Corelli ​kapitány mandolinja 46 csillagozás

Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Mindenki, aki szereti Venturi „Fehér zászlók Kefalónia felett” című nagysikerű regényét, szeretni fogja ezt a könyvet is. Ugyanaz a földrajzi és történeti környezet – a mesésen szép görög sziget s a II. világháború véres színpada, amikor a fasiszta Olaszország német segítséggel megtámadja Görögországot, s kibontakozik az antifasiszta nemzeti ellenállás… Egy megrendítő, romantikus szerelem áll a kalandos történet középpontjában, amely egyesíti a tragédiát és a komédiát hol lírai, hol szatírikus hangvétellel. Joseph Heller szerint „csodálatos, lebilincselő olvasmány”, melynek angol és német kiadása is nagy tetszést aratott

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2002
528 oldal · ISBN: 9635475918 · Fordította: Hajnal Péter
>!
Helikon, Budapest, 1998
566 oldal · ISBN: 9632084993 · Fordította: Hajnal Péter

Enciklopédia 6


Kedvencelte 7

Most olvassa 2

Várólistára tette 67

Kívánságlistára tette 38

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Mariann_ P>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Egy csodás görög szigeten él Jánisz doktor a lányával, Pelajíával.
Mivel egyetlen gyermeke lány, minden tudását igyekszik átadni neki.
Élik a kis egyszerű életüket , mígnem kitör a háború. A csendes szigetre ellenségek jönnek, a doktor szerint barátként távoznak.
Hosszú hónapokig szállásolják el a szerény kis otthonukban a címben említett Corelli kapitányt is. Aki nem túl szimpatikus nekik, főleg a lány néz rá ellenségesen, bár átadja neki a szobáját és az ágyát, míg ő a konyhában alszik, és várja haza a vőlegényét.
Írja neki a szerelmes leveleket nem kap választ . Hogyan is kaphatna hiszen a fiú írástudatlan. Ugye , milyen vak a szerelem, fogalma sem volt erről.
Rögtön elkezdünk szorítani, hogy történjen már valami, mert ez a lány jobbat érdemel, sőt, amikor hazaér, a brutalitása is szörnyű.
Beáll egy olyan csoportosulásba, ahol a belépő a kegyetlenség.
A partizánok sem voltak mind jóságosak.
Jánisz doktor embersége folytán sokan maradnak életben, nagyon jól alkalmazza a tudását, sőt a lánya is remekül megold helyzeteket.
Aztán jön a következő megszállás, a németeké, akik valóságos népírtást végeznek.
Szörnyű a háború, mit ártottak ezek a békés szigetlakók a világnak?
Pelajía kap ajándékba , szó szerint egy gyermeket, és egy kis kárpótlást is öregkorára.
A kegyetlenség miatt a levonás.
Én a filmet nem láttam, de kedvem támadt megnézni.

Uzsonna>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

A filmet ismerem és szeretem, gondoltam a könyvet is érdemes elolvasni hozzá. Jól gondoltam, mert minden különbözősége és hasonlatossága ellenére tetszett a könyv is. Nagyon jól visszaadta a film a könyv első felének hangulatát, történéseit, a második rész eseményei lettek alaposan átírva. Ez előny is, mert a film így lett kerek, és Corelli kapitány alakja is vonzóbbra sikerült a celluloidon. Az egy csillag levonás pont a könyvbeli döntéséért történt, nagyon feldühített: hogy lehet valaki ennyire balfék? Nem lehetett volna utánajárni, mi történt? Nem akarom lelőni az eseményeket, ezért itt csak ennyit morgolódok.
A hátránya a könyvbéli történet megmásításának, hogy az író kiemeli, szeretné eloszlatni azt a romantikus téveszmét, hogy a partizánok hősök voltak. A film utal pár kegyetlen motívumra, de nem jön le az a sok kegyetlenség, amit a könyv leír.
Szóval szeretem én ezt a könyvet, jó volt a „fényes” szigeten járni, ősöreg olajfák között, mandolin zenét hallgatva, és megismerkedni Kefalínia történetével. Mert az bizony sosem volt vértelen, és idilli, mint elvárná ezt az ember, pokoli állapotok jellemezték mindig is ezt a paradicsomi szépségű helyet.

8 hozzászólás
Erázs>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Lassan négy éve, hogy a csodás Görögországban voltunk a férjemmel nászúton Louis de Bernières könyve teljesen visszahozta nekem az azúrkék napok hangulatát és többet is adott annál.
Aki a filmet keresi a könyv soraiban az csalódni fog, de a könyv sokkal többet ad, részletes filozofikus és elgondolkodtató.
A görög orvos Jánisz doktor meséli el nekünk előbb Kefalónia majd a lánya Pellagia törénetét.
A könyv szerencsére nem egy szerelmi történet csupán hanem a sziget a második világháborúban történt olasz, majd német megszállását mondja el kíméletlen őszinteséggel.
Az olasz megszállók ellen fegyvert fogó szigetlakók hősies és szívbemarkoló áldozatát írja le Mandras történetében, aki sebesüléseiből felépülve partizánnak áll és gyilkosává válik saját népének.
A megszállók tragédiáját Corelli kapitány életén keresztül, akik parancsot követve vonulnak be a szigetre, de szívük egyetlen porcikája sem kívánja a háborút. Megszállóként szeret bele a szigetlakó Pellagiaba, akivel szerelmük beteljesülésének esélye olyan elérhetetlen, mint a szigetek között felszálló köd reggelente.
Carlo, aki önfeláldozásával menti meg Corelli életét s a tömegsír helyett a családi ház kertjében kapja meg végső nyughelyét.
Nem tudok egy szereplőt sem kiemelni, mert minden történet egy-egy emberi sorsot mond el egyszerű tisztasággal.
Corelli kapitány nemcsak féltett kincsét a mandolinját hagyja ott Pellagianál – mandolinjának húrjai mentik meg az életét és a háború után sem tud többé visszatérni Olaszországba.
A történet végén nem azt a befejezést kapjuk, amit Hollywood elképzelt, hanem egy sokkal egyszerűbb és valószínűbb véget, ami a valóságban is így történhetett.

A könyv megrázó embert próbáló háborús leírásával is megdöbbentően szép olvasmány, könyörtelen szembesítés mindenféle háború lélekölő embertelenségével.

Olvassátok el, ha van időtök mert nem fog csalódást okozni!

ildiko_adam06>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Egy nagyon szép, fájdalmas, fájdalmasan szép történet. Nagyon tetszett, ahogy a kis, “jelentéktelen” sziget és emberek szemszögéből mutatja be a háború borzalmait. Nagyon jól indította el a párhuzamosan futó szálakat, élvezetes volt, az még inkább, ahogy a könyv felénél összefonódtak. Nem tökéletes, nem idealizált emberek. Valószínűleg ez is sikerének egyik kulcsa. Nagyon élveztem olvasni, szerencsés vagyok, hogy Kefalónián olvashattam el nagy részét ennek a szívfacsaró történetnek.

rill>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

lenyűgöző könyv háborúról, szerelemről, társadalomról, politikáról, családról – az életről. bármikor újraolvasnám.

K_Heni>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Középiskolás koromban láttam a filmet, s sajnos nem sok mindenre emlékszem belőle. Így nagyon örültem, amikor megláttam a könyvtárban, s nem csalódtam.
Az eleje számomra kicsit lassú volt, de végül belelendült a cselekmény. Nagyon jól felépített könyv. Egyik oldalon a háború borzalmai, a másik oldalon már a görög napfény, szerelem, játékosság.
Szinte érzelmi hullámvasútként éltem meg. Hol borzadtam a szörnyűségektől, hol jót nevettem a szereplőkön.
S bár a főszerep a két szerelmesé, nekem Jánisz doktor és Carlo karaktere tetszett a legjobban. Sajnáltam, hogy nem maradhattak a könyv végéig „közöttünk”.

bambali>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Nagyon szép, de nehéz olvasmány. A háború borzalmai olyan éles ellentétben állnak a kis sziget békés embereinek jóságától, hogy fájt a szívem olvasni. Minden szereplő olyan különleges, rég olvastam ilyen könyvet, ahol nem csak a főhősök, hanem mindenki egyformán fontos. Az elbeszélés is váltakozik, több szájból, visszaemlékezésből olvassuk a történetet. Nehezen haladtam, többször letettem, a háborús részekre rá kellett pihennem.
Zavaró volt viszont, hogy rengeteg idegen szót meghagytak, állandóan hátra kellett lapozgatni megnézni, ezt a fordítás hibájaként felrovom.

Zsuzsanna_Buday>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Nagyon tetszett a szarkazmus, ami végig jelen volt a könyvben. A történet cselekménydús, akár a valós történelmi események. Olyan alapossággal jellemzi az író a szereplőket, hogy szinte kilépnek a könyvből. A fő helyszín is hangulatosra van megfestve, kedvem lenne bejárni a szigetet.
A vége meglehetősen bosszantó…

ilendi>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Oh, Kefalónia, a gyönyörű kékben pompázó tenger, a kabócák állandó alapzaja, hosszú békés tengerpartok, tiszta ég, görög gyöngyszem, hálát érzek, hogy élőben is láthattam a könyvben említett legtöbb helyet, mert ezen a meggyötört, de büszke szigeten voltam nászúton a férjemmel :)
Na, de először is a könyv alapján készült filmet láttam, de mindenképp el akartam a könyvet is olvasni, amire végre sor került. A stílus nagyon megfogott, ez a szarkasztikus írásmód nagyon közel áll a szívemhez így még akkor is élveztem az olvasást, amikor egy-egy fejezet nem annyira érdekelt. Igazi hullámvasút volt a történet, hol komikus, hol romantikus aztán egyszer csak botrányos, gyomorfogató és minden naivságot elűző meztelen igazság a háborúról, az emberi természet gusztustalan féreg mivoltáról. Mégis valahogy az egyensúlyt végig meg tudta tartani az író, mire teljesen neki keseredett volna az ember, jött valami pozitív emberi megnyilvánulás, még ha kicsi is, de a reményt meggyújtotta újra. A kedvenc karakterem egyértelműen Jánisz doktor volt, ő képviselte számomra az igazi görög értékeket, hagyományt, műveltséget. Szerintem a film elég jól tükrözi a könyvet, legalábbis amennyire lehet, csak a vége lett igazán eltérő. Engem bántott a könyv béli változat, de még így is azt mondhatom, hogy ez egy igazán értékes mondanivalókat tartalmazó, jó stílusban megírt regény és szívből kívánom, hogy aki teheti menjen el erre a kicsi görög szigetre a Jón tenger szívében. :)

2 hozzászólás
Kisgubanc>!
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Nekem ez most nem jött be. Nagyon nehezen olvastam, pedig sokat vártam tőle. A filmet régen láttam, de úgy emlékszem, hogy az jó volt.


Népszerű idézetek

Ceri>!

A szerelem heveny betegség, kitör, mint a vulkán, azután elül. És ha elült, döntened kell. El kell döntened, hogy olyan mélyen összefonódtak-e a gyökereitek, hogy soha nem tudtok már elválni. Mert ez a szerelem. A szerelem nem elfúló lélegzet és izgalom, nem az örök szenvedély ígéretének beváltása, nem a nap minden percét betöltő párzókedv, nem az éjszakai ébrenlét, amikor arról ábrándozol, hogy megcsókoljátok egymás testének minden hajlatát. Nem kell pirulnod. Egyszerűen az igazat mondom. Erre mondják, hogy valaki szerelmes. Erre minden hülye képes. Az igazi szerelem az, ami megmarad, amikor kiég ez a kezdeti szerelem, ami művészet, de ugyanakkor nagy szerencse is.

47. fejezet

matraimelinda>!

Mindig van választás. A test cselekszik, de a lélek a felelős. Ezt itt így mondják.

409. oldal

Uzsonna>!

[…] a történelem a sok elsodort kisember életének történetéből összegződik.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: történelem
Uzsonna>!

    Másodiknak, különösen módon, az ősrégi olajfák hatalmas mérete bűvölt el. A fák megfeketedett, vaskos, bütykösen tekergő törzse az elmúlást juttatta eszembe, ahogy elgondoltam, miként nézték végig egész nemzedékek születését és halálát. A fákból a mindentudó bölcsek türelme áradt. Nálunk, Olaszországban kivágják az ilyen öreg fákat, és újakat ültetnek a helyébe, de itt rátenyerelhettem az ősi kéregre, és felpillanthattam a kék ég lombkoronán keresztül átvilágló darabkáira, és eltörpültem a tudattól, hogy talán ezer évvel ezelőtt éppígy tett valaki a helyemben. A görögök gondos metszéssel tartják életben a nemzedékeken át öröklődő fákat, s a növények talán éppúgy hozzászoknak a családhoz, amelyhez tartoznak, mint a házak vagy a juhnyájak.

208. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fa · olajfa
3 hozzászólás
Nelly_Éberfalvi>!

– Tudom, hogy még nem gondolkodott ezen, mert maguk, olaszok mindig gondolkodás nélkül cselekszenek. Innen ered az itáliai civilizáció dicsősége és bukása. A németek egy hónappal előre elkészítik a húsvéti bélmozgásuk ütemtervét, az angolok pedig utólag készítik el a tervet, hogy szándékosnak tüntessék föl cselekedeteiket. A franciák is terveznek, miközben úgy tesznek, mintha mulatoznának, a spanyolok pedig… isten tudja.

371. oldal, 49. - A doktor tanácsot ad a kapitánynak

Nelly_Éberfalvi>!

Egyszer, a Mécovon-hágó közelében, decemberben, egy felhőtlen éjszakán, amikor a levegő hőmérséklete húsz fokkal süllyedt nulla alá, az olaszok fellőttek egy világítólövedéket. A rakéta kékes fénycsóvákat eregetve robbant a levegőben, háttérben a telihod világító tányérjával, s a szikrák bukott angyalokként, kelletlenül, tétova lassúsággal imbolyogva peregtek alá a fagyos légben. Az izzón felkúszó, vakító fényességgel szétszakadó magnéziumszikra világosságában a feketeségbe burkolt fenyőfák előléptek szerény rejtekükből, mintha szűzies fátylukat fellebbentve egyszerre mennyei nagyszerűségükben kívánnák megmutatni magukat. A lebegő hópelyhek áttetsző kristályteste sziporkázó tündöklésbe vonta a jégvilág végtelen tisztaságát, valahol felhördült egy aknavető, s a csendbe belehuhogtak a baglyok. Dideregni kezdtem, de nem a hidegtől, hanem attól, hogy akkor életemben először mezítelennek láttam a világot, olyannak, amint lényege szerint való, mint tiszta elevenség és vakító ragyogás.
Nem akarok mást, mint meggyógyulni s visszatérni a harcba. Azt remélem, hogy még egyszer átélhetem a tökéletes pillanatot, amikor megjelent előttem Gábriel arkangyal arca, a pusztító fegyver lángjánál, a rombolás közepette.

189. oldal, 22. - Mándrasz a lepel mögött

Nelly_Éberfalvi>!

A szigeten mi sem változott, semmi sem jelezte a háború eljövetelét. A nagyzási őrület és a pusztítás megjelenése a világban nem zavarta meg Isten nyugalmát.

95. oldal, 12. - A szent három csodája

Nelly_Éberfalvi>!

– Emlékezzünk a régiek mondásaira:

„Hamar hal, kit az istenek szeretnek.”
„Az ember egy árnyék álma.”
„Az istenek sem változtathatnak a múltakon.”
„Nemzedékükben az emberek: akár a fán a levelek.”
„A szél lefújja egy év lombját a földre;
de a fák új levélrügyeket bontanak fölötte.”
Tandori Dezső fordítása

434. oldal, 58. - Műtét és gyászbeszéd

Lenolaj>!

A múltban barbárok pusztítottak nálunk. Most csak magunkat hibáztathatjuk.

441. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Michael Cunningham: Az órák
Jaume Cabré: Én vétkem
Esterházy Péter: Harmonia Cælestis
Zadie Smith: Fehér fogak
Sofi Oksanen: Tisztogatás
Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
Jókai Anna: Ne féljetek
Milan Kundera: Lassúság
Stephen King: Álom doktor
José Saramago: Vakság