Fiatalurak (Kisasszonyok 3.) 73 csillagozás

Louisa May Alcott: Fiatalurak Louisa May Alcott: Fiatalurak

A Plumfield kísérleti fiúiskolájában a kis nebulók lényegében azt csinálhatják, amihez kedvük van, akár a lépcsőkorláton is csúszkálhatnak. Jo Bhaer írónő, akit a Kisasszonyokban még Jo March-ként ismertünk, mindig is erről álmodott: egy olyan házról, amelyben „nyüzsögnek a fiúk…és pezseg az élet”. A Kisasszonyok azzal zárult, hogy Jo megörökölte a Plumfield birtokot a házsártos, de aranyszívű March nénitől, ahol most már férjével, Bhaer professzorral vállvetve, a maguk elvei szerint, és rengeteg szeretettel nevelgetik a gondjaikba vett rakoncátlan csemetéket. Ahogy Jo maga mondja, „nem is tudom, mit szeretek jobban: az írást vagy a kölykeimet”. Nat, a rongyos árva, az elkényeztetett Gömböc, a vadóc Dan és a Plumfield többi feledhetetlen lakója olvasók nemzedékeit bűvölte már el kalandjaival.

Eredeti megjelenés éve: 1871

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Lazi Könyvkiadó klasszikusai Lazi

>!
Manó Könyvek, Budapest, 2021
334 oldal · ISBN: 9789634039983
>!
Manó Könyvek, Budapest, 2021
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634039358 · Fordította: Siklós Márta
>!
Lazi, Szeged, 2006
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637138781 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Jo March · Friedrich Bhaer


Kedvencelte 5

Most olvassa 4

Várólistára tette 103

Kívánságlistára tette 184


Kiemelt értékelések

csak_olvass P>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Én nagyon szerettem ezt a könyvet. A Fiatalurak egy rendkívül bájos és szívmelengető történet, méltó és nagyszerű folytatása az első két résznek. A szereplők igazán kedves karakterek, még ha hibáznak is, mosolygunk apró-cseprő botlásaikon. Végtelenül jók és törekednek arra, hogy igazán tisztaszívű és önzetlen felnőttekké váljanak. Jo és Bhaer professzor iskolája egy nagyszerű hely, ahova én is szívesen ellátogatnék. Ahogy megszokhattuk a könyv rengeteg erkölcsi tanítást fogalmaz meg, bár kissé régimódiak ezek az értékek, de úgy érzem, hogy ma sem szabad elfelejtenünk őket. Ha szeretitek a hasonlóan kedves, lassú történeteket mindenképpen olvassátok el.

Bővebben itt olvashattok a könyvről:
https://csakolvassblog.blogspot.com/2021/04/louisa-may-…

vgabi >!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Nehézkesen indult, amikor egyszerre vonult fel szinte az összes gyerek egy fejezeten belül és jegyezd meg őket. Továbbra is érződik, hogy minden történet mögött ott van egy gondolat, amit szeretne megtanítani – aminél nálam ez eléggé félrecsúszott, az spoiler.

Ami érdekes, hogy a korábbi könyveknél annyira nem zavart, hogy spoiler.

Lényegében az aranyos és az unalmas jelenetek keverednek, néhány gyereket a végére meg is kedveltem.

>!
Lazi, Szeged, 2006
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637138781 · Fordította: Sóvágó Katalin
Katona_Zsuzsanna P>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Lássuk csak, hol is tartunk most!
A Jó feleségek vége óta eltelt néhány év, a lányok anyák lettek. Jo valamennyire lenyugodott, de azért nem teljesen, mert most is, akár csak lánykorában, kedvvel mászik fára, szaladgál és vesz részt kópéságokban.
Neki van a legtöbb gyereke, zömében fiú és kölcsönkapott, és férjével az iskolájukban olyan szépen nevelik őket, hogy az már példaértékű. Bölcs szeretettel irányítják őket. Buktató pedig van bőven, ennyi fiú között óhatatlanul, de minden helyzetre találnak megfelelő megoldást, ami az érintett feleknek megelégedésére és épülésére van.
Ilyen iskolából kellene ma is minél több!

Mircsi P>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Kedves kisasszonyaink felnőttek, gyerekeket nevelnek, főleg Jo és Bhaer professzor kerül itt központba. Ugyanazzal a bájjal van ez megírva, mint a Kisasszonyok, idilli történet.

IfOnly>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Jo kedvenc szófordulatával élve: kapitálisan mulattam!

kuliga P>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Idillikus regény, pedagógusnak készülő fiataloknak. Valóban sok minden van benne, ami felkészíthet a gyereknevelés szépségére és borzalmára (felnőtt gyerekekkel csak mosolygok rajtuk, hogy valóban így van, mindig történik valami, amire sose számít az ember). Sokat ugrottunk időben, és újra egy romantikus mesét kaptunk, hogymilyen az idilli iskola, sok-sok eleven nebulóval. Vannak rossz és gonosz dolgok, amelyeket nehezen lehet megbocsátani a gyermekeknek, de tudjuk, hogy ez így van a való életben, (ez megint realista) és annyira pozitív a hozzáállás, hogy ilyen iskola nem lehet az életben (ez pedig romantikus). De azért jó olvasni és szórakoztató, és lehet reménykedni, hogy a való életben is ilyen a gyermekintézmény.

elzazi>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Ennél aranyosabb könyvet még nem olvastam! :-)

Sokan írtátok, hogy túl csöpögős, hogy Mrs Jo elvesztette a fiús vadócságát, de én most nagyon éreztem ezt a kötetet! :-) Szerintem így kéne működnie egy iskolának. Jól is esett most ezt olvasni, ilyen borús időkben (és tanár szemmel). Bárcsak lenne idő egyéni fejlesztésre, ahol a tanárok tényleg hagyják a gyerekeket a saját ritmusuk és érdeklődésük szerint fejlődni! Bárcsak lenne idő tanulni a hibáinkból, és mindenhez egy-egy allegóriás tanmesét fűzni! Szóval ez könyv (pláne ilyen karanténos időkben) nagy megnyugvást jelentett, és szerettem a könyv béke szigetén lenni. :-)

Lovasanna>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Nagyon kedves , szeretetre méltó karakterek .A történet igazán üdítő . Minden sorából sugárzik a szeretet és a hit , hogy a világ egy jobb hely is lehet

zsoka2142>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Óriási lendülettel álltam hozzá, hogy elolvasom ezt a könyvet, bár igazából azt sem tudtam mire számíthatok. Nem így képzeltem el, viszont nem csalódtam. Nagyon aranyos történet volt, szeretnivaló karakterekkel, akik a történések során csiszolódni kezdenek. :)

Vivogle>!
Louisa May Alcott: Fiatalurak

Most jött el az ideje, hogy végleg búcsút vegyek az én Kisasszonyaimtól, és teljesen elszakadjak tőlük. Be kell ismernem, hogy ők már nincsenek többé. Felnőtt nők már, nem pedig a velem egykorú lányok, akiket úgy szerettem, akiken annyit nevettem, és ha úgy adódott, akiktől annyit tanultam. Beth nagyon hiányzik, Amy és Meg is, hisz róluk alig szól pár sor ebben a részben, de az az igazság, hogy Jo is hiányzik, hiába forog körülötte jóformán az egész könyv – az a Jo hiányzik, akinek megismertem. Az a vadóc, fiús leányzó. Nem tetszik, hogy ő már egy hölgy, aki nevel, takarít, dolgozik és folyton elérzékenyül. Ha nem lábadt könnybe a szeme vagy hússzor ebben a részben -csupán az elérzékenyüléstől- akkor egyszer sem. Hát ez az én erős, független Jo-m? Valahogy így éreztem Anne Shirley felnőtté válásakor is, de ő mégis kevésbé vesztette el az (úgy érzem) identitását. Komolyan mondom, ha felnőtté válni azt jelenti, hogy minden addigi tulajdonságunkat és azt, ami azzá tesz, amik vagyunk, el kell vesztenünk, akkor én nem akarok felnőni :P.
Ez a kis eszmefuttatás után végre szólnék pár szót a könyvről is: ha nem nosztalgiázunk a régi szép időkről, és elfogadjuk a jelent, jó kis könyv ez. A gyerekek hihetetlenül elbűvölőek (bár a Kisasszonyok akkor is elbűvölőbbek voltak náluk), a kedvencem Nat és Tommy. Néha furcsa volt, hogy a rossz gyerekek milyen gyorsan „megjavultak”, de ezt némileg enyhítette az, hogy bizony tettek rossz fát is a tűzre. Kíváncsi leszek, mi is fog még történni a lányainkkal (és fiainkkal) az utolsó részben. spoiler

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Cheril>!

Oly kevés kell ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen! Ehhez képest igazán sajnálatos, hogy egy világban, amely tele van napsütéssel és kellemes dolgokkal, még mindig vannak bánatos arcok, üres kezek, magányos kis szívek.

45. oldal

1 hozzászólás
Cheril>!

– Még sose jártam bálban. Mit kell ott csinálni? – kérdezte Nat.
– Á, csak megjátsszuk, hogy nagyok vagyunk, ülünk olyan mereven és bután, mint a felnőttek, és táncolunk a lányok kedvéért. Aztán behabzsolunk mindent, és eljövünk, amilyen hamar csak lehet.

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bál
60 hozzászólás
Cheril>!

Hát nem gyönyörű ez az én tengerimalacom? – mutatta Tommy büszkén e nyájas állatfaj legrútabb példányát.

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tengerimalac
1 hozzászólás
Cheril>!

A pénz minden gonoszságnak a gyökere, mégis olyan hasznos gyökér, hogy ugyanúgy nem nélkülözhetjük, mint a krumplit.

180. oldal

minialoe>!

(…) az ész ott fog a legjobban, amit a szív szeret.

47. oldal

Cheril>!

– Ugye, nem volt gazdag? – kérdezte Jack.
– Nem.
– Soha, semmivel sem keltett feltűnést?
– Nem.
– Csak jó volt?
– Csak jó. – Franz hirtelen szerette volna, ha John bácsi tett volna valamit, amivel dicsekedni lehetne, mert Jack nyilvánvalóan kiábrándítónak találta az ő szavait.
– Csak jó. Ez minden, és ez a minden – mondta Mr. Bhaer, mert hallotta az utolsó szavakat, és kitalálta, mi járhat a fiúk fejében.

254. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Bhaer
Katona_Zsuzsanna P>!

Oly kevés kell ahhoz, hogy egy gyermek boldog legyen! Ehhez képest igazán sajnálatos, hogy egy világban, amely tele van napsütéssel és kellemes dolgokkal, még mindig vannak bánatos arcok, üres kezek, magányos szívek.

45. oldal

Cheril>!

U.i. Mrs. Bhaer tiszteletteljes üdvözletét küldi.
U.i. Mr. Bhaer is azt küldené, ha tudná, hogy írok.

230. oldal

1 hozzászólás
Katona_Zsuzsanna P>!

Olyan jól haladt a zenetanulásban, hogy tanítója megbocsátotta, ha más tárgyakban lassúnak mutatkozott, mert nagyon jól tudta, hogy az ész ott fog legjobban, amit a szív szeret.

47. oldal

molybaba>!

– Sokáig csendben vártam és figyeltem, mert arra gondoltam, először próbára teszlek, és ha kiállod, a legszebb ajándékkal jutalmazlak, amit adhatok. Kiálltad a próbát, és most nemcsak Demit, de a tulajdon fiamat is rád bízom, mert olyan dolgokra taníthatod őket, amiket egyikük sem tud.

211. oldal


A sorozat következő kötete

Kisasszonyok sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

James Fenimore Cooper: A Vörös Kalóz
Cassandra Clare: Éjsötét Királynő
Erin Watt: Papír hercegnő
Claire LaZebnik: Páros randi tesóknak
Joss Stirling: Misty
Holly Black: The Queen of Nothing – A semmi királynője
Kiera Cass: The Selection – A Párválasztó
Stephanie Garber: Finale
Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Celeste Ng: Kis tüzek mindenütt