Üvöltő ​bika 133 csillagozás

Lőrincz L. László: Üvöltő bika Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A földlakók még csak a vaskor technikai színvonalán állnak, amikor valahol a galaktikus messzeségben a szupercivilizált lények űrhajója végzetes balesetet szenved. Levegőjük fogytán, a jármű irányíthatlan, a nők pánikban, a férfiak letargiában. Két eshetőség között kell választaniuk. Az egyik a kíméletes, kollektív öngyilkosság. A másik viszont az életben maradás reményével kecsegtet. A soha ki nem próbált génmanipulációs műtét révén a szervezet teljes genetikai kódját őrző sejt – megfelelő közegben – új életre kelhet. A kis csoport sejtjeit egy üstökös babiloni tájakra röpíti. Mindnyájan emberi alakot öltenek, csak a Navigátorból válik hatalmas és félelmetes bika. A kozmosz hajótöröttjeire izgalmas kalandok sora vár a feldúlt, hatalmi harcoktól szaggatott Folyamközben.

Eredeti megjelenés éve: 1988

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Galaktika Fantasztikus Könyvek · Leslie L. Lawrence életműsorozat Gesta, Studium Plusz

>!
Felolvasta: Batiz Géza
>!
Gesta, Budapest, 2001
276 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638229675
>!
Móra, Budapest, 1988
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631160173

2 további kiadás


Kedvencelte 7

Most olvassa 4

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

„Napok óta vizsgálom a csillagokat, uram. Látom, amint elpusztulnak, és széttört darabjaik rózsaszín fényben játszanak, ha Marduk rájuk veti káprázatos orcáját. És látom az újjászülető csillagokat is. Egyik éjszakán még csak a fekete semmi nyújtogatja felénk gonosz csápjait, de a következő éjszakán már Marduk új csillagot teremt a semmibe. Minden születés és halál ezen a világon, uram."

Sci-fi regényre vágytam és amikor körülnéztem itthon, erre az irományra esett a választásom. Gyerekkorom óta szeretem Lőrincz L. László, alias Laci bácsi könyveit és nagy reményekkel vágtam bele a kötet olvasásába.
Az alapötlet nagyon érdekes és jól is indult a sztori, azonban amint egy spoiler egyből ellaposodik az egész…A vége fele pedig ismét felpörög minden és kíváncsian vártam a befejezést – ami kb. elmaradt vagy legalábbis folytatásért kiált 1988 óta…

Szívesen kipróbálnád, hogy milyen spoiler élni úgy, hogy nem te választhatod ki, milyenbe kerülsz? Talán nem is leszel már spoiler? Csak nehogy egy nap az üvöltő bika elé kerülj Marduk nevében…

Roszka>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Amikor megjelent, akkor olvastam először. Nagyon tetszett, kedvencnek is jelöltem, mikor Moly-tag lettem.
Most olvasva, már biztos nem jelölném annak. Valahogy megkopott. Itt is azt tapasztalom, hogy nagyon megváltozott az ízlésem könyvek terén is. Viszont nem változtatok az akkori véleményemen, hiszen akkor is én voltam, csak jóval fiatalabban, és azt az ént nem fogom letagadni. Fiatalság bolondság! Kellett ez a könyv is a fejlődésemhez! :D

Garbai_Ildikó P>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Nem mostanában íródott ez a könyv de a mai világban is megállja a helyét. Izgalmas és nem egy hétköznapi volt a téma, jól meg lett oldva. Régen olvastam így olyan volt mintha új lenne a számomra.Gyorsan tudtam vele haladni érdekelt,hogy ebből mi fog kisülni. A vége is elfogadható volt összességében kikapcsolt és szórakoztatott és ez a lényeg.

Csoszi>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Ismét bebizonyosodott, hogy a sci-fi nem az én világom. Fura könyv. Az ötlet egész jó, érdekes, de a kivitelezés valahogy nem az igazi. Kár:(

>!
Móra, Budapest, 1988
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631163016
6 hozzászólás
pwz I>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Klasszikusnak mondható, korábban már más sci-fi íróknál is – Zsoldos: A feladat, Csernai Zoltán: Az özönvíz balladája, Krupkat: Amikor meghaltak az istenek, illetve Däniken egyes könyvei – rendre elővett téma. Laza olvasást és figyelmet kíván. Nem űropera, nem kell nagy dolgokat várni. Szórakoztató, 80-as évek magyar sci-fi.

>!
Móra, Budapest, 1988
308 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631163016
Izolda P>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Még tinikoromban olvastam, és akkor nagyon nagy hatással volt rám. Végiggondolni egy ilyen testváltást és egy teljesen új világot, a katasztrófát… Sci-fi olvasói karrierem eleje. Újraolvasni nem tudom, hogy merném-e.

Stephanie_Ford_és_Városi_Emese IP>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Ahogy lenni szokott, pakolgattam a régi könyveket, és ez csak úgy beleragadt a kezembe. A történet háromnegyedénél jöttem rá, hogy már olvastam, valamikor nagyon régen. De végül is, mit nem olvastam még, ami harminc éve jelent meg? A bevezető jelenet elragadott, sajnos a múltbéli történések nem annyira. Az pedig, hogy eszembe jutott a vége, szintén nem emelte az olvasásélményt. Régen szerettem A nagy kupola szégyenével együtt, ezért nem érzem elvesztegetett időnek az olvasást.
Ez a testcserés dolog különben érdekes téma, talán csak a nagyon is emberi vágyak rontottak valamicskét az értékelésemen.

ChEebor>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Egy elég érdekes sci-fi Lőrincz L. László tollából. Megvan benne az akkori sci-fik egyértelműen felismerhető magyarossága, de azért ügyesen vezeti távoli korba és helyre az olvasót. A történetben ugyanis nagyon fejlett űrlények kerülnek életveszélybe, és foglalják el néhány babilóniai ember (és egy bika) tudatát. Ám itt, ebben a földi világban őrült hatalmi játszma veszi kezdetét, amelyből mindenki a legjobban akar kijönni. Lőrincz folyékonyan, ügyesen vezeti a történetét, de mindemellett lassan is, bőven van időnk megismerni a szereplőket és motivációjukat. A legvégén, a csúcspontnál azonban nagyon begyorsul a cselekmény, ami nem gond. Az utolsó fordulat lehetett volna kicsit jobban integrálva a történetbe, de sebaj, ennyi belefér.

NyZita>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

Ha ez a könyv mondjuk tavaly jelent volna meg, akkor most éppen tűkön ülve várnám a folytatást. Végleg bika maradt a Navigátor? Az Írónő tényleg az embereket választotta a társai helyett? Mi lett a Fogollyal?

Azonban a regény cirka harminc éves, így aztán minden valószínűség szerint kábé soha nem fogom megtudni, hogyan is alakult az ókori Mezopotámiában ismét egymásra találó, elveszett földönkívüli űrhajósok sorsa…

Igazi békebeli hangulatú sci-fi a nyolcvanas évekből, űrhajókatasztrófával, némi földi történelemmel, testcserével, emberfeletti képességekkel. És igen bosszantó módon olyan befejezéssel, hogy az embernek egyből az a meggyőződése, a történet legizgalmasabb része még csak ez után következik. Szóval kedves Laci bácsi, ha Báthory Orsi, Leslie L. Lawrence vagy épp a Kicsik hagynának némi ráérő időt, az Üvöltő bika folytatását is tessék egyszer megírni :)

Hippoforaccus>!
Lőrincz L. László: Üvöltő bika

„Utánam hajított könyv” spoiler, így nem vártam sokat, de kellemesen csalódtam.
Nagyon jó alapötlet, bár a megvalósítás egy hagy egy kis kívánnivalót maga után. Számomra túl sok benne az üresjárat, meg az intrika, amit ráadásul nem is az „idegenek”, akiknek a főszerepben kellene lenni, töltenek ki, hanem vaskori politikusok.
Összességében tetszett. Jó kis morális kérdéseket lehet belőle feldobni egy ellaposodó beszélgetésbe.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

– Alig hiszem, Kapitány, hogy volna tudós, aki meg tudná mondani, hogy két földigiliszta megismeri-e egymást vagy sem.

41. oldal

Lunemorte P>!

– Ha akarjuk, holdfényben minden szebb lehet, mint a valóság, ha akarjuk, sokkal fenyegetőbb.

113. oldal

Lunemorte P>!

Otthon, apja házánál azt tartották, hogy a vércse rikoltása rosszat jelent. Ha beteg van a háznál, biztosan meghal. Majdnem olyan rossz jel, mint a bagolykiáltás.

174. oldal

Lunemorte P>!

– Kezd elegem lenni ebből a létformából…

250. oldal

Lunemorte P>!

– Készen vagyunk, Doktor.
– Hogyhogy készen?
– Mint a halálraítéltek, Doki. A siralomházban. Itt ülünk és várjuk, hogy jöjjön értünk a hóhér.

7. oldal

3 hozzászólás
Lunemorte P>!

Talán meghaltunk, és ez, amit itt látunk, nem az igazi világ. Csak olyan, mint a víztükör. Látom benne az arcom, és azt hiszem, hogy én vagyok, de csak a tükörképemet látom. Hátha mi is csak tükörképek vagyunk; és minden, ami itt van körülöttünk, az is csak tükörkép. A valódi erdő, a valódi fák és patakok tükörképe. Halottak vagyunk. Talán megérkeztünk Marduk mezejére.

122. oldal

Lunemorte P>!

Ő maga már régen megtanulta, hogy az ingerült embert a legkönnyebb csapdába csalni.

200. oldal

Lunemorte P>!

A félelmet és a rettegést, amit a kiömlő vér látványa kelt, nem lehet monumentalitással pótolni. Az emberek egykettőre megszokják. Mint ahogy megszokták a hegyeket is. Csak akkor félnek tőle, hogyha tüzet okád.

201. oldal

Lunemorte P>!

Talán létezik egy ismeretlen, de jól működő védekezőmechanizmus, amely megsemmisíti a veszélyes tudást.

218. oldal

Lunemorte P>!

Az élőlény, ha értelmes, csak akkor veszi észre, hogy valami történt vele, amikor sajátos, tudathasadásos állapot lép fel nála.

221. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Fonyódi Tibor: Katedrális
Zsoldos Péter: Távoli tűz
Szemán Zoltán: Idegen istenek
Szathmári Sándor: Kazohinia
Cabe Ferrant: Az álmodó rocker esete
Q. G. Lyn – A. F. Bian: Üzen a nyolcadik bolygó
Jókai Mór: A jövő század regénye
Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
J. Goldenlane: Csillagok szikrái