Holtan, ​hidegen (Armande Gamache 2.) 39 csillagozás

Louise Penny: Holtan, hidegen

Kemény tél van, és egy holttest fekszik a befagyott tó jegén. Áramütés végzett vele – egy curling mérkőzés kellős közepén, még sincsenek szemtanúk, sem bűnjelek. Tökéletes bűntett. Amikor Armand Gamache főfelügyelő elkezdi feltárni az áldozat zavaros múltját, ellenségekkel és titkokkal teli történetbe ütközik. És a metsző téli szélben valami átsüvít a tájon. Valami, ami még a szélnél is dermesztőbb, Gamache háta mögé lopakodik.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Fekete macska regénytár Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2014
424 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633992012 · Fordította: Seress József
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2014
424 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633992029 · Fordította: Seress József

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 37

Kívánságlistára tette 37


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Kicsit megijedve láttam, hogy a Holtan, hidegen csak 63%-on áll a molyon. Azért így a könyv után most már kijelenthetem, hogy ennél azért sokkal jobb volt, de sajnos látom a hibáit is. :)
Egy hófedte cuki városka, ahol mindenki ismer mindenkit, az emberek franciául és angolul üdvözlik egymást, sok forró teát isznak, és sütőből is jó illatok szállnak mindig. A hangulatát tekintve tényleg egy szuper könyv volt ez! :)

A történetnek viszont voltak gyenge pontjai, a nyomozók közül túl sokan akartak főszereplők lenni, aminek az lett az eredménye, hogy egyet sem sikerült igazán jól megismernünk, jó hogy egy sorozatról beszélünk, de ez így akkor is túl sok volt.
A nyomozás maga nagyon körmönfont volt, talán egy kicsit túl is lettek már bonyolítva az események, mindenesetre egy ilyen furfangos gyilkosságot még Agatha Christie is megirigyelne.

Furfangosság ide, furfangosság oda, a gyilkos személye már a könyv közepén nyilvánvaló vált számomra (lehet túl sok Criminal Mindsot néztem mostanában…). Én az a fajta krimiolvasó vagyok, aki nem szeret találgatni, csak falom a lapokat, és várom, hogy a végén jó nagyot koppanjon az állam, nem szeretek felkiáltani a végén, hogy na látjátok, én megmondtam… Szeretem, ha egy könyv okosabb nálam. :)
https://konyvutca.blogspot.hu/2018/04/thriller-csutorto…

szandi_nemeth P>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Az első része a sorozatnak jobb százalékon állt, és az nekem annyira nem tetszett, mint krimi, így eléggé tartottam tőle, hogy akkor a másdoik része milyen lehet. És megdöbbentően jó volt.
Az első 100-150 oldalon, azt mondanám egyébként, hogy egy kellemes karácsonyi könyv ez, a szereplők készülődnek az ünnepre, a már megismert aranyos falu még varázslatosabb lesz, hogy jön a karácsony. Pokróc alatt, forralt borral kezdtem el az olvasást, és nagyon hangulatba hozott, el is felejtettem, hogy egyébként egy krimit olvasok, nagyon jó volt :)
De aztán megtörtént a gyilkosság, és valahogy ez az ügy sokkal izgalmasabb, sokkal kidolgozottabb lett, mint az első rész, nekem sokkal, de sokkal jobban tetszett. Ez izgalmas volt, fordulatos, nehéz volt letenni, nálam nagyon betalált.
A borító valami gyönyörűséges, többször kaptam magam azon, hogy percekig csak bámulom. Ez a könyv nagyon tetszett, meghozta a kedvem a folytatáshoz, ami remélem lesz, és szerintem még újra olvasni is fogom, mert ezt nagyon eltalálta a szerző :)

Alexandra_Gross>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Az első rész olvasása után úgy gondoltam nem mostanában fogok neki kezdeni a másodiknak. De pozitív csalódás volt.
Three Pines falucska ahol mindenki ismer mindenkit és mindenki segít mindenkinek. Együtt karácsonyoznak, együtt ünnepelnek.Ha el kellene képzelnem a falut úgy hogy ott vagyok, azt mondanám süti és tea illata van. Gyönyörű hófehér, szálingózik a hó, köszönnek és jókívánságokkal bombáznak az emberek az utcán. Imádni való helyszín.
Armand Gamache főfelügyelő számomra más krimi vagy nyomozós könyvekből hiányzik. Okos, értelmes, találékony, és imádja a feleségét.
A történet maga nem bonyolult. Sajnos kb az első 100 oldal elolvasása után tudod ki a gyilkos. De szépen van felépítve.

Oglar P>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Az első könyvét is imádtam és ez is fantasztikus volt. Igazi csemege azoknak akik szeretik a krimit. Nagyon várom a következő részt. Érdekel mi lesz a főfelügyelővel és csapatával.

Emese_2>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Nem lesz életem könyve, ebben biztos vagyok. Nem rossz, sőt, az utolsó oldalakig nem tudtam, ki a tettes, ahogyan azt sem, mi a kapocs a két halott nő közt. Kicsit meg kellett emészteni az olvasottakat, de 4 csillagot simán megérdemel. :)
Ami nagyon pozitív volt, az a sok francia kifejezés és szó, nálam az a nyelv nagy favorit. :D

roganedina>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Alapjában véve ez egy nagyon jó könyv…lehetett volna, de: iszonyatosan vvooooonnntttaaatttoooooooootttt… Kb. idegbajt kaptam a szereplőktől is. Az, hogy CC meghalt, az oké. De tényleg, így volt igazságos. Az, hogy egy csomó nyugdíjas nagyiszerűség jópofáskodik, meg leribancozza egymást, na az nem oké. Legalábbis nekem nem az. Ruth – legyen akármilyen szerencsétlen élete, akkor is egy borzalmas vénasszony, Clara az örök szentimentalista, Bea Anya meg a megtestesült isten akar lenni, de engem nem győzött meg. A nyomozás és az azt véghezvivők semmittelen karakterek, ahogy az összes többi személy is az. Viszont maga a gyilkosság(ok) és az indok(ok) briliáns(ak). Egy bizonyos oldalszám után már csak a párbeszédeket olvastam, néhol igencsak fárasztott a mellébeszélés, leíráshalmok stb.

MasonMurray IP>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Ha már elkezdtem, végig is olvastam, mivel nem szokásom feladni a küzdelmet.
A szerző a borító szerint Agatha-díjas. Ezek szerint valahol van ilyen díj, és ebből a regényből megtudhatjuk, hogy nagyon könnyen odaítélik.
Gondolom Agatha Christie a példakép, az írónő próbálta megidézni a géniusz világát. Azt kell mondanom, kevés sikerrel. Én javasolnám, hogy váltson műfajt, és kizárólag csak azt mutassa be, hogyan élnek a kanadai kisvárosokban, mit esznek, miként ünneplik a karácsonyt. A könyv ezen része nagyon informatív, bár a cselekményhez vajmi kevés köze van, így engem annyira nem is érdekelt.
Nincs kedvem sorra venni a szerző valamennyi ballépését, nem ér annyit az egész.
A két és fél csillag az áldott jó szívemnek köszönhető, valamint annak, hogy értékelem a törekvést az igényes regényírásra, még ha az nem is jár sok sikerrel.
Nem feltétlenül ajánlom olvasásra, bár az ízlések különbözőek, másnak esetleg kellemes szórakozást nyújthat ez a regény is.

zeany>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Furcsa volt nekem ez a történet. Olyan régóta vágytam rá, hogy elolvassam valamelyik könyvét, azt hittem olyan Murdoch nyomozó féle hangulatú lesz, de ez nem jött össze. Általában amikor egy nyomozót megismerek, akkor – többnyire viszonylag hamar – ráhangolódom az érzelmi-gondolati világára és teljesen természetesen együtt érezve vele, követem az útját a rejtélyek során. Itt Gamache annyira megfoghatatlan volt, hogy a legtöbb mondata váratlan és érthetetlen volt számomra. Az öregasszonyok meg… egyszerűen nem tudtam őket élő emberként elképzelni. Hosszú, unalmas, érdektelen párbeszédek egész sora ez a könyv. A gyilkosság sem nagy talány.

KocsisAndi>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Én személy szerint csodálom, hogy ez a könyv 66%-on áll csak.
Úgy gondolom, ehhez a könyvhöz meg kell érni belsőleg, szellemileg ahhoz, hogy igazán értékelni lehessen. Viszonylag hamar beindulnak a cselekmények, én vontatottnak sem érzékeltem, sőt a harmadától a végéig kiolvastam az egészet egy éjszaka alatt, annyira vitt magával a történet. :)
A falu, ahol játszódik, nagyon hangulatos; a karakterek szerethetőek, valósághoz közeliek.
Nekem kifejezetten tetszett már az első résznél is, hogy nem szokásos mézes csupros karakterek, hanem bizony a valóságnak megfelelően többféle lelkivilággal találkozhatunk. (Pl.: Ruth karaktere egy decens idős hölgy, aki megkeseredett- amolyan kettős érzést vált ki az olvasóból, viszont a megkeseredettség mögött ott a jószívű valója, aki igyekszik életet is menteni akár)
Az áldozat viszont egy nagyon rideg személy, akinek olyan nyomorult volt a gyermekkora, hogy ő maga is őrült lett. Szerintem kifejezetten merész áldozatnak olyan karakterleírást adni, hogy ne legyen szerethető. Ettől függetlenül is megoldotta az író, hogy úgy szögezzen le a nyomozással a könyv elé, hogy végigizguljam.

Negatív: 1. Sok fordulat van benne, ennek ellenére számomra már az elején kiderül a gyilkos kiléte. 2. A vicceket, szófordulatokat nehéz megérteni, a francia/angol poénok magyar nyelvre fordítva nem ütnek úgy, mintha az író anyanyelvén olvasnám.
3. A nyomozók karakterei egy kicsit zavarosak, abban bízom, hogy a 3. résznél jön majd ez az „aha”, aminél leesik a tantusz, hogy ki miért volt olyan, amilyen. Talán itt egy kicsit sokat akart az író egyszerre.

Összességében szerintem igenis egy nagyon jó könyv.

dagikám>!
Louise Penny: Holtan, hidegen

Nagyon aranyos könyv volt,igaz az elején és néhol kicsit idegesítő volt az aprólékosság és a lassúság. Számomra sejthető volt, hogy ki lesz a tettes és be is igazolódott. Egyszer elolvasható történet


Népszerű idézetek

Dórica P>!

Hogy érhet valakit áramütés egy befagyott tó közepén? Régen halálra lehetett sújtani valakit a fürdőkádban, de ez még az automata kikapcsolók előtt volt. Ha ma bedobunk egy kenyérpirítót a hitvesünk fürdővizébe, annak nem lesz más eredménye, mint egy kiégett biztosíték, egy tönkrement kenyérpirító és egy nagyon morcos hitves.
Nem. Ma már szinte lehetetlen árammal megölni valakit, hacsak nem mi vagyunk Texas kormányzója. De elkövetni ezt egy befagyott tavon, többtucatnyi szemtanú előtt – esztelenség.
Őrültnek kell lennie, aki megpróbálja.
És zseniálisnak kell lennie, hogy sikerüljön.

91-92. oldal

Dórica P>!

– Georges…?
– Simenon – egészítette ki Peter, s elmosolyodott, amikor Gamache-nak felszaladt a szemöldöke. – Igen, tudom! Az anyja meg volt verve az olvasás szenvedélyével.
– S az átok a fiára szállt – merengett Gamache.

107. oldal

Dórica P>!

– Függők! Szánalmasak vagytok! – kárált Myrna Ruth félig kiürült whiskys vázájára pillantva.
– Ebben nincs igazad – mondta Ruth, elkapva Myrna tekintetét. – Ez az én választott kábítószerem. Tinédzserkoromban a kedvenc kábítószerem az elfogadás volt, a húszas éveimben a beleegyezés, a harmincasokban a szeretet, negyven után pedig a whisky. Az eltartott egy ideig – ismerte be. – Mostanában leginkább a jó bélműködés a vágyaim tárgya.

Kapcsolódó szócikkek: 40. születésnap / negyven éves · whisky
Dórica P>!

– Nem tehetem, Jean Guy. Magára a Trois-Riviéres egységben találtam rá, emlékszik?
Beauvoir a szemét forgatta.
– Ott ült a nád között, egy kosárban.
– Az fű volt, uram! Hányszor kell még elmondanom? Fű! Kábítószer! Elkobzott fűkazlak között ültem! És az nem kosár volt, hanem vödör! A Kentucky Fried Chicken papírvödre! És nem ültem benne!
– Ez igazán kellemetlen! Én ugyanis azt mondtam Brébeuf rendőrfőnök úrnak, hogy egy kosárban találtam magát! Oh, istenem! De azért emlékszik, ugye? Ott volt élve eltemetve a bizonyítékkazlak alatt, és miért? Mert annyira az agyára ment mindenkinek, hogy rendszeresen a bizonyítékraktárba osztották be!
Beauvoir emlékezett a napra, minden áldott nap emlékezett. Soha nem felejti el, hogyan mentette meg az előtte álló magas, gondosan nyírt őszülő hajú, elegáns, mélybarna szemű férfi.
– Unatkozott és dühös volt. Magam mellé vettem akkor, amikor senki nem kért magából. – Gamache olyan halkan beszélt, hogy senki más nem hallhatta. És leplezetlen rokonszenvvel beszélt.

99-100. oldal

TimisBooks P>!

A szavak rendben voltak, csak a hang volt hamis, mint amikor egy rossz színész fejből mondja a szöveget, nem szívből.

125. oldal

pbrigitte>!

Sokkal jobb érzés a rosszat látni másokban:ez sokféleképpen felment bennünket a saját rosszaságaink alól.

71. oldal

dagikám>!

Ahol szeretet van, ott bátorság is,
Ahol bátorság van, ott béke is,
Ahol béke van, ott van Isten,
És ahol Isten van, meg van minden.

420. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Chevy Stevens: Nincs menekvés
Nick Cutter: A falka
Chevy Stevens: Aznap éjjel
Don Winslow: A kartell
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
Réti László: Kaméleon
Donato Carrisi: Démoni suttogás
M. J. Arlidge: Bújócska
Helena Silence: Ezüsthíd