Mongol ​mitológia 4 csillagozás

Lőrincz László: Mongol mitológia

A ​mongol népek mítoszai, mitikus elképzelései s a belőlük összeálló mitológia a szakemberek igen szűk körét kivéve ismeretlen volt még a mítoszokkal foglalkozó kutatók előtt is. A szerző hosszú évek kutatómunkájának eredményeit összegezi e kötetben, megrajzolva a mongol népek mitológiájának körvonalait. A mongol népek körében a gazdasági fejlettségtől függően három mítoszrendszert különböztet meg: az ősközösségi társadalomban élő mongolok, a nagyállattartó lovasnomád, azaz a feudalizmus viszonyai között élő mongolok és a földműveléssel foglalkozó mongolság mitológiáját. Gazdag anyaggal illusztrált elemzéseiből előtűnnek a legősibb mitikus elképzelések – napmítosz, szoláris hérosz – maradványai, amelyek a buddhizmus hódítása nyomán részben feledésbe merültek. A szerző cáfolja azt a nézetet, hogy a különböző társadalmi fejlettségű mongol népek mitológiája a mongol mitológia fejlődésének különböző szakaszait jelentené, s rámutat arra, hogy ezek a mítoszrendszerek más-más gazdasági és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1975

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kőrösi Csoma Kiskönyvtár

>!
Akadémiai, Budapest, 1975
242 oldal · ISBN: 9630507684

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
ppayter
Lőrincz László: Mongol mitológia

Nem egy mai darab, ennek megfelelően tele van olyan megjegyzésekkel, amiket nyilván azért kellett beleírni, hogy megfeleljen a rendszer támasztotta követelményeknek. Aztán ha ezeket a nevetséges dolgokat kiszűrjük, egy elég jó mitológiai összefoglaló marad; még egyszer alaposabban el kell olvasnom.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Arianrhod MP

Azonban csak a birodalmak tűnnek a semmibe, a népek soha. A birodalmat alkotó tömegek a birodalom bukása s az uralkodó osztály hatalmának a megtörése után is ott maradnak, ahol voltak, csak már nem mint leigázók, hanem mint leigázottak. A türk birodalom örökre megszűnt, a kagánok eltűntek s a hadszervezet is, akárcsak a hunoké, de a türkök és az ázsiai hunok továbbra is a pusztán építették jurtáikat, hajtották állataikat új uraik mellett. S mindaz a tapasztalat, amelyet még uralkodó korukban gyűjtöttek, s melyet elődeiktől kaptak s továbbfejlesztettek, nem tűnt a semmibe, hanem átadták új uraiknak, akik tovább őrizték az évezredek során felgyülemlett szellemi értékeket. Az Európa által is megcsodált és rettegett hadszervezet, fegyelem és hadi taktika nem a mongolok találmánya volt, hanem örökség, amelyet Belső-Ázsia népei adtak tovább évszázadról évszázadra. Az állattartás kultúrája, a ruhakészítés és sátorverés, a tejtermékek készítése és a tejpálinka párolása mind egy hatalmas kultúrkörhöz kapcsolódik, amelyet Belső-Ázsia lovasnomádjai alakítottak ki.

Nem volt ez másképpen a hiedelemvilág, a mítoszok, a rítus és a kultuszok esetében sem.

>!
Lunemorte MP

Az erdők fái mögött gonosz, emberek vérére szomjazó lények leselkedtek, készen arra, hogy az elkóboroltak nyakába vájják karmaikat.

7. oldal

1 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Az idézett mítoszban az istenek mellett nem jelentős, sőt meglehetősen háttérbe szorított szerepet játszik a Nap. Nem történik ugyan világos említés arról, hogy ki is ő, de létezik, sőt leánya révén később némiképpen előtérbe is kerül. Kétségtelen, hogy a mítosz szerint már nem isten, hiszen nem tartozik az istenek közé, bár ami a lánya későbbi tevékenységét illeti, a nyugati, azaz a jó oldalhoz áll közel. Élőlényként való ábrázolása egyébként nem szokatlan a burját mitikus elképzelésekben.

A Napnak lánya születik, aki a mítosz szerint a fényt jelenti; „maga a fény”. Személyével kapcsolatban két lehetőséggel kell számolnunk. Vagy valóban a napfényt kell keresnünk az alakjában, vagy pedig az eredeti ősi Nap-mítosz későbbi formálódása következtében, esetleg éppen a matriarchátus viszonyai között a Nap személye kettészakadt s a férfi oldal helyett a női került előtérbe. Így érthető, hogy a Nap lányának a megbetegítése okozza a mítoszban bővebben kifejtett tragédiát, s nem a Napé.

17 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Abaj Geszer, vitéz legény,
Alakját átváltoztatta;
Fekete hollóvá válva
Fényes, három kakukk, körben,
Kísérték a széles földre.

6 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

A nem ismerés aztán igen gyakran tévedéseket szül.

13. oldal

>!
Arianrhod MP

Az istenek felett Manzan Gürme ősanya uralkodott, maga a Jóság és a Bölcsesség, kezében ezüstből készült kelyhet tartott a Jóság és a Bölcsesség cseppjeivel.

1 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Habata Gerel meghallgatta apja üzenetét, majd ezzel utasította vissza: – A régi szokások szerint a legfiatalabb fiúgyermek feladata, hogy őrizze a családi tűzhelyet! Ha lemegyek a földre, ki tudja milyen hosszú időre, ki vigyázza majd az atyai tűzhely nyugalmát?

>!
Arianrhod MP

A mítosz másik része azonban világosan mutatja a szoláris hérosz jelenlétét. Az istenek nem egészen bölcs tevékenysége következtében bajok zúdultak az emberiségre, s az istenfinak le kellett ereszkednie a földre, hogy megszabadítsa tőlük a földi világot. A szoláris mítoszban e bajok a Nap betegsége következtében állottak elő, amint már erről korábban szó esett. Bühe Beligte, a későbbi Geszer bátor elindul a földre, de még indulása előtt az istenek furcsán határoznak: szegény családba kell hogy szülessék, s földi gyermekként kell felnevelődnie.

>!
Arianrhod MP

Ami az istenek vezetőinek a nevét illeti, feltehetően a kudai burjátok Zaján Szagán tengerije az ősibb, míg a többi mongol törzs, ungai, ehirit-bulagat stb., mítoszainak Hán Hurmasz istene későbbi jövevény a mongol mitológiában.

Az ungai mítosz Hán Hurmasz istenének a neve kétségkívül idegen eredetű. Neve azonos az iráni Ormazd~Kormuszda istenével, aki török-mongol közvetítéssel érkezhetett a burjátok közé. Ez az út annál is inkább elképzelhető, mivel a mongol panteonba is bevonult Kormuszda (Ormazd), a hozzá tartozó 33 iráni istennel együtt. Bekerülése a burját panteonba tehát egyáltalán nem meglepő.

Meg kell azonban jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor az egyik mítosz isteneinek a nevei helyett másutt más nevek szerepelnek, a névcsere nem feltétlenül jelent valamiféle funkcióváltozást. Az ungai és a kudai mítosz esetében, Hán Hurmasz személye és funkciója tökéletesen megfelel Zaján Szagán tengeri funkciójának, a két isten teljesen azonos, neveik különbözősége ellenére. A különböző nevek alatt lényegében véve minden burját törzsnél azonos istenek rejteznek, s az istenek hierarchiájáról alkotott elképzeléseik is lényegében azonosak.

1 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Egyéb burját törzseknek, a hérosz földre érkezésével kapcsolatos mítoszai elhagyják a Nap lányának személyét, s helyette különböző földi asszonyok – megcsonkított (!) földi lány, egyszerű öregasszony – szerepelnek. Érdekes megemlíteni, hogy a csonkítás eleme, amely a szoláris mítoszban a nem földi eredet álcázására szolgált, megmaradt, egyes változatokban természetesen funkcióját veszítve…


Hasonló könyvek címkék alapján

Lőrincz L. László: Dzsingisz kán
Lőrincz L. László: Nagyszakállú Kecskeapó
Nick Middleton: Extrém kalandok a selyemúton
Obrusánszky Borbála: Törvények és tanítások
Kara György: Mit kell tudni Mongóliáról?
Birtalan Ágnes: Veszett farkas a hátasod, tűzkígyó az ostorod
Kerényi Károly: Mi a mitológia?
Bernard Lewis: Iszlám – Nép és vallás
Richard Holloway: A vallás rövid története
John Polkinghorne: Egyetlen világunk