Corelli ​kapitány mandolinja 36 csillagozás

Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Mindenki, aki szereti Venturi „Fehér zászlók Kefalónia felett” című nagysikerű regényét, szeretni fogja ezt a könyvet is. Ugyanaz a földrajzi és történeti környezet – a mesésen szép görög sziget s a II. világháború véres színpada, amikor a fasiszta Olaszország német segítséggel megtámadja Görögországot, s kibontakozik az antifasiszta nemzeti ellenállás… Egy megrendítő, romantikus szerelem áll a kalandos történet középpontjában, amely egyesíti a tragédiát és a komédiát hol lírai, hol szatírikus hangvétellel. Joseph Heller szerint „csodálatos, lebilincselő olvasmány”, melynek angol és német kiadása is nagy tetszést aratott

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2002
528 oldal · ISBN: 9635475918 · Fordította: Hajnal Péter
>!
Helikon, Budapest, 1998
566 oldal · ISBN: 9632084993 · Fordította: Hajnal Péter

Enciklopédia 5


Kedvencelte 6

Most olvassa 1

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

>!
Uzsonna 
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

A filmet ismerem és szeretem, gondoltam a könyvet is érdemes elolvasni hozzá. Jól gondoltam, mert minden különbözősége és hasonlatossága ellenére tetszett a könyv is. Nagyon jól visszaadta a film a könyv első felének hangulatát, történéseit, a második rész eseményei lettek alaposan átírva. Ez előny is, mert a film így lett kerek, és Corelli kapitány alakja is vonzóbbra sikerült a celluloidon. Az egy csillag levonás pont a könyvbeli döntéséért történt, nagyon feldühített: hogy lehet valaki ennyire balfék? Nem lehetett volna utánajárni, mi történt? Nem akarom lelőni az eseményeket, ezért itt csak ennyit morgolódok.
A hátránya a könyvbéli történet megmásításának, hogy az író kiemeli, szeretné eloszlatni azt a romantikus téveszmét, hogy a partizánok hősök voltak. A film utal pár kegyetlen motívumra, de nem jön le az a sok kegyetlenség, amit a könyv leír.
Szóval szeretem én ezt a könyvet, jó volt a „fényes” szigeten járni, ősöreg olajfák között, mandolin zenét hallgatva, és megismerkedni Kefalínia történetével. Mert az bizony sosem volt vértelen, és idilli, mint elvárná ezt az ember, pokoli állapotok jellemezték mindig is ezt a paradicsomi szépségű helyet.

8 hozzászólás
>!
rill
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

lenyűgöző könyv háborúról, szerelemről, társadalomról, politikáról, családról – az életről. bármikor újraolvasnám.

>!
K_Heni
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Középiskolás koromban láttam a filmet, s sajnos nem sok mindenre emlékszem belőle. Így nagyon örültem, amikor megláttam a könyvtárban, s nem csalódtam.
Az eleje számomra kicsit lassú volt, de végül belelendült a cselekmény. Nagyon jól felépített könyv. Egyik oldalon a háború borzalmai, a másik oldalon már a görög napfény, szerelem, játékosság.
Szinte érzelmi hullámvasútként éltem meg. Hol borzadtam a szörnyűségektől, hol jót nevettem a szereplőkön.
S bár a főszerep a két szerelmesé, nekem Jánisz doktor és Carlo karaktere tetszett a legjobban. Sajnáltam, hogy nem maradhattak a könyv végéig „közöttünk”.

>!
bambali
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Nagyon szép, de nehéz olvasmány. A háború borzalmai olyan éles ellentétben állnak a kis sziget békés embereinek jóságától, hogy fájt a szívem olvasni. Minden szereplő olyan különleges, rég olvastam ilyen könyvet, ahol nem csak a főhősök, hanem mindenki egyformán fontos. Az elbeszélés is váltakozik, több szájból, visszaemlékezésből olvassuk a történetet. Nehezen haladtam, többször letettem, a háborús részekre rá kellett pihennem.
Zavaró volt viszont, hogy rengeteg idegen szót meghagytak, állandóan hátra kellett lapozgatni megnézni, ezt a fordítás hibájaként felrovom.

>!
Zsuzsanna_Buday
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Nagyon tetszett a szarkazmus, ami végig jelen volt a könyvben. A történet cselekménydús, akár a valós történelmi események. Olyan alapossággal jellemzi az író a szereplőket, hogy szinte kilépnek a könyvből. A fő helyszín is hangulatosra van megfestve, kedvem lenne bejárni a szigetet.
A vége meglehetősen bosszantó…

>!
m_bernadette
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Lebilincselő? Botrányosan unalmas. Még szerencse, hogy előbb olvastam, utána láttam a filmet. Különben falhoz csaptam volna.

>!
ilendi
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Oh, Kefalónia, a gyönyörű kékben pompázó tenger, a kabócák állandó alapzaja, hosszú békés tengerpartok, tiszta ég, görög gyöngyszem, hálát érzek, hogy élőben is láthattam a könyvben említett legtöbb helyet, mert ezen a meggyötört, de büszke szigeten voltam nászúton a férjemmel :)
Na, de először is a könyv alapján készült filmet láttam, de mindenképp el akartam a könyvet is olvasni, amire végre sor került. A stílus nagyon megfogott, ez a szarkasztikus írásmód nagyon közel áll a szívemhez így még akkor is élveztem az olvasást, amikor egy-egy fejezet nem annyira érdekelt. Igazi hullámvasút volt a történet, hol komikus, hol romantikus aztán egyszer csak botrányos, gyomorfogató és minden naivságot elűző meztelen igazság a háborúról, az emberi természet gusztustalan féreg mivoltáról. Mégis valahogy az egyensúlyt végig meg tudta tartani az író, mire teljesen neki keseredett volna az ember, jött valami pozitív emberi megnyilvánulás, még ha kicsi is, de a reményt meggyújtotta újra. A kedvenc karakterem egyértelműen Jánisz doktor volt, ő képviselte számomra az igazi görög értékeket, hagyományt, műveltséget. Szerintem a film elég jól tükrözi a könyvet, legalábbis amennyire lehet, csak a vége lett igazán eltérő. Engem bántott a könyv béli változat, de még így is azt mondhatom, hogy ez egy igazán értékes mondanivalókat tartalmazó, jó stílusban megírt regény és szívből kívánom, hogy aki teheti menjen el erre a kicsi görög szigetre a Jón tenger szívében. :)

2 hozzászólás
>!
Britta
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Szeretem a stílusát, egyszerre nevettetett és elgondolkodtatott. Örültem volna, ha még ennél is sokkal hosszabb.


Népszerű idézetek

>!
matraimelinda

Mindig van választás. A test cselekszik, de a lélek a felelős. Ezt itt így mondják.

409. oldal

>!
Ceri

A szerelem heveny betegség, kitör, mint a vulkán, azután elül. És ha elült, döntened kell. El kell döntened, hogy olyan mélyen összefonódtak-e a gyökereitek, hogy soha nem tudtok már elválni. Mert ez a szerelem. A szerelem nem elfúló lélegzet és izgalom, nem az örök szenvedély ígéretének beváltása, nem a nap minden percét betöltő párzókedv, nem az éjszakai ébrenlét, amikor arról ábrándozol, hogy megcsókoljátok egymás testének minden hajlatát. Nem kell pirulnod. Egyszerűen az igazat mondom. Erre mondják, hogy valaki szerelmes. Erre minden hülye képes. Az igazi szerelem az, ami megmarad, amikor kiég ez a kezdeti szerelem, ami művészet, de ugyanakkor nagy szerencse is.

47. fejezet

>!
Uzsonna 

(…) a történelem a sok elsodort kisember életének történetéből összegződik.

48. oldal

Kapcsolódó szócikkek: történelem
>!
Uzsonna 

    Másodiknak, különösen módon, az ősrégi olajfák hatalmas mérete bűvölt el. A fák megfeketedett, vaskos, bütykösen tekergő törzse az elmúlást juttatta eszembe, ahogy elgondoltam, miként nézték végig egész nemzedékek születését és halálát. A fákból a mindentudó bölcsek türelme áradt. Nálunk, Olaszországban kivágják az ilyen öreg fákat, és újakat ültetnek a helyébe, de itt rátenyerelhettem az ősi kéregre, és felpillanthattam a kék ég lombkoronán keresztül átvilágló darabkáira, és eltörpültem a tudattól, hogy talán ezer évvel ezelőtt éppígy tett valaki a helyemben. A görögök gondos metszéssel tartják életben a nemzedékeken át öröklődő fákat, s a növények talán éppúgy hozzászoknak a családhoz, amelyhez tartoznak, mint a házak vagy a juhnyájak.

208. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fa · olajfa
3 hozzászólás
>!
Lenolaj

A szerelem a szemen keresztül érkezik, és ott is távozik.

167. oldal

>!
Lenolaj

És akkor láttam először, milyen kicsi és törékeny, milyen megtört és becsapott ember volt, és rádöbbentem, hogy a lelke nélkül a teste olyan könnyű, hogy akár én is felemelhetem.

463. oldal

>!
Lenolaj

Itt ülök, és emlékezem arra, ami elmúlt. Emlékezem a zenére az éjszakában, és tudom, hogy kitépték az örömöt a szívemből, mint egy rossz fogat. Örökre étlen-szomjan maradtam, soha nem csillapul lelkemben a vágyakozás. (…) Megettek, mint a kenyeret. Tüskéken fekszem, és a kutamat teleszórták kövekkel. A boldogság nem volt más, csak füst.

462. oldal

>!
Lenolaj

A múltban barbárok pusztítottak nálunk. Most csak magunkat hibáztathatjuk.

441. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

David Benioff: Tolvajok tele
Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Harry Mulisch: A merénylet
Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség
Anne Frank: Anne Frank naplója
Anne Frank – Dawid Rubinowicz: Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplója
Corrie ten Boom: A menedék
Szemán Zoltán: Túlélők
John Fowles: A mágus