Daphnisz ​és Chloé 83 csillagozás

Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé Longosz: Daphnisz és Chloé

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az igazi értéket nem érinti az elsuhanó idő: a Daphnisz és Khloé több mint kétezer év elmúltával is a legnépszerűbb és legolvasottabb művek közé tartozik. Nemcsak a görög, de a világirodalomnak is egyik első regénye, ún. pásztoridill. Egy pásztorfiú és egy pásztorleány tiszta szerelmét meséli el számtalan akadályon és kalandon át a beteljesülésig. Sikerének titka az áttetsző, finom költőiség, a fordulatos meseszövés és a két fiatal szerelmének rajzában a romlatlan báj, a leheletnyi erotika.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Faludy tárlata Glória · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport

>!
POKET Publishing, Budapest, 2022
156 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156384096 · Fordította: Détshy Mihály · Illusztrálta: Marc Chagall
>!
Glória, Budapest, 2001
112 oldal · keménytáblás · ISBN: 963928310X · Fordította: Détshy Mihály · Illusztrálta: Marc Chagall
>!
General Press, Szeged, 1994
158 oldal · keménytáblás · ISBN: 963754836X · Fordította: Détshy Mihály · Illusztrálta: Aristide Maillol

5 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Daphnisz · Kronosz / Saturnus · Chloe · Pán


Kedvencelte 5

Most olvassa 7

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

berg>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Jól kifundált és megírt történet, de sztori és kedvesség mesterkélt benne. Fullasztó volt nekem a szerelmesek hülyeséggel határos naivitása. Egy-két villanás a könyv utolsó harmadában viszont távlatot adott a történetnek, ott kezdtem érezni, hogy ezt érdemes elolvasni. Például megragadott az, hogy a szereplők (nem rabszolgák pedig) milyen magától értetődően vannak az alapvető szabadságuktól megfosztva (nem kapnak érte biztos egzisztenciát, sőt); ennyiben halványan Spiró György: Fogság c. könyvére emlékeztetett, de attól persze minden más tekintetben messze van.
Nem értettem mi ez az egész, amíg el nem olvastam az utószót, amely szerint valószínűleg megrendelésre írt, Pánt és a nimfákat népszerűsítő írás – én biztosra veszem, hogy az. Az erotika tarthatta fönn a mai napig.

Mimiti P>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Gondolkoztam, hogy mégis hány csillagra értékeljem ezt a könyvet – a figyelőim valószínűleg már tudják, hogy ókori irodalom nálam nagyon ritkán kap ötnél kevesebb csillagot. Rendkívül bájos, de helyenként borzasztóan bugyuta kis történet, de összességében tetszett.
Még mindig elámulok azon, hogy az akkori emberek és felfogásuk (néhány dologtól eltekintve) mennyire hasonló a miénkhez, pedig ezen nem kéne meglepődni, és mégis… Közel kétezer év eltelt, és a legfontosabb dolgok még mindig nem változtak. Egyébként szórakoztató lenne egy-két részletet felolvasni olyan embereknek, akik nem ismerik, és megkérdezni, hogy ők mikorinak gondolnák ezt a regényt – a szüretet leíró részek például simán beleillenének valami 20. század eleji, paraszti életet bemutató könyvbe is. Egyes részek erőteljesen emlékeztetnek a népmesékre: az isteni közbeavatkozás, az álmok jelentősége, a szerencsés fordulatok, na meg a mesélő szereplők, akik újabb történetekkel egészítik ki az alapcselekményt.
Ami mai szemmel, több évszázadnyi keresztény kultúra után igen furcsának tűnhet az az, hogy a kedves, ártatlan, szinte gyermeki young adult könyvben a szexualitás teljesen természetesen helyet kap. Egy ilyen típusú könyvben ma esetleg egy iruló-piruló csók lenne a legvadabb dolog, spoiler. Szóval még mindig imádom az ókor irodalmát, lenyűgöző, ugyanolyan és mégis különböző, mint a mai érzések, életek, történetek; mindazonáltal nem ez lett az abszolút kedvencem az ókori regények közül még mindig Apuleius vezet :)

Póli_Róbert>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Egy ideje már bennem van, hogy olvassam újra e első regények állítólagos egyikét.
Hát most megtettem.
Jól emlékeztem, mondjuk úgy, bájos történet, több csavarral (amikor már úgy éreznéd, finisben van a sztori, mindig történik valami, amitől mégse).
Nagyon szép képekkel írja le a szerző a tájat, az évszakokat, az eseményeket.
És aztán…ott van Erósz. Jaj annak, akit nyilával eltalál!
Érdemes elolvasni, megismerni (enyhe túlzással) minden regények ősét.
De aztán ha Erósz rádakad közben, hát éld meg a szerelmet is az olvasás mellett! ;)

Ardnazil P>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Bájos történet két fiatal szerelméről és az eleve elrendelésről. Vártam egyfajta beteljesülést, de aztán rá kellett jönnöm, hogy ez a regény egyáltalán nem „arról” szól, és én vagyok túl modern gondolkodású. Jó lenne ma is egy olyan világban élni, ahol álmunkban megmondaná valaki, hogy mit kell tennünk, és melyik a helyes út.

Loveiny I>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Azt leszámítva, hogy már 1500 éves is elmúlt ez a regény, mégis valami hihetetlenül imádnivaló. Simán elmenne egy mai lányregénynek. Valami hihetetlenül cuki. Végre valami, ami a kedvenceimmé vállt, pedig kötelező olvasmány.

Nashira>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Már szerintem 3x olvastam el, ahogy az Oidipusz királyt is. Vannak olyan korszakaim, amikor visszanyúlok az ókori mondák és történetek világába, és ez a könyv remek alkalom, hogy belemerüljek két szerelmes ember ártatlan és varázslatos életébe.

Érdemtelen_Művész>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Ezt a cuki kis történetet biztosan elolvasom még a későbbiekben. Tulajdonképpen egy romantikus mese arról, hogyan fedezi fel két, a szexualitásról mit sem tudó, pásztorsorban élő fiatal a szerelmet és a testiséget. Nem véletlenül ajánlja a moly.hu a Kék lagúnát a hasonló könyvek között, a főhősök tényleg itt is ugyanolyan naivak és ártatlanok. A történet fordulatos, időnként egészen valószínűtlen eseményekkel, de azért nem rágtam le a körmöm izgalmamban. A regény erénye a szépségében, az érzékletes költői képekben és – ahogy Szerb Antal fogalmazott – „rokokó bájában” rejlik.

worsi P>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Már nem is emlékszem, hogy hallottam róla és aztán találtam meg Anya könyvespolcán, vagy előbb láttam meg és aztán akartam elolvasni, mindenesetre ez már legalább 10 éve volt.
Egyszer olvashatós aranyos mese. Talán azért tetszett, mert szeretem a görög-római mitológiát.

2 hozzászólás
Luca87 I>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Az irodalom visszavág című könyvben olvastam, hogy érdemes megismerni ezt a regényt, mert az egyik legjobb, ami ránk maradt az ókorból. Beszereztem, és nem csalódtam.

Nagyon kedves kis történet, amely megint csak szépen bemutatja, hogy az emberek mindig, mindenhol ugyanolyanok voltak és lesznek. Ugyanúgy örülnek, szomorkodnak, félnek, izgulnak, féltékenykednek, gonoszkodnak, csak a díszlet változik körülöttük. A történet szinte időtlen, egészen kevés dolgot kellene megváltoztatni ahhoz, hogy megtippelni se lehessen, mikor játszódik.

Érdekes elgondolkodni azon is, vajon hogy nézhetett ki a kép, ami a regényt ihlette. Szerintem egy pásztorfiú meg egy -lány legeltethette rajta egymás mellett a kecskéit és birkáit, biztos volt legalább egyiküknél síp is, és persze biztos szép környezetben ábrázolták őket.

Eddig nem vágytam különösebben Leszboszra, de most már megnézném. Ez is felkerült az igen hosszú listára.

Farby>!
Longosz: Daphnisz és Chloé

Istenek-természet-ember egysége, azok a régi szép idők…
Kebelben daloló kabóca, könnyező kecskék… tündéri!
Minden kor emberének megvannak a maga problémái, a régieké nem is annyira különböznek a mieinktől. A gondolkodásmód viszont teljesen más, és nagyon jól esett most ez a kitekintés.


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] Lamón ajánlkozott, hogy addig elmondja a szürinx regéjét, amit egykor egy szicíliai pásztor énekelt el neki, egy bakkecske árán meg egy pásztorsípén:
     – Nem volt ám a szürinx, ami ma pásztorsíp, pásztorsíp azelőtt hanem szépséges lány, csengő hangú lény. Kecskéket őrzött, nimfákkal kergetőzött, s dalolt, mint manapság. Ahogy legeltetett, vigadozott s dalolt, Pán hozzálopózott, s kérlelte, teljesítse vágyát. Fogadkozott, hogy minden kecskéje ikreket ellik azontúl. De az kinevette szerelmeskedését, azt felelte, nem kell neki az olyan szerető, aki se nem bak egészen, se nem egész ember. Üldözni kezdte Pán, hogy erőszakkal tegye magáévá. Szürinx meg futott a Pán elől s az erőszak elől. Menekülve, kimerülve a nád között bújt meg, s a mocsárba veszett. Pán haragjában a nádast kivágta, a lányt nem találta, ráeszmélt, mi lelte, s kieszelte ezt a hangszert itt. Egyenlőtlen hosszú nádszálakat illesztett egymáshoz, ahogyan az ő szerelmük sem volt egyenlő. És így a szürinx, az egykor szép lány, ma daloló pásztorsíp.

61-62. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pán · szürinx
3 hozzászólás
lzoltán IP>!

[…] De Pán sem segített egykor Philétaszon, amikor Amarülliszért epekedett. Azokat az orvosságokat kell hát megpróbálnunk, amiket Philétasz ajánlott: a csókot, ölelést, és mezítelenül kell egymással feküdnünk. Hideg van már ugyan, de a tanácsára ezt is elviseljük.

44. oldal

Dorqa P>!

Mikor egyszer Leszboszon vadásztam, a nimfák ligetében olyan szépet láttam, hogy ahhoz foghatóra még sehol sem akadtam. Egy festett kép volt az, amely szerelmes kalandokról regélt.

Kapcsolódó szócikkek: Leszbosz
Dorqa P>!

„Cseppet sem irigylem, öreg Philétász, tőled azt a csókot. Hiszen jobban vágyom én arra, hogy megcsókoljalak, mint ahogy te kívánod vissza elmúlt fiatalságodat. De vigyázz, korodhoz illő-e az ilyen ajándék! Vénséged sem oltalmaz majd attól, hogy egyetlen csók után ne üldözz tovább is. Pedig engem nem ér utol sem sólyom, sem sas, de még ezeknél gyorsabb röptű madár sem. Mert ha fiatalnak is vélsz, nem vagyok én gyermek, hiszen Kronosznál s minden időknél is előbb születtem én. Téged is láttalak már legénykorodban, ahogy a hegyoldalban csatangoló csordádat legeltetted; amíg fuvoláztál, melletted ültem a bükkfák tövében, és te Amarülliszért epedtél. De nem láthattál meg, pedig mindig ott voltam a lány közelében. Neked is adtam őt hajdanán, s ma már fiaid is felcseperedtek, csupa derék paraszt és pásztor lett belőlük. Most Daphnisz és Chloé őrzője vagyok, és ha reggelenként egymáshoz vezettem őket, betérek kertedbe, s a gyümölcsökkel, virágokkal mulatozom, meg a forrásban lubickolok. Ezért is olyan szép itt minden virág és bokor, mert a fürdőm vize locsolja őket. Csak vigyázz, hogy az ágakat ne törje le senki, az érett gyümölcsöt senki el ne lopja, a virágok tövét nehogy letiporják, a forrás vizét is fel ne kavarják, és örvendezz, hogy az emberek közül öregkorodra egyedül te láthattad a gyermek Erószt.”

Kapcsolódó szócikkek: Chloe · Daphnisz · erósz · Kronosz / Saturnus
Dorqa P>!

Nagy a nimfák családja, szerelmem. Sokan a kőrisfákban laknak, mások a tölgyfákban meg az ingoványokban. Mind gyönyörű, mind daloló. Nimfa leánya volt Ékhó, halandó lány, mert halandó apától lett, de szépséges, mert szép anya szülte. A nimfák dajkálták, s a múzsák tanították mindenféle dalra, sípszóra, fuvolázásra, lantot meg kitharát pengetni. Mire pedig leánysága virágzásba érett, a nimfákkal táncolt, a múzsákkal dalolt. De a férfiakat kerülte, földieket, égieket egyaránt, mert jobb szerette a szüzek életét. Megharagudott rá Pán, mert irigyelte dalait, s hasztalan vágyott szépségére. Ráuszította a nyájőrzőket, kecskepásztorokat, s azok, mint az ebek meg farkasok, szétszaggatták a lányt, csupa muzsika tagjait pedig szerte a földeken elszórták. A föld meg eltemette, mert szereti a nimfákat, zenéjét pedig megőrizte, s hangja, a múzsák kedvére máig is szól még. Felel is mindenre, mint azelőtt a lány, emberi dalra és istenekére, sípszóra és madarak füttyére. Visszafeleli Pánnak is fuvolája szavát, az meg felugrik, ha hallja és kergeti hegyen-völgyön át, nem az ölelkezésért már, hanem hogy meglelje a sehol sem látható utánzót.

Kapcsolódó szócikkek: Ekhó · nimfa · Pán
Dorqa P>!

Mély völgykatlanban folydogált a forrás, környékét akanthusz, tüske, bodza meg bogáncs bozótja tette vadonná.

141. oldal (MEK)

Kapcsolódó szócikkek: akanthusz
Nyita>!

Hiszen nincs s nem is lesz ember a világon, aki a szerelmet elkerülhetné, amíg csak lesz szépség, és szemünk, hogy meglássuk.
Nekünk, költőknek azonban józanságot is adjon a szerelem istene, hogy elmesélhessük mások szerelmeit.

Előhang

Szédültnapraforgó>!

Hisz nincs a világon egyetlen ember sem, aki a szerelmet elkerülte már, vagy elkerülné még, amíg csak lesz szépség és szemünk, hogy lássuk. Bennünket, költőket azonban tartson meg józannak az isten, hogy megírhassuk mások szerelmeit.

7. oldal

Hannelorka P>!

Bizony, Erósz kínjaira nincsen semmilyen ír, sem iható, sem ehető, sem varázsénekként ráolvasható. Csak a csók gyógyítja, csak az ölelkezés, meg az, ha meztelen testtel fekhet együtt a két szerelmes.

43. oldal

schesztiஐ P>!

– Beteg vagyok én most, s nem tudom, mi bajom. Fájlalom mindenemet, de sebem nem lelem. Bánkódom, pedig a nyájamnak sincs híja. Forróság gyötör, bár árnyékba húzódtam. Tüskebokor hányszor megtépett, s nem csordult ki könnyem, méhecske is döfte fullánkját belém, mégis kívántam az ételt. De most olyan tövis hatolt a szívembe, amely mérgesebb mindannál.

16. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Fekete István: Hajnal Badányban
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
L. M. Montgomery: Váratlan utazás
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai
Hédervári Péter: A jávai tekercsek
Jókai Mór: Ahol a pénz nem isten
Szép Ernő: Szegény, grófnővel álmodott
Novalis: Heinrich von Ofterdingen
Alexandre Dumas: Akté
Gustave Flaubert: Szalambó