25 ​szelfi a török korból 28 csillagozás

Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Őseink is szelfiztek? Már ők is?! – A nagy sikerű 25 szelfi az Árpád-korból kötet után itt a folytatás, amely a török kor képzeletbeli közösségi oldalait mutatja be. Most a 14-17. századi magyarok világba kalauzol minket Lőrinc László, ahol a mindenki számára ismerős, elfeledett vagy éppen kitalált alakok lelkesen posztolnak és kommentelnek a könyv által teremtett virtuális térben.
Vajon hogyan került Lajos király a mohácsi harcmezőn töltött fárasztó órák után a patak hűs vizébe? Miért töltött annyi időt Zsigmond király fejjel lefelé lógva? Ki merészelte ellopni a Szent Koronát? Tényleg hordott álruhát Mátyás király? Hogy fest Zrínyi Miklós egy képregényben?
A vicces kommentek után pedig ne feledkezz meg a fejezetek végén található magyarázó szövegrészekről sem, hiszen mind tudjuk: ami egy közösségi oldalra kikerül, bizony nem mind igaz, még ha fénylik is.

Tagok ajánlása: 10 éves kortól

>!
Kolibri, Budapest, 2020
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634376187 · Illusztrálta: Rátkai Kornél

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Hunyadi János · Mátyás király · Zrínyi Miklós · I. Károly · Kinizsi Pál


Most olvassa 3

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

meseanyu P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Roppant élvezetes kötet, nagyon jó ötlet és igazán mulatságos mai hangon megszólaltatni a történelmi személyiségeket. Biztos, hogy közelebb is kerülnek ezáltal a fiatalokhoz, és talán könnyebb is megjegyezni a tényeket ilyen körítéssel. Gimnazistáknak, töri faktosoknak ajánlom elsősorban, meg mindenkinek, aki szívesen szerez szórakoztató módon új ismereteket.

Molymacska P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Újfent szeretném megemlíteni, mennyire gyűlölöm úgy általában a történelmet, és főleg a magyar történelmet. Ez a kötet viszont tudott valamit, amit az első rész is tudott, felkelteni a figyelmemet, és több annál, mert tanult az első részből, és még feljebb emelkedett.
Az előző részből ismert felépítés jellemzi ezt a kötetet is: először egy elképzelt szelfi (gyakorlatilag egy kép a szereplőkről), majd három oldal kommentfolyam, majd pedig két oldal magyarázat. Két helyen a kommentfolyam helyett képregényeket olvashatunk.
Még mindig csak az előző értékelésemet tudom ismételni, nagyon bejött ez a koncepció. Látványos, a kommentek nagyon a mai diákok nyelvén íródtak, pörögnek a beszélgetések. A magyarázatok is érdekesek, ezek már kicsit semlegesebb nyelven íródtak, ettől még jól érthető, élvezetes olvasni.
Ami érdekes volt számomra, hogy a történelem egy olyan korszakáról mesélt nagyon sokat, amit általában kevésbé szoktunk taglalni, és amit inkább veszünk, azokat picit háttérben tartotta. Nagyon jó volt a török hódoltság korát egyszerűen átérezni, kicsit megmutatni, milyen is volt ez. Külön tetszett, hogy a különféle művészettörténeti korszakok közötti váltást is jól kezeli, így ahogy haladunk a történettel, nem csak a történelmet, de a hátteret is megismerjük.
Újfent nagyon örülök neki, hogy voltak olyan szelfik, ahol kicsit a történelem rögös útjáról, és csatározásairól kicsit eltávolodunk, és picit a mindennapi életet mutatja be (illetve a hitvitákat. Nyilván ez inkább történelmi, mégis ezt megérteni, hogyan alakult, miért, egy fontos momentum). Itt kevesebb volt az olyan szelfi, ami csak egy háttérinformációval dolgozott (ilyen például török-étel-fotó), ellenben több volt az olyan információ, amit a különféle szelfikbe rejtett bele a szerző (salétrom például, vagy a hódszelidítés)
Ami kicsit negatívum az a képregények. A szelfik szerintem sokat fejlődtek, és nagyon élveztem őket, a maygarázatok még mindig gördülékenyek, jók a kiemelések, de a képregények… azok borzasztó unalmasak. Értem a formát (miért nem szelfik, hiszen egy hosszabb gondolatot ír le), de közben nem tudták jól, szórakoztatóan átültetni képregényre. Olyan értem én ezt, de nem olvasom szívesen. A kezdeményezés nagyon tetszik, de ez a forma nem adja át azt a humort, ami a szerző jellegzetes stílusa, illetve túl kevés benne a valódi narráció, és túl sok a mellékes leírás számomra.
A kötet nem rossz, én nagyon sokat nevettem rajta. Nagyon tetszik a koncepció, látványos, izgalmas, és várom a következő kötetet.

Jagika P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Ismét jó volt összezavarodni a múlt és jelen pillanataiban, ráadásul egy olyan időszakban, ahol a történelem is meglehetősen furcsa eseményeket produkált. A szelfik és a beszélgetések humora utánozhatatlan, a tipikus hangos felnevetés helyzeteit eredményezte. A történelmi magyarázatok világosak, jól érthetőek. spoiler Türelmetlenül várom már a következő kötetet.

Chöpp P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Én elejétől a végéig élveztem! Nagyon jó ötlet! Még az Árpád-korit nem olvastam, de el fogom. Diákok számára is élvezhető és sokat lehet tanulni a „Hogy volt, hogy nem volt” hozzáfűzésekből.

kratas P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Vicces, könnyen érthető és érdekes. Az alapötleten kívül, vagyis a mai szlenget használó történelmi szereplők szócsatái és az ezt kiegészítő magyarázat mellett – ami cseppet sem száraz hála az égnek –, nekem a legjobban a mindennapokról szóló részek tetszettek, mint a bíráskodás vagy a török-magyar együttélés. Ezek azok a plusz információk, amelyekre a feszített tanterv mellett alig van idő, de pont ezekkel lehetne még érdekesebbé tenni a történelem órákat (nem az évszámok bemagoltatásával).

1 hozzászólás
Baráth_Zsuzsanna P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Itt van a történelmi szelfi, itt van újra, és még mindig tetszik énnekem. Lőrinc László előző könyve az Árpád-korról elképesztő sikert aratott, nemcsak az olvasók szerették nagyon, hanem a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY: az UNESCO és az UNICEF szervezetéhez kapcsolódó Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa magyar szekciója) gyermekzsűrije 2019 leginnovatívabb ifjúsági könyvének választotta. Szerintem méltán, mert óriási ötlet, hogy vicces szelfiken és kommenteken keresztül hozza közelebb a szerző a rég letűnt korokat az ifjú olvasókhoz, akiknek lássuk be, nem könnyű felkelteni és megtartani az érdeklődését felgyorsult korunkban. Viszont magasra is került ezzel az a bizonyos léc, hiszen az olvasók már elvárnak egy bizonyos szintet a sorozattól, amit nemcsak fenntartani kell, hanem hozzá is kell tenni valamilyen újítást, hogy ne unjanak rá. Jelentem, mindkettő megtörtént, ugyanolyan jó lett a folytatás, mint az előző rész, ismét betegre nevettem magam, és rengeteg új ismeretre tettem szert a 14-17. századi Magyarországról. Az újdonság pedig az volt, hogy Bornemissza Pétert és Zrínyi Miklóst nem kommentelve mutatta be a szerző, hanem mini képregényeken keresztül, amelyről az a véleményem, hogy remek ötlet, de egy picit még csiszolni kell a kivitelezésen, hogy ugyanolyan ütős tudjon lenni, mint a többi fejezet. Lőrinc László nevén kívül érdemes megjegyezni magunknak az illusztrátor, Rátkai Kornél nevét, mert simán zseniális képeket készített a humoros szövegekhez, amelyekhez most is tartozott egy rövid összefoglaló, amelyek hemzsegnek az olyan történelmi érdekességektől, mint pl. az, hogy Luxemburgi Zsigmondot úgy gyógyították ki egy betegségből az orvosok, hogy fejjel lefelé fellógatták. A nagy történelmi pillanatokon (mohácsi csata, egri vár ostroma, visegrádi királytalálkozó stb.) kívül nemcsak a korszak ismert személyiségeit ismerhetjük meg, hanem a mindennapi életbe is betekintést nyerhetünk, vagyis egy átfogó képet kapunk erről az időszakról. Ez a rész is remek lett, és jó hír, hogy lesz folytatás, legközelebb a felvilágosodás korában fogunk kalandozni, én részemről már most számolom a napokat a megjelenésig.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2020/09/07/konyvkritika_…

wzsuzsanna P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Pont egy évvel ezelőtt volt szerencsém elolvasni Lőrinc László alternatív történelmi könyvét, a 25 szelfi az Árpád-korból című kötetet. Fejlesztőpedagógusként igyekszem figyelemmel kísérni minden olyan kezdeményezést, ami azzal a céllal jön létre, hogy a hagyományos tananyagot színesebbé, izgalmasabbá tegye, és a 25 szelfi-sorozat minden szempontból megfelel ennek a kritériumnak. Lőrinc László formabontó ötlete az volt, hogy belegondoljon, vajon milyen szelfiket készítettek volna történelmi őseink, és milyen komment-háborúkba bocsátkoztak volna kortársaikkal egy-egy nevezetesebb esemény kapcsán. Régóta vártam tehát, hogy megjelenjen a sorozat következő része, a 25 szelfi a török korból, annál is inkább, mert az én történelmi ismereteimre is bőven ráfért a felfrissítés és a hézagok kipótlása.
Ebben a kötetben a magyar történelem egy újabb szelete, nevezetesen a 14-17.század került feldolgozásra. A szerző tartotta magát ahhoz a koncepcióhoz, hogy igyekezzen átfogó képet nyújtani a korszakról, mely nem csupán a híres eseményeket és az unalomig ismételt évszámokat foglalja magába, hanem a hétköznapi embereket és mindennapokat is. A könyv felépítése hasonló az előzőhöz: minden fejezet egy szelfivel kezdődik, mely egy, a történelem jelentősebb vagy prózaibb jelenetét ábrázolja, ezek között vannak olyanok is, melyek ténylegesen megtörténtek, és olyanok is, melyek az írói fantázia termékei, a valós ismereteinkből kiindulva. A lapokon megelevenednek a török kor fontosabb személyiségei, úgy mint Károly Róbert (aki, mint megtudtam, nem is volt Róbert), Hunyadi Mátyás, Pázmány Péter, vagy éppen Szulejmán szultán. A szelfi után következik a kb. 3 oldalas „kommentfolyam”, ahol az esemény főbb szereplőinek és kortársaiknak eszmecseréjét olvashatjuk. Ezek a kommentek alapvetően laza, szlenges stílusban íródtak, ami talán kicsit furcsa vagy zavaró lehet az idősebb korosztály számára, de biztos vagyok benne, hogy a felsős és középiskolás diákoknak nem lesz idegen. Én nagyon élveztem a könyv humorát, ami számomra leginkább abban nyilvánult meg, ahogy a történelmi tényeket beágyazta a szerző a kommentek közé különféle beszólások vagy előrejelző megjegyzések formájában. (…)
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2020/09/25-szelfi-torok…

Lobo P>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Lőrinc László kitalált egy nagyon jó formulát arra, hogyan lehet közelebb hozni a történelmet az iskolásokhoz. Tavaly nagyon lelkesen fogadtam a 25 szelfi az Árpád-korból című kötetét, amelyben modern köntösben mutatja be, mi is volt a Honfoglalás környékén. Mert mi lett volna, ha már akkor is létezik közösségi média és az ismerősök meg családtagok kommentálhatták volna az eseményeket, amelyeket első kézből közvetítettek nekik a résztvevők. Például ha mondjuk a Honfoglalást, vagy éppen a boszorkánypereket Facebook bejegyzésekként osztottak volna meg és így a különböző posztok alatt kialakult volna egy beszélgetés, ahol van aki örül az eseménynek, van aki megijed, van aki beszól, akár a valóságban. Vicces és szórakoztató volt, meg nagyon színes. A kötet sikeres volt, díjakat is nyert, úgyhogy szerencsére jöhetett a folytatás, amit már az előző végén beígért a szerző.
Most is 25 pillanatfelvételt kapunk a török kor környékéről, a 14.-17. század magyar történelméből. Nagyjából az előző kötetben is bevált formulával dolgozik a szerző: egy történelmi esemény köré felépít valami vicces, laza eszmecserét, főleg Facebook bejegyzések és hozzászólások formájában, de itt már van pár képregény rész is, aztán pedig jön a történelem lecke. Rövid magyarázat a korábban olvasottakhoz, mi volt valóságos, mi nem. A képregények is rövidek, amolyan webcomic szerűen alig pár panelből állnak, színesek, vicces buborékokkal, s ezek után is ott a magyarázat.
Az a zseniális a könyvben, hogy a laza, poénoskodó bejegyzések felkeltik az olvasó érdeklődését, mert olyan információ morzsák vannak benne, amiknek jó lenne utána nézni, s nem is kell messzire menni, mert pár oldalban prózában meg van magyarázva, hogy valami tényleg úgy történt-e ahogy azt a médiában olvashattuk. Ráadásul nem csak a híres eseményeket mutatja ám be, hanem hétköznapi dolgokat is, hogy mit dolgoztak, ettek, ittak az egyszerűbb emberek, hogyan ünnepeltek, gyakorolták a vallást stb.
S ami most még feltűnt, hogy túl a történelmi tabló szórakoztató bemutatásán a közösségi média rossz oldalára is felhívja a figyelmet a könyv. Persze a maga módján. Avagy nem kell mindig minden helyzetben a telefonunkkal foglalkozni, mondjuk egy csatatér közepén. De felsorakoznak a trollok is rendesen, akik olyan retorikával érvelnek meg vitatkoznak, mint amiket elrettentő példaként szoktak kiemelni amikor a Facebook sötét bugyraira hivatkoznak. Szóval nem kicsit információs műveltséget és illemet is igyekszik a jópofa beszólások mellé beilleszteni Lőrinc László.
A szöveget pedig ismét csak kiválóan egészítik ki a rajzok. A fejezetek elején egy nagyobb tabló található, mindenkinek van színes, egyedi avatárja, a szereplőket (azaz a történelmi személyeket) a kötet elején és végén is meg lehet nézegetni. A képregényekkel pedig még nagyobb teret kapott az illusztrációkat készítő Rátkai Kornél.
Szóval az előző könyv nem csak egyedi különleges esemény volt, hanem kiváló kezdeményezés. A kötet végén pedig ott az ígéret, hogy a Reformkorral folytatjuk. Már alig várom.

Részletesen: http://olvasonaplo.net/olvasonaplo/2020/09/25/lorinc-la…

Aurinko>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

A történelem órákon engem mindig is az apró izgalmas tények érdekeltek, és csak azok maradtak meg bennem. Semmi más. Bevallom, ötletem sincs melyik király után ki volt és hasonlók… A kedvenc tényemből is csak az érdekességre emlékszem: valamelyik királyunk valamelyik csatából egy vemhes kancával menekült #történelemzseni

Ez a könyv tökéletes az olyanoknak, mint nekem, akik az érdekességeket szeretik. Hát, ebben a könyvben tuti minden érdekes! Már eleve az, hogy a török kori szereplőink szelfik alatt kommentelgetnek!

Röviden, tetszett és ajánlom, hosszabban pedig itt: https://lapszelijegyzetek.blogspot.com/2020/12/lorinc-l…

Trixi>!
Lőrinc László: 25 szelfi a török korból

Aki olvasta a 25 szelfi az Árpád-korból című előző kötetet, annak ez túl nagy meglepetést nem fog okozni. A poénok minősége maradt, csak a kor változott. A török időkben sem volt unalmas az élet. A gyerekeknek egyszerűen és viccesen van tálalva a sok-sok érdekes információ. Én mégis legjobban a „szelfik” utáni magyarázásokat szerettem (mint pl, honnan származik a pokol szavunk :D ).


Népszerű idézetek

Jagika P>!

Hajdú: Éljen a szultán!
Bocskai István: Éljen!
Rudolf király: Éljen?!?

113. oldal

Jagika P>!

A beszélgetésben említett Lázár deák-térkép 1528-ban valódi szenzációnak számított: ez volt az első részletes térkép a Kárpát-medencéről. (…)
(A térkép egyetlen fennmaradt példánya ma a Széchényi Könyvtárban van. 2007-ben felvették a világ dokumentumokban őrzött örökségeinek listájára.)

157. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lázár deák-térkép
Chöpp P>!

– Érdekli egy 1566 versszakos magyar hősi eposz, amit írtam?
– Most kihagynám…

142. oldal Zrínyi Miklós 1620-1664 Egy különös karrier

Chöpp P>!

Magdolna: Gyertek el megkóstolni a töltött káposztát!
Erzsók: Szuper, köszi! János, legalább dumálhattok a Bélával, vadászatról, kutyákról meg ilyenek! Hányra menjünk?
Magdolna: Hát 10.00-re.
János: Jól van, már paráztam, hogy az ebédet is áttettétek 11.00-re, francia divat szerint, aztán addig haljak éhen.
Magdolna: De azt ne csináljátok, mint a múltkor, amikor nem jöttetek!
János: Mert csak egyszer szóltál. A magyart kétszer kell hívni.

118. oldal Török-magyar együttélés

Kapcsolódó szócikkek: ebéd · töltött káposzta
Chöpp P>!

Kinizsi Pál: Nehéz lehet… És az megvan, hogy Velencével békét kötött a török? Minden erejével belénk fog rongyolni!
Mátyás király: Vágom. De elég sziklás vagy te nélkülem is, Palikám, majd elbánsz velük. Hogy felemelted azt a hatalmas malomkövet is fél kézzel!
Kinizsi Pál: Milyen malomkövet?
Mátyás király: Amikor még molnárlegényként elkezdtek sztárolni.
Kinizsi Pál: Én, molnárlegény?! Soha nem is voltam. Fake news! Totál el vagy tévedve!!!
Mátyás király: No mindegy, biztos valakivel keverlek.

53. oldal Mátyás király és az álruha

Kapcsolódó szócikkek: Kinizsi Pál · malomkő · Mátyás király
Chöpp P>!

1558-ban Bécsben, tanára felkérésére magyarul átírja Szophoklész Elektráját. Ez az első jelentős, magyar nyelven fennmaradt tragédia.
– Nem írnál valamit Ferdinánd császárrá koronázásának ünnepére, amit előadhatnánk?
– Mit szólnál a zsarnoköléshez mint témához?
– Hát, nem is tudom…

82. oldal Egy protestáns prédikátor megpróbáltatásai Bornemisza Péter 1535-1584

2 hozzászólás
Chöpp P>!

Szathmári: Ez a tápos kis betűmetsző azt hiszi, ő köhögi a passzátszelet! Magyarra fordítja a tanulmányokban a latin idézeteket!!! Agybaj.
Misztótfalusi: Igen, hogy a nők és gyerekek is értsék.
Szathmári: Megérett a világ a pusztulásra! Már nők és gyerekek is olvasnak? Szakadok.

154. oldal Nyomdák és nyomdászok

Chöpp P>!

Keresztes paraszt: János úr, elég rosszul nézel ki, jól vagy?
Hunyadi János: Azt hiszem, kimaxoltam a pestist.
Keresztes: Ajjaj! Érdeklődnék, hogy Kapisztrán úr elkapta-e már?
Kapisztrán: Nem.
Keresztes: Majd szóljatok, ha mégis, nagyon várjuk!

46. oldal A nándorfehérvári diadal

Kapcsolódó szócikkek: Hunyadi János
1 hozzászólás
Szencsike P>!

Boccasini: Ti nem átkozhatjátok ki a Szentatyát! Nehogy már a füstölő lóbálja a ministránst!

10. oldal, A pápa kiátkozása

Chöpp P>!

Jakab fia János: De a nemesek nem fizetnek adót!!! Benne van az Aranybullában.
Werner: Hát fizessenek a jobbágyok.
Nekcsei: Pont a csórók adózzák szénné magukat?
Jakab fia János: Persze. Szácsizlájf.
Nekcsei: Ilyen perverz rendszer nem működhet néhány évnél tovább.
Károly király: Nono. Meglátod, Demeter, évszázadokig el fog ez működni.

16-17. oldal Károly király bányái

Kapcsolódó szócikkek: adó · I. Károly

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Terry Deary – Peter Hepplewhite: Őrült egyiptomiak
Peter L. Stork: A világ körül
Alan Macdonald: Oliver Cromwell szőröstül, bőröstül
Nick Arnold: Rémes régiségek
Ősz Gábor: Hősies őseink
Nick Bruel: Rossz Cica fürdik
Nick Arnold: Hús, vér és egyéb nyalánkságok
Vlagyimir Ljovsin: Nullácska a tengeren
Petr Stančík: Furda borz előbb részecskegyorsítót, majd részecskelassítót épít
Fabian Lenk: A mobiltelefon 1000 veszélye