The ​Giver (The Giver 1.) 41 csillagozás

Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver Lois Lowry: The Giver

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

In ​the „ideal” world into which Jonas was born, everybody has sensibly agreed that well-matched married couples will raise exactly two offspring, one boy and one girl. These children's adolescent sexual impulses will be stifled with specially prescribed drugs; at age 12 they will receive an appropriate career assignment, sensibly chosen by the community's Elders.
This is a world in which the old live in group homes and are „released”--to great celebration--at the proper time; the few infants who do not develop according to schedule are also „released,” but with no fanfare.

Lowry's development of this civilization is so deft that her readers, like the community's citizens, will be easily seduced by the chimera of this ordered, pain-free society. Until the time that Jonas begins training for his job assignment--the rigorous and prestigious position of Receiver of Memory--he, too, is a complacent model citizen. But as his near-mystical training progresses, and he is… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1993

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780544157880 · ASIN: 0544157885 · Illusztrálta: P. Craig Russell
>!
226 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780544336261
>!
HarperCollins, London, 2014
224 oldal · ISBN: 0007578490

4 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Jonas


Kedvencelte 9

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

mandris>!
Lois Lowry: The Giver

Ez a könyv csalódás volt számomra. Lehet, hogy a fokozott elvárások miatt. Mindenesetre ami elvárásom van egy disztópiával kapcsolatban, azt nem igazán tudta megugorni. Pedig jól indult. Aztán elkezdtem hiányolni, hogy ami leginkább érdekelne, azzal nem foglalkozik részletekbe menően. spoiler Meg jöttek a logikai hibák. spoiler
És még eredeti megoldásokból is viszonylag kevés volt. A legtöbb elem inkább régi ismerős valahonnan. spoiler Az elegyük viszonylag – hangsúlyozom, viszonylag – újszerű, de ez még kevés. A végén pedig szívesen elbúcsúztam volna Jonastól, menjen Isten hírével, és inkább az érdekelt volna, mi történik távozása után a közösséggel. De ez nem kívánságműsor.
Talán ha most lennék tizenéves, és kezdenék ismerkedni a disztópiák világával… Elsőnek talán jó lenne…

Beatrice8 P>!
Lois Lowry: The Giver

Nemrég, valaminek a hatására(nem emlékszem pontosan) kedvet kaptam újraolvasni a sorozatot, ezért amikor könyvtárban jártam, kivettem és minden más elfoglaltságom ellenére másnap neki is estem :D.
Annyira imádom!
Egyszerre durva és gyerekes, egyszerű és elgondolkoztató. Igazából tetszene az egész felépítése a társadalmuknak, ha nem látnék mögé. Felépítették egy tökéletes világ tökéletes illúzióját. Nincs éhínség. Ja, mert fejadagok vannak és nem választhatsz, hogy mit eszel, arról nem beszélve, hogy mivel érik el, hogy pont annyi ember legyen, akit még a rendszer etetni tud. Mindenkinek neki megfelelő munkája van. Ja, hogy nem dönthetik el, hogy mit lesz az? Nincs csúfolódás, kirekesztés, diszkrimináció, senkit nem ítélnek meg a kinézete, vallása vagy a származása alapján. Ez azért lehet, mert az utolsó két szót nem is ismerik az elsőnek meg semmi jelentősége. Egyenlőség van és egyformaság. Nincs féltékenység, szerelmi fájdalom, irigység, erőszak. Nincsen szerelem, mindenki egyenlő, nincsenek színek. Nincs szeretet. Szomorúság nélkül nincs boldogság. Ezek nélkül minek élni?
Annyira zseniális könyv!
Kicsit depis lettem tőle persze, de ugyanakkor szépen mutatja, hogy minden rossz ellenére is megéri élni.
Gyerekkönyv, de nem érződik annak, idősebbnek kell lenned, hogy megértsd a mélységét a könyvnek.
Olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy: Szabadon vagy biztonságban élnél inkább? Mennyi mindenről mondanál le, hogy egy kényelmes, békés és biztonságos életet élhess? Megéri megszabadulni minden rossztól, ha cserébe egy színek, szeretet, zene és szabad akarat nélküli világban kell élned?
A világfelépítésen túl Jonas karaktere is fantasztikusan kidolgozott lett. Teljesen együtt tudtam vele érezni, pedig a helyzetünk messze áll egymástól. Gyönyörűen volt leírva a fejlődése, ahogy szépen lassan felfedezi a való világot, ahogy elhidegül a környezetétől, az a frusztráció, amit az életének a megváltozása okoz neki. Szívszaggató volt olvasni, ahogy az életében először szerez jó és rossz élményeket.
Zseniális, vicces, izgalmas és elgondolkodtató.

Én nem szoktam csak úgy, ezzel dobálózni, de ezt a könyvet minden további nélkül kötelezővé tenném. Bátran ajánlom mindenkinek! Nem hosszú, menjetek olvassátok el és gondolkodjatok el rajta!

Ui.: A film nem tükrözi a könyvet!! Láttam, egynek elment, voltak benne jó megoldások, de számos helyen eltér a könyvtől, ami természetesen sokkal jobb.
Uui.: Meg kéne szereznem angolul és a többi részt is újra kéne olvasnom, bár nem olyan jók, mint ez.

littlelinda P>!
Lois Lowry: The Giver

Nagyon erős emlékek kötnek ehhez a könyvhöz: már anno 13-14 évesen is szerettem, és amikor kórházba kerültem, anyukám többek között ezt a könyvet is felolvasta nekem – persze magyarul. Szerintem ez a könyv még pont azok közé az új hullámú, ifjúsági disztópiák (Az útvesztő, Éhezők viadala, stb) közé tartozik, amiknek még volt mondanivalója. Jonas története abszolút szívszorító, ahogy szép lassan felfedezi, hogy a világ, a közösség, a család amiben élt, egy hazugság. Bármikor olvassa az ember, teljesen elképzelhetetlen olyan természetes dolgok hiánya, mint a színek, és egy olyannyira szabályos és egyenlő társadalom léte, mint amiben Jonas élt. Tökéletes utópiának van beállítva, hiszen valamilyen szinten az is, miközben az Emlékek Őre az egyetlen, aki szenved; a közösség élete pedig monoton – de mivel nem ismernek mást, így nem is vágynak változásra, hiszen egyébként is minden el van döntve a közösség tagjainak előre, aki pedig nem tartja be a szabályokat, azt kitaszítják: spoiler Egy végtelenül tanulságos történet, egy nehéz témával, de úgy gondolom ez olyasmi, amit jó, ha minél hamarabb megértenek a fiatalok is. Nagyon kíváncsi vagyok a sorozat többi részére is, mert nem olvastam még mindet, jó lesz végre megtudni, hogyan folytatódik a történet.

WerWolf>!
Lois Lowry: The Giver

Amilyen egyszerű, olyan nagyszerű ez a regény!
Minden megvan benne, ami a YA kategóriához kell, mégis jócskán túlmutat rajta. Az írónő, bár egyszerű szövegkörnyezetbe ültette át a gondolatait, a világ melyet megalkotott, igenis kidolgozott.
Egy igazi utópia, ami a benne élők számára maga a paradicsom. Mindenkinek megvan a helye a társadalomban és mindenki meg van elégedve. Nincs központi hatalom, ami önkényuralmával befolyásolná az életet. Az öregek tanácsa is örökölt szabályok szerint dolgozik, azaz nincs egyéni hatalomvágy. A „felszabadítás” vagy „elbocsájtás” is része az életüknek, azaz az élet velejárója.
Érdekes és izgalmas történet. Folyamatosan fenn tudta tartani az érdeklődésemet, annak ellenére, hogy a filmet már láttam.
A vége pedig hihetetlenül izgalmas. Bár nem erre számítottam, ott a pont!
Ne a film alapján ítélj, hiszen azt olyan szinten átdolgozták és fogyaszthatóvá tették, hogy a könyv hangulatát mindössze az első 20 percben tudja csak hozni.
Kíváncsi vagyok a folytatásra is, bár tudom, hogy ez egyszeri és megismételhetetlen. Sci-fi rajongóknak is nyugodt szívvel ajánlom.

Juci P>!
Lois Lowry: The Giver

Minél többet gondolkodom rajta, annál soványkábbnak érzem. De végül is még van három rész, ott minden kiderül, meg meg lesz építve rendesen, ugye? Most mindenesetre az az érzésem, hogy tizenévesen többet lehet profitálni ennek az elolvasásából, mint harminc felett (vagyis hát pontosítsunk: negyven alatt).

3 hozzászólás
mrsp>!
Lois Lowry: The Giver

Jó pár disztópiás könyvvel a hátam mögött azt hittem, hogy Lowry már nem fog tudni újat mondani – de tudott. A könyvbeli antiutópikus társadalmat nagyon érdekesnek találtam, semmihez sem hasonlíthatónak. Nagyon tetszett az egész elgondolás és az összes apró részlet, ami még jobbá tette a történetet. De valahogy mégis kevés volt. Hiába imádtam, valahogy olyan érzésem volt, mintha félbehagyták volna a könyvet. Sok minden nem derült ki, sok részlet maradt homályban, hónapok munkája sűrűsödött pár mondatba. Az írónő belekezdett egy fontos esemény részletezésébe, egy szereplő fejlesztésébe, aztán egyszer csak félbehagyta. Számomra a könyv függővége is egy nagy érvágás volt, hiszen hiába sorozat tagja a könyv, a következő kötet nem ott veszi fel a cselekményt, ahol abbahagyta az előző kötet. Az alapötlet zseniális, csak szerintem egy kicsit jobban ki kellett volna dolgozni.

http://mostjo.blogspot.hu/2014/11/lois-lowry-az-emlekek…

hypedne>!
Lois Lowry: The Giver

Milyen szörnyű lehet egy olyan világban élni, ahol nincsenek színek és érzések! Aztuán pedig milyen jó megtudni, hogy léteznek ilyen dolgok. Nagyon szeretem ezt a történetet, nem lehet megunni és szerintem nem kifejezetten csak gyerekkönyv, felnőttek is olvashatják, mert ugyanúgy nekik is szól és nekik is lehet érdekes.

Ametiszt21>!
Lois Lowry: The Giver

Nehéz értékelnem ezt a könyvet.
Teljesen más irányt vett, mint amire számítottam. Hogy élveztem-e? De még mennyire. Hogy elgondolkodtatott-e? Mi az hogy. Sokmindent megkérdőjelezett és újraértékelt bennem. Nem, nem volt tökéletes. Távol állt tőle. De különleges volt, és ez most pontosan elég volt.

dorkabuba>!
Lois Lowry: The Giver

    Harmadszorra olvasom Az emlékek őrét, bár most először eredeti nyelven. Egyszer még szerintem általános iskolás koromban olvastam el, csak akkor nem tudtam, hogy a könyvtárban a többi Lowry -könyv jórésze ehhez a tetralógiához tartozik, úgyhogy nem folytattam. Aztán amikor a film kijött, elolvastam mind a 4-et (természetesen ezt is újra), és meg is néztem a filmet. Töretlenül azt gondolom, hogy kötelező olvasmánynak is megállja a helyét, bár ez tényleg az, amiről beszélni kell felnőttel is, irányítottan. A másik esetleges probléma a nyitott vég lehet, főleg annak ismeretében, hogy tetralógia, bár nem klasszikus lineáris síkon dolgozik.
     Lowry megírta az egyik első gyermek-ifjúsági disztópiát, ami ráadásul egészen ügyesen egyensúlyozik az utópia-disztópia pengeélén. Egészen sokáig nem egyértelmű, hogy az a világ jó vagy rossz. Bár az nem derül ki, hogy tulajdonképpen miért volt szükség a sok változtatásra-korlátozásra. Addig azért nem mennék el, hogy sci-finek hívjam.
    A világ szerintem nagyon egyedien kidolgozott (már a disztópia lehetőségein belül.) Láttam a logikát az egész mögött, az elképzelést, hogy első blikkre valóban jó ötletnek tűnt a lehető legtöbb dologban egyformává tenni az embereket és a környezetet, uniformizálni, ha úgy tetszik, és egyben egészen sok (szinte minden) negatív érzelmet eltüntetni. A kérdés az, ami mozgatórugója az egész regénynek, hogy ez jó-e, élhető-e ebben a formában, spoiler Választ ad rá a regény, de nem kell egyetérteni a válasszal – a gondolkodás a fontos. Ehhez kapcsolódva egyébként feltenném a kérdést, hogy a szeretet szó túl általánosnak való minősítése önmagában azt jelenti-e, hogy ezek az emberek nem szeretnek? spoiler
    Ami egyben furcsa, de szintén ötletes (csak nem megmagyarázott), az az emlékek kezelése. spoiler Sok-sok kérdés felmerül, amiket nem boncolgat a könyv, de talán nem is baj. Vannak dolgok, amik nem férnek bele a gyermek-ifjúsági disztópiába. (De attól engem még nagyon érdekelne a válasz.)
    A megoldás a filozofikus magasságokat erősen feszegető, egész társadalmat érintő kérdésekre kicsit hamar eljön (vagy legalábbis az első lépés megtétele felé), amit szintén a célkorosztály számlájára írok. Mivel tetralógia (bár a következő 3 részből nem sok mindenre emlékszem), a nyitott véget is el tudom magamban számolni (akkor is, ha ki kell várni az utolsó kötetet, hogy ennek a szálnak a folytatását megtudjuk).
    Nem sokára folytatom a következő kötettel, csak túl sok mindent kellene olvasni, az idő meg véges sajnos.


Népszerű idézetek

mrsp>!

I feel sorry for anyone who is in a place where he feels strange and stupid.

mrsp>!

There was never any comfortable way to mention or discuss one’s successes without breaking the rule against bragging, even if one didn’t mean to.

mrsp>!

„I can't even swim very well,” he said. „My swimming instructor said that I don't have the right boyishness or something.”
„Buoyancy,” Jonas corrected him.
„Whatever. I don't have it. I sink.”

Beatrice8 P>!

“What if they were allowed to choose their own mate? And chose wrong?”

Beatrice8 P>!

The community of the Giver had achieved at such great price. A community without danger or pain. But also, a community without music, color or art. And books.

mrsp>!

ATTENTION. THIS IS A REMINDER TO FEMALES UNDER NINE THAT HAIR RIBBONS ARE TO BE NEATLY TIED AT ALL TIMES.

Beatrice8 P>!

Jonas went and sat beside them while his father untied Lily's hair ribbons and combed her hair. He placed one hand on each of their shoulders. With all of his being he tried to give each of them a piece of the memory: not of the tortured cry of the elephant, of their towering, immense creature and the meticulous touch with which it had tended its friend at the end.
But his father had continued to comb Lily's long hair, and Lily, impatient, had finally wriggled under her brother's touch. „Jonas,” she said, "you're hurting me with your hand.”

Ryia>!

I liked the feeling of love, (…) I wish we still had that.

120. oldal

mrsp>!

The worst part of holding the memories is not the pain. It's the loneliness of it. Memories need to be shared.

114. oldal

mrsp>!

We don't dare to let people make choices own.

75. oldal


A sorozat következő kötete

The Giver sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ransom Riggs: Miss Peregrine's Home for Peculiar Children
J. K. Rowling: Harry Potter and the Goblet of Fire
Rick Riordan: The Dark Prophecy
Holly Black – Cassandra Clare: The Golden Tower
Christopher Paolini: Eragon (angol)
Rick Riordan: Percy Jackson: The Complete Series
Dan Krokos: False Memory
Tony DiTerlizzi: The Search for WondLa
Madeleine L'Engle: A Wind in the Door
John Flanagan: The Sorcerer of the North