A ​Hudson vándora 39 csillagozás

Louis Vaczek: A Hudson vándora

Sorozatunk új kötete a messzi Kanadába vezet bennünket. Közelebbről Kanada történetének hősi korszakát, a francia gyarmatosítás idejét választotta témájául a szerző, aki regényében világos és áttekinthető képet ad arról, miféle erők és hatalmak működtek közre e világrész nagyságú, hatalmas ország meghódításában. Annyi biztos, ha más-más módszerekkel is – végül mégiscsak kisemmizték a fehér betelepülők az indián őslakosságot, amelynek életéről, szokásairól élményszerű és izgalmas fejezeteket olvashatunk ebben a fordulatos, tanulságos regényben.

Eredeti cím: River and Empty Sea

Eredeti megjelenés éve: 1950

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra

>!
Móra, Budapest, 1982
212 oldal · ISBN: 9631129276 · Fordította: Árkos Antal · Illusztrálta: Benkő Sándor
>!
Móra, Budapest, 1968
218 oldal · puhatáblás · Fordította: Árkos Antal · Illusztrálta: Benkő Sándor

Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Razor P>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Gyerekkoromban nekem valahogy kimaradtak az indiános könyvek – pedig apu könyvei közt volt egy-kettő –, de a Delfines kihívás kapcsán most elolvastam egyet. Ugyan nem olyan „igazi” indiános regény, mint May vagy Cooper könyvei, itt ugyanis a főszereplő egy francia, de a regény előrehaladtával fokozatosan indiánná válik ő is. A rövidke könyv időben több évet ölel fel, mégis, a cselekménye viszonylag nyugis tempóban csordogál. (Sajnos benne van a pakliban, hogy az ifjúsági átdolgozás során ez-az elveszett, ugyanis a külföldi kiadás 300 oldal felett volt.) Azt nem mondom, hogy alapos ismereteket nyújt a gyarmatosítás korabeli Kanadáról és az indiánok helyzetéről, de betekintésnek jó volt.

>!
Móra, Budapest, 1982
212 oldal · ISBN: 9631129276 · Fordította: Árkos Antal · Illusztrálta: Benkő Sándor
3 hozzászólás
gyuszi64>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Sajnos az alacsony értékelés jogos, a könyv nincs jól megírva. Néhány gondolat:

Első probléma, hogy (az utolsó tíz oldal kivételével) koncepciótlan volt a regény. Stiláris gyengeségek, a történet döcög, gyakoriak az ugrások, logikai hiányosságok.
Második, hogy „íróasztalnál készült”. Mondjuk nem annyira érezni, mint pl. Coopernél (nála a fájdalmakkal haldokló indián elvi fejtegetésekbe kezd még, jaj)*, de darabosak a jelenetek, a párbeszédek és az általában egydimenziós karakterek kevéssé kidolgozottak, nagyon didaktikus a jó és a rossz elválása stb.
A harmadik az előszó: „Emberileg megértjük, hősiessége elismerésünket is kiérdemli, de mikor rájövünk, hogy meggyőződése, sőt lelkiismerete sokkal kevésbé szolgál iránytűül számára, mint a parancs, rokonszenvünk nem lehet már az övé.” Hát ez a direkt pedagógia teljesen kiment a divatból, a mai olvasók jobb szeretik maguk megfogalmazni a véleményüket, és nincs szükségük (előzetes!) befolyásolásra.

A könyvnek persze vannak erényei is. Ilyen pl. a hagyományőrzés: az 1600-as évek utolsó harmadának leírása, vagy a Cooper, Karl May és Kenneth Roberts indiánképétől eltérő ábrázolás. És ilyen a befejezés is (utolsó tíz oldal), ami végre perspektivikusan elhelyezi a regényt.

* Természetesen szerettem Coopert, anno ronggyá olvastam az ötkötetes mohikán-sorozatát vagy A vörös kalóz-t, de a negyedik vagy ötödik X után furcsának tűntek a sorai.

Arturo>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Nem is lett volna rossz könyv – tulajdonképpen minden benne van, amitől egy Winnetoun vagy Bőrharisnyán felnőtt gyermeklelkű felnőtt szerethetné ezt a könyvet. Adott egy elkényeztetett francia fiatalember, akit viselt dolgai miatt inkább csendben elküldenek Kanadába. Meglepő módon itt gyökeresen megváltozik: expedícióra indul a felderítetlen kanadai vadonba, ahol jól megállja a helyét. A könyvben vannak barátságos és ellenséges indiánok valamint angolok, akikkel még dúl a harc a gyarmatosítható földekért; kaland, szerelem, kudarcok, sikerek… és mégis hiányzik valami. Azt hiszem az lehet a baj, hogy a magyar változat nem egyszerű fordítás, hanem átdolgozás. Néhol akkora ugrások vannak a történetben, hogy az már-már az érthetőség rovására megy. Lehet, hogy a kihagyott részekkel együtt jobban tetszett volna.
Még egy érdekesség a végére: a könyv szerzője Vaczek Lajos néven Budapesten született.

>!
Móra, Budapest, 1982
212 oldal · ISBN: 9631129276 · Fordította: Árkos Antal · Illusztrálta: Benkő Sándor
6 hozzászólás
kolika>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Kicsit érdekesebbre számítottam. Ha indiánokról van szó, akkor a nagy indián könyvek jutnak eszembe Sólyomszemmel és társaival egyetemben. Tudtam, hogy nem találkozok egyik szereplővel sem, de azért azt gondoltam, hogy e kötetbeli szereplők közül lesz valaki, aki kiemelkedik ilyen szintre. Sajnos nem vált valóra a számításom. A főszereplőnek követjük a utazásait, de ezek valahogy nem kötöttek le, hiányoztak az izgalmas jelenetek.
A téma még érdekes is lehetne, de a kifejtés lassú, sok mellé magyarázással.

aszor P>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Kamaszkoromban, mikor faltam az indiános könyveket, ez a regény kimaradt. Lehet, hogy akkor jobban tetszett volna, de most felnőtt fejjel, vagy már nagyon szőrszálhasogató vagyok, nem a legjobban megírt indiános könyvnek találom. Az elkényeztetett, francia fiatal, Paul expedícióra indul Kanadába. Először szokatlan neki az étel, a moszkítók támadásai, az indián törzsek szokásai. De sajnos, azok sem izgalmasan leírva. A regény sokat ugrál a történetben, nehezen követhető a cselekmény.
Csak annak az olvasó fiatalnak ajánlanám, aki már megfertőződött az indián könyvekkel, mert akkor egy könyvnek elmegy.

darkfenriz>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Letűnt világot jelenít meg Vaczek, ahol algonkinok, franciák és különféle népek élik életüket a Quebec-folyó mentén, a Michigan-tónál vagy épp a Szent Lőrinc-folyón fel a Hudson-öbölig. A XVII. századi francia-jezsuita hódítás éveiben járunk, ahol az egyház politikai szempontból is kötéltáncot jár, emellett az élet korántsem volt oly' egyszerű, mint napjainkban. Hat hónapos fagy, vadállatok és különböző betegségek.
Paul Denys-t azonban kemény fából faragták, csakúgy mint Albanelt és bár a természet szedi áldozatait, ők mégis kormányzóváltást, irokéz hódításokat és a kőkemény amerikai telet túlélve is teszik dolgukat, hogy fennmaradjon nevük az utókor számára.

lizzizi>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Tetszett. Szeretem az indián könyveket, regényeket. Kamaszkoromból kimaradtak, így egyszer csak felnőtt fejjel vettem rá magam, hogy olvassam őket. Megragad a hangulatuk. Ennek a regénynek a főhőse egy francia fiatalember, Paul, aki később indiánná válik. Engem meglepett, mert az elején nem volt túl szimpatikusnak nevezhető, de aztán a végére az lett.. :) Amúgy meg Tankavon volt a kedvencem. :)

Balázs_Erőss>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

Az első ami megütötte a szememet, a következő mondat volt: Fordította és az ifjúság számára átdolgozta: XY.
Vajaon eredetileg milyen lehet ez a köny? Élőbbek a tájleírások és a benszülöttek ábrázolása? Vagy csak mint ez a verzió, egy elkényeztetett ficsúr emberré válásáról szól, a többi pedig körítés? Nehéz megmondani. LAssú történet, izgalmak nélkül. Nem csodálom, hogy mindenki a Winettou-könyvekre emlékszik inkább. Egynek jó.

betufuggo>!
Louis Vaczek: A Hudson vándora

A regény egy valóban élt francia felfedező, Paul Denys Saint- Simon életét mutatja be,és barátságát Albanel atyával, a jezsuita missziós pappal.A könyv részletesen mutatja be kettejük első közös útját,és további életpályájukat,mely sokszor keresztezi egymást.A kötet cselekményének nagy része a XVII.század végén játszódik, a mai Kanada területén,tehát James Fenimore Cooper regényeinek rajongói sok ismerős indián törzs nevével találkozhatnak.A könyv története pörgős,de sokszor időbeli ugrások történnek-ez bizonyára annak, köszönhető,hogy ez Louis Vaczek eredeti regényének, a „River And Empty Sea” című 1950-es kötetnek egy rövidített változata.A kötetről olvastam egy kortárs kritikát,melyben dicsérik a regényt-szerintem érdemes lenne teljes egészében kiadni magyarul.A levonások a pontszámból pedig részben a kötet elején található „vörös farok”-nak, részben a téves életrajzi adatoknak szólnak.


Népszerű idézetek

Balázs_Erőss>!

Én most megmondom, hogy miért vágyódik annyira vissza a nyomorúságba, a vadak közé… A magafajta számára, és itt hangsúlyoznom kell, hogy ebben nincs különbség művelt és műveletlen ember közt, a magafajta számára mindez egyszerűen menekülés. Szökés! Dezertálás! Szökés a felelősség, a kötelezettségek elől! A civilizált társadalmat a maga fajtája olyan rettenetes tehernek érzi, hogy ennél minden jobb, még a vadon is, a primitív élet minden veszedelme és kényelmetlensége is mennyországnak tűnik mellette!

105. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

James Fenimore Cooper: Nagy indiánkönyv
Jack London: Farkasvér
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő
Jack London: Fehér Agyar
James Fenimore Cooper: A vadon útjain
Karl May: Winnetou – Old Shatterhand
Liselotte Welskopf-Henrich: A Nagy Medve fiai
Anna Jürgen: Az irokézek fia
Mary Pope Osborne: Indiánok táborában
Celia Rees: Bűbájos Mary