meg a Spanyol menyasszonyban, illetve, hogy már itt, nemcsak a Rózsaketrecben piros a paroli.

Csabi P>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Nagyon női könyv ez, jobb lenne, ha hozzá sem szólnék.
Hogy mitől jó egy regény? Pl., hogy vannak benne mondatok, amikre felfigyel az ember, amik megragadnak. Mondjuk LI gondoskodik róla, hogy ez így legyen, mert a fontos részek többször is feltűnnek a szövegben.
Jómagam nem vagyok oda az olyan regényekért, amik két párhuzamos idősíkon játszódnak, nem segítik az azonosulást, óhatatlanul is az egyik jobban érdekel, a másik meg emiatt csak koloncnak tűnik. De ez egy ilyen regény és a női senyvedés össze is köti őket, rendesen.
Azt hiányolom a könyvből, hogy csak a fülszövegből tudjuk, az egyik szál Csáth Géza és felesége történetét dolgozza fel. Az egyszeri olvasók nagy része magától erre nem jön rá, azért Csáth ennyire nincs benne a köztudatban. Viszont fontos tudni, szerintem. Szóval jó lett volna, ha a jelenkori szál erre valahogy rámutat, beleszövődik a történetbe.
A könyv nagyon figyelmes olvasást követel, mivel az időpontok és nézőpontok sűrűn váltakoznak, hamar el lehet veszíteni a fonalat. Rendben, hogy ez egy bevett fogás a modern irodalomban, de mesterfokon kell bánni vele, hogy ne vessze el az író az olvasót. Ezen még volna mit csiszolni. Az sem segít ezen, hogy szinte senkinek sincs neve, így néha azt sem tudom, hogy kiről van szó. Az az izé, tudod, aki 40 oldallal ezelőtt már volt egyszer.
De senki kedvét nem akarom elvenni az olvasástól, végül is jó könyv, de nem tökéletes. Én legalább is többet vártam.

Gádorka>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

A regény a boldogtalan házasságról szól, két egymástól eltérő , különböző viselkedésű és tulajdonságú nő szemszögéből. Az idősíkok váltják egymást, sőt a két nő élete között is kb. 80 év telt el. Mégis sok s közös kapcsolódási pont. A félelem, a kiszolgáltatottság, megcsalatás érzése. Pusztító lelket ölő kizsákmányolás.
A regényt érdekessé teszik a nők érzéseinek, hangulatainak leírása, ismétlődések, egyezések.
Június 22-e Magdolna nap, a megbocsátás napja, mindkettőjük életében sorsdöntő fontosságú. Csáth Géza , naplóolvasás, drogozás meghatározó tényező.
Külsőségekben a liliomok illata, lila és sárga bársonykák, aprógombos ruha.
Nagyon tetszetős formában, jó stílusban, szinte beszélő képszerű leírásokkal megírt regény. Érdemes elolvasni.

korkata>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Két nő életébe tekinthetünk bele. Az egyik még lány, diák. A másik már anya, feleség. A lány keresi az útját, a párját. A feleség sorsa sanyarú, borzalmakkal teli. Mindketten a boldogságot keresik. Az asszony menekülhetne mégsem teszi, tűr, marad. Az ő története amelyik mélyebben érintett. A fizikai és a lelki terror, melyeket átélt leírhatatlan. Számomra felfoghatatlan, hogy miért nem menekült, lépett ki ebből a kapcsolatból. Sajnáltam mindkettőjüket.
Ami zavart az olvasás közben, hogy sokszor nehezen tudtam eldönteni, hogy éppen milyen idősíkon vagyunk. Többször is csak több bekezdés után jöttem rá, hogy éppen kinek a történeténél vagyunk.

sophie P>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Vegyes. Sajnos vegyes.
Kezdem azzal, hogy végig azzal voltam elfoglalva, hogy megfejtsem, miért került egymás mellé a könyv két történetszála. Sajnos nem nagyon boldogultam. Igen, én is láttam, hogy vannak azonos motívumok. És?! Még leginkább annak örültem, amikor kiderült, hogy Csáth Géza az ifjú irodalombarátok ikonja volt abban a városban. Persze! Merítkezhet egy fiatal lány rettegése a számára olyan jól ismert – és meglehetősen félresiklott – élettörténetből, mint Csáth Gézáé. Ki is színezheti, emlékképeinek ugródeszkájává teheti Jónás Olga tragédiáját, ha éppen írásra adná a fejét e kérdéses fiatal lány. Hát jó.

Szóval „tükröskatát” inkább elfelejteném, Jónás Olgát meg nagyon nem. Nagyon szívbemarkoló eset, helyenként tényleg jól megírva. Ezerszer feltették már a kérdést: miért nem menekül az az asszony, akit a férje bánt, lelkileg megnyomorít, porig aláz, stb. A könyv egészen megérthető válaszokat talál, még ha eléggé egy oldalról is közelít. De sajnos, mire meggyőztem magam, hogy nem is olyan rossz ez a könyv, mindig jött egy annyira rossz és/vagy felesleges mondat, hogy kezdhettem előröl. Mármint a győzködést.

Szerettem volna, ha teszik, ajándékba kaptam.

Naneth>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Eléggé hitelesen felidézi Csáth Géza milyen lehetett vele élni hangulatot.

llanyi>!
Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Azt hiszem, túl sokat vártam ettől a könyvtől.
A két szálon futó történettel nem igazán tudtam mit kezdeni. Jónás Olga részei izgalmasak is lehettek volna, de szörnyű redundáns volt és a stílus se tetszett, amiben megfogalmazták. Ezzel szemben a másik szál sztorija alig kötött le, de a stílusa tetszett, szóval ezeket a részeket nagyobb élvezettel olvastam. Az se világos, hogy ez a két szál minek került egy könyvbe?
A másik dolog, ami igazán nem tetszett az, hogy igazából egyik történetszál se fejeződött be rendesen. Elindultunk valahonnan mindkét szálon, megtettünk valamennyi utat össze-vissza ugrálva az időben, majd eljutottunk valahova, de igazából nem történt semmi. Nem éreztem, hogy tartunk valamerre. Jónás Olga szálánál ismerjük a befejezést, így itt ez nem is igazán zavart volna, a másik szálon viszont homályos utalásokból kiderül pár információ, majd nem bontja ki a szerző, nem ismerjük meg igazán a háttérsztorit.
Pedig én úgy szerettem volna, hogy ez jó könyv legyen!


Népszerű idézetek

sassenach >!

… a szerelem, ha boldog is, elpusztítja az egyéniséget.

241. oldal

Könyvszédelgő P>!

A ’80-as évek legvégén egy hideg novemberi délután ott voltam a Duna partján Újvidéken. Nem ültem, fölfázhattam volna. Álltam tehát, és néztem a szutykos folyót. Elég szutykos volt, legalábbis a hullámok habja annak tűnt. Kavicsok is voltak a lábam előtt meg fadarabok, fűcsomók. A hátam mögött rengeteg nyárfa, azok mögött meg a világ leghidegebb piros téglás épülete. Oda jártam egyetemre.

181. oldal, Tizennegyedik fejezet

Vave>!

Túlságosan bonyolult ez a dolog, s nem értem másoknak miért sikerül. Mit szabad megmutatni magunkból és mit nem? Hol a határ?

Vave>!

Kellenek azok a pillanatok, amikor úgy lehetek azzal, akit szeretek, hogy nincs mellettem.

sassenach >!

Beidegzeni agyunkat valamire, amit egy napon elveszíthetünk, az rémesen veszélyes dolog.

241. oldal

fezsobe P>!

Lelkünk gyöngesége, amellyel testünk épségét óvjuk, megalázó, megható és megmosolyogtató.

187. oldal

sophie P>!

Soha nem tudtam meg, valóban feljártak-e a volt-gimnázium padlására, vagy csak a mindannyiunk által rongyosra olvasott Csáth-kötet hatott rá, hiszen mindannyian, akik az irodalmat a magyar óránál többre tartottuk, azzal foglalkoztunk, hogy megtaláljuk a varászló kertjét és azokat a helyeket, ahol azok a nők laktak.

202. oldal

1 hozzászólás
Gádorka>!

Az augusztus végi vonatfütty élesen, biztosan, határozottan szelte ketté a száraz melegben tespedő éjszakát.

Könyvszédelgő P>!

Az ő féltékenysége viszont egyáltalán nem ilyen volt. A semmiből tört elő és a gyanúsítgatás formáját öltötte. Nem hiszem, hogy azt szerette volna hallani, hogy számomra ő a legnagyobb dolog, ami történt eddigi életemben, pedig azt éreztem. Sokkal inkább akarta hallani a saját hangját, ami rám bizonyítja, hogy őt nem szeretem eléggé. Ha nem így lett volna, megtartottam volna neki. Engem könnyű volt meggyőzni, csak türelem kellett hozzám, a kerülő úton feltett kérdéseimhez, a morcosságomhoz, az elrohanásomhoz. Őt lehetetlen volt meggyőzni. Miként bizonyíthattam volna be azt, hogy számomra, ha nem is ő volt az első, de mindenképpen a legfontosabb. Akkoriban rengeteget sírtam. Nem mondhatom, hogy egyébként keveset sírtam volna a fiúk miatt, de ez a néhány hónap, ami a féltékenység és az esküvő közé ékelődött, a legszélsőségesebb érzelmi időszakaim közé tartozott. Éjjelente gyakran törtem azon a fejem, hogy ha nem kezdtem volna bele a féltékenykedésbe, ha lett volna annyi eszem, hogy végighallgatom őt, teát főzök, amíg felolvassa a naplójából azokat a részeket, amelyek szerinte kellőképpen kifejezik akkori érzelmi állapotát, milyen lehetne az életünk. Mert meg voltam győződve, hogy a mi életünk együtt fog lenni mindvégig.

126-127. oldal, Tizedik fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Talamon Alfonz: Gályák Imbrium tengerén
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Lengyel Péter: Macskakő
Spiró György: Az Ikszek
Háy János: Dzsigerdilen
Békés Pál: Csikágó
Tar Sándor: A mi utcánk
Szabó Magda: Az ajtó