Lilli ​Barr 7 csillagozás

Louis Bromfield: Lilli Barr Louis Bromfield: Lilli Barr Louis Bromfield: Lilli Barr

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amerika – Párizs – kísérlet a csodára – szerelem és hivatás – csõd – fojtott, hitteli várakozás. A szobát, a házat, a kertet megfeküdte a szörnyû várakozás lélegzetviszafojtó feszültsége. Valahol a Trocadéro felõl egy óra éjfélt ütött, minden egyes ütés sokáig úszott a modzulatlan levegõben és beleolvadt a következõbe. Callendar nem bírta ki a szobában. Felállt és kiment a kertbe, egy távoli sarokba húzódott, nehogy beleütközzék Rebbecába, akinek fáradhatatlan keringését a pavilon körül vörösen izzó pont cigarettájának parazsa jelezte. Thérése is kiment a teraszra és onnan figyelte a pavilon ablakait. Furószellõ lebegtette meg a platánok zizegõ leveleit. Lily Jeannal beszélgetett az íróasztal mellett. Odafenn a második emeleten, Tolliver nagyapó szobájában még égett a lámpa. Rebecca felnézett és meglátta az öreget, amint ablakából kihajolva kémlelte a kertet.

Eredeti megjelenés éve: 1925

>!
Kelta, Budapest, 1990
372 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630286351 · Fordította: S. Szőllősy Klára
>!
Dante, Budapest, 1942
422 oldal · Fordította: S. Szőllősy Klára
>!
puhatáblás

Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Emmi_Lotta I>!
Louis Bromfield: Lilli Barr

Az a fajta regény, ami jóleső, kellemes érzéseket kelthet bárkiben.

Egy zongoraművésznek készülő fiatal nőnek és családjának fordulatos története, árnyalt jellemrajzokkal, kedves humorral. 1925-ben jelent meg egy Pulitzer-díjas amerikai író tollából. A gonoszkodó Tolliver nagyapó alakja különösen tetszett.

Keresni fogom Bromfield más írásait is.

>!
Dante, Budapest, 1942
422 oldal · Fordította: S. Szőllősy Klára
2 hozzászólás
anni_olvas>!
Louis Bromfield: Lilli Barr

Meglepően jó könyv! Alig olvasták, véletlenül akadtam rá a kindle-ömön (hogy kerülhetett oda, ha még én magam sem hallottam a könyvről?), próba-szerencse alapon fogtam neki. Ez a történet gyakorlatilag Lilli Barr (személyiség) fejlődésregénye. Nagyravágyó, művészlélek, a siker és a ragyogás élteti. Egy kisebb iparvárosból indult útjára, a Város neve még említésre sem érdemes, annyira jelentéktelen mindaz, ami ott történik, aki ott él. Egyedül a fura fazon Tolliver nagyapót bírtam, bár megérte a pénzét, de legalább azt tette, amitől boldog volt. Szóval innen indult a teljesen hétköznapi Ellen, aki mindent és mindenkit felhasznált célja elérése érdekében: elhagyni a Várost és híres zongoraművésznővé válni. Közben elfogyaszt egy szerencsétlen sorsú férjet, szerelembe is esik, ám annyira semmiképp, hogy saját céljait elfeledje. Közben az egész család története, a jellemek is kibontakoznak előttünk. Tetszett, jó hangulatú kötet, bár Ellenért (művésznevén híres és csillogó Lilli Barr) nem rajongtam, ellenben értettem. Olvasásra ajánlom!

Kormica>!
Louis Bromfield: Lilli Barr

Első Louis Bromfield könyv, amit olvastam.
Eleinte nem volt könnyű olvasni. A közepén azért olvastam tovább, mert ha hár idáig eljutottam akkor ne hagyjam már félbe. Az utolsó harmadában aztán felgyorsultak a dolgok, onnan már kezdett tetszeni, vagy a könyv lett pörgősebb, vagy én szoktam már meg az írónő stílusát, nem tudom. Az is lehet, hogy azért állt távolabb tőlem ez a könyv, mert én nem Ellen vagyok, inkább Robert és Fergus keveréke, és nem tudtam annyira megérteni Ellent. Nem olvasnám újra, de egynek nem volt rossz.

Morgen>!
Louis Bromfield: Lilli Barr

Meglepett, hogy ez egy korai darab az életműben, 14 évvel előzve meg a Szerkesztő úr című rettenetes giccset, mert ez egy jó könyv, amit egy alig 29 éves ember írt. Mindig csodáltam Bromfield emberismeretét, lényeglátását, hihetetlen teljesítmény ez ennyi idősen.
A történet jó, külön tetszett, hogy csak a közepe felé derül ki, hogy ki az a Lilli Barr. Emberi, lélektani történet ez is, mint általában az író eddig általam megismert regényei, megvan benne minden, ami a többire is jellemző. Kicsit talán sok is a lélektani tobzódásból, a szereplők ahány élethelyzetbe kerülnek, annyi arcukat mutatják, néha szédületes sebeséggel kapunk teljesen ellentétes képeket róluk.

SzZs25>!
Louis Bromfield: Lilli Barr

Kezembe adta Nagymamámon keresztül Anyukám, hogy ez bizony egy jó könyv. Nem csalódtam.

Érdekes karakterek, mindegyiknek több rétege van, szépen kibontva, fejlődnek is közben – láthatunk egy egész generációt felnőni, hogy hova jutnak a motivációiknak és neveltetésüknek köszönhetően. Mivel ha tetszik, ha nem, minden karakterből van bennem egy kicsi, így akár a jövőm leírásának is tekinthetem: hogyan kelt bűntudatot a környezetében a mártír anya? érdemes-e egyetlen célra feltenni mindent? hová vezet, ha a szerelemre érdekből válaszolok? … s megannyi más, életet meghatározó kérdést feszeget.

A fordítási, elírási hibákon néhol nehezen léptem túl, de így volt alkalmam hálát adni a mostani jó minőségért.


Népszerű idézetek

Emmi_Lotta I>!

Tolliver nagyapó a sápadó októberi alkonyatban ült, almát majszolt és „A Római Birodalom hanyatlása és bukásá"-t olvasta. A súlyos könyv harmadik kötete csontos térdein feküdt, olyan nehéz volt, hogy másként nem is tudta volna tartani. Olvasás közben mélyen a könyv fölé hajolt, úgy kutatta szemével az oldalakat drótkeretes pápaszemén keresztül, amely mint rendesen, kissé homályos volt. De ez, úgy látszik, cseppet sem bosszantotta az öreget, zavartalanul olvasott tovább, mintha a szemüveg nem homályosította volna el, sőt inkább élesítette volna látását. Elvégre is a dolgok olyanok, amilyeneknek mi magunk hisszük őket és így a szemüveg is megfelelt céljának. Tolliver apót az efféle apróságok nem hozták ki sodrából. A közepes nagyságú, négyzetalakú szoba két oldalán is ablakok nyíltak, az egyik sarokban hatalmas katafalkszerű fekete diófaágy állott (három generáció Tolliverjeinek nászágya), amelyen e pillanatban még meglátszott Tolliver apó merev, szegletes, öreg testének nyoma. Amíg csak gondolkozott és nem határozta el magát az olvasásra, mindig az ágyban hevert. Gyakran órákig feküdt így, mintegy révületben, az élet rendkívüli és értelmetlen változatosságán elmélkedve. De a szoba fő jellegzetességét a könyvek tömege adta meg. Sor sor fölé tornyosult, a padlótól a mennyezetig; hosszú évek során gyűjtötte nagyapó a könyveket csekélyes jövedelméből, amíg végül egészen körülvették és befalazták őt.

Előszó

anni_olvas>!

Mrs. Tolliver mindenét feláldozta férjéért és gyermekeiért Nap-nap után folytatta ezt az áldozatot és haláláig így fogja folytatni. Percnyi habozás nélkül az életét adta volna értük. Szeretette méltó, az életben sehogyan sem boldoguló férjének és három rendkívüli és csodálatos gyermekének szolgálni – ez volt élete egyetlen célja. Számára ők voltak a világ, az élet, a kezdet és a vég – minden. Az egyetlen jutalom, amit ezért kívánt, a birtoklás volt; azt akarta, hogy mindörökre az övéi maradjanak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah Jio: Párizs összes virága
Juliet Grey: A fényűzés napjai
Andrew Sean Greer: Arthur Less
Kristin Hannah: Fülemüle
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Jeaniene Frost: Sírig hű szerelmed
Kresley Cole: Szeress, ha tudsz!
Pearl S. Buck: Az édes anyaföld
Hazel Gaynor – Heather Webb: Az utolsó karácsony Párizsban
Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban