Meg irigykedik nővérére, Mollyra, akit sokkal csinosabbnak és sikeresebbnek lát. Molly fegyelmezettebb és rendesebb, ő indulatosabb és rendetlenebb. Kettejük különbözősége akkor válik nehezen elviselhetővé, amikor városi otthonukból vidékre költöznek, s nekik közös szobán kell osztozniuk. Aztán Molly megbetegszik. Megnek jó ideig fogalma sincs, mennyire súlyos az állapota, s mit kezdjen a nővére és a szülei viselkedésében végbemenő változásokkal. Egy kedves, bölcs öregember és egy fiatal házaspár barátsága, valamint egy számára egyre többet jelentő hobbi, a fényképezés is segíti a kislányt, hogy átvészelje e nehéz hónapokat.
Nyáron történt 364 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1977
Tagok ajánlása: 13 éves kortól
Enciklopédia 4
Szereplők népszerűség szerint
Molly Chalmers · Margaret Chalmers
Kedvencelte 47
Most olvassa 6
Várólistára tette 165
Kívánságlistára tette 98
Kölcsönkérné 5

Kiemelt értékelések


Sokféleképpen jelen van az életünkben a változás. Van, amikor egy költözés indítja el a folyamatot. Összecsomagoljuk addigi életünket és elindulunk valami ismeretlen felé, ahol nem tudjuk, mi vár majd ránk. Addigi életünk minden egyes szálát elvágjuk. Szálakat, amik emberekhez, szomszédokhoz, barátokhoz, osztálytársakhoz fűztek, mint amikor lezárunk egy fejezetet.
Ez a sztori Molly epilógusa. A véget meséli el, egy fiatal élet elmúlását. Ugyanakkor prológus is, mert Meg most kezdi felfedezni önmagát, kikukucskálva nővére árnyékából, ahol eddig, alul értékelve képességeit, adottságait, nem tudott kibontakozni. Egyszerre szomorú és szép történet, egy tizenhárom éves lány szemén keresztül, ahogy szembesül az elmúlással, a búcsúval és az állandóan jelenlévő lelkiismeretével.


Ez egy ifjúsági regény, de mellette a sok más címke szomorúságot is sugall.
Testvér betegsége , ami az irigykedés után megváltoztatja a viszonyukat, de ott van egy idős, bölcs szomszéd bácsi is a nyaralás színhelyén, valamint egy fiatal házaspár, akik mind-mind segítenek. A házaspár babájának születésével az élet körforgására mutat rá akár a gyerekeknek is. A fényképezés-előhívás pedig egy kedves , izgalmas hobbit körvonalaz.
Mindenképpen hasznos, kedves olvasmány ifjabbaknak és szüleiknek is.


Egy gyönyörűen egyszerű történet, melynek szívmelengető hangulata a történet egészét áthatotta. Még a legfájdalmasabb pillanatokat is fellágyította az a varázslatos légkör, ami azt a vidéki kis házat és a környezetét belengte. Nagyon megkapó volt a helyszín ezekkel a különleges barátságokkal, főleg Meg fényképész szemén keresztül nézve. És amellett, hogy a búcsúzás szomorúsága is jelen volt, nagyon pozitív és reményteljes érzéseket tudott ébreszteni.


Nem teljesen értem, hogy Lowry műveit miért az ifjúsági irodalom műfajban tartják nyílván. Eddig egy könyvet sem sikerült olvasnom tőle, amit valóban ide sorolnék. Attól, hogy tizenéves a főszereplő, még nem lesz valami ifjúsági…
Nagyon nehéz témát dolgoz fel (szokásához híven) – igazából örültem volna, ha a fülszöveg és a molyos cimkék nem ennyire spoileresek, mert akkor valahogy jobban együtt tudtam volna „haladni” Meggel ezen az úton. A végét végigbőgtem, pedig ez nem jellemző rám.


Ez volt az utolsó könyv, amit nem olvastam még az írónőtől, azonban ez is megváltozott. A könyvet egy ajándékozás keretei között kaptam, aminek nagyon örültem. Igaz, anyuval sikerült úgy eldugni a bontatlan csomagot, hogy el is felejtettük, hogy ott van, és már mindent kibontottunk, amikor eszembe jutott, hogy nekem volt egy ajándékozásom is. :D
Régóta szemezgettem a könyvvel, azonban mindössze most jutottam el az olvasásig. Valójában a fülszövegen kívül nem volt sok információm a könyvről, így azt tettem, amit a legtöbb esetben: csak nekiálltam az olvasásnak. És nem bántam meg.
Az írónő könyvei mindig is lenyűgöztek, hiszen van bennük valami különleges: a gyermeki báj, amivel mesél, ugyanakkor mindig komoly témákat feszeget. Itt is ez történik, ami nagyon megkapó volt.
A cselekmény fő szála Molly betegsége. Először én sem döbbentem rá semmire, hiszen nem ismerem ezt a betegséget részletesebben. Amikor azonban elkezdte szedni a gyógyszereket, spoiler akkor több tippem is volt: spoiler Sajnos az egyik igaz is lett.
Ami nagyon megfogott a történetben, hogy nem a beteg szemszögéből mesél, hanem az egyik nagyon közeli hozzátartozó áll a középpontban, és az ő érzéseit láthatjuk elsősorban.
Aki olvasott az írónőtől, és tetszettek is nekik a könyvei, nem döbbennek meg, ha azt mondom, hogy ebben az esetben szinte kötelező elolvasni! :)


Hirtelen ötlettől vezérelve olvastam el a könyvet, egy moly (@Zedalin) ajánlása miatt. Igaz, hogy nyári lityi-lötyi könyvet akartam olvasni, és valljuk be ez nem az a műfaj. Nyárinak nyári is, de azért itt igen komoly dolgok történtek. De az a ritka eset állt elő, hogy az összes főbb szereplőt a szívembe zártam. Meg (Margaret) egy nagyon okos kis csajszi, irigyeltem is, hogy így ért a fényképezéshez. Will egy szerethető „nagypapa”. És a fiatalok is nagyon tüneményesek és viccesek voltak. A szülők is, amolyan mesébe illők, akik mindig jól kezelik a két cserfes lány ballépéseit, civakodásait. De ebbe az idilli környezetbe csak felütötte a fejét a rossz, amit ki így, ki úgy próbált feldolgozni. Örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet. Köszönöm az ajánlást!


Testvérharcok, ellentétek, viszályok mindig is voltak és lesznek is.
Sejtettem, miután nem ez az első könyvem az írótól, hogy ez nem lesz egy egyszerű, hétköznapi eset. Az elejétől kezdve vártam a tanulságot, mi aztán meg is érkezett.
Mondhatom, hogy szép történet volt, sok szeretettel, ám volt azért, ami nem igazán nyerte el a tetszésemet.
A szülők titkolózása volt az egyik Meg előtt, aztán a betegség leírása is gyanúsan elégtelennek bizonyult számomra.
Persze, tudom, nem orvosi regény, és nem a hitelességen van a hangsúly, hanem az elméleten.
Aztán a szülés, meg úgy általában az előzményei. A meztelenség a kamaszlány előtt, a teljes kitárulkozás egy ártatlan lélek előtt, aki még egy ugyan nyitott lelkű, de mégiscsak egy kislány.
Aztán a visszaköltözés, a menekülés. Persze ezt is ki tudom védeni azzal, hogy a csuda tudja, hogyan reagálna az ember hasonló helyzetben. Lehet, hogy még a világból is kifutnék fájdalmamban.
Mindezek ellenére és mellett nagyon is a lelkembe hatolt a történet.
A tragédia ellenére van egy kis happy end is, ami kicsit old mindenen.
De azért nem vonok le semmit, mert megérintett, elgondolkodtatott, és hasznos időtöltésnek tartottam az olvasást, ráadásul a könyv borítója is nagyon esztétikusra és vonzóra sikeredett.


Merőben más ez a könyve az írónőnek, mint Az emlékek őre sorozat. Közös, hogy ifjúsági történet és mély dolgokról szól, de amíg a sorozat egy másik világban, hol utópisztikus, hol disztópikus környezetben játszódik, addig a Nyáron történtnek teljesen a mi világunk ad otthont.
Egy kislány története ez, aki hamar ismeri meg a születés csodáját és a halálban megtestesülő elvesztést, miközben a megszokott környezetéből kiragadva egy új közegben barátokra lel.
Lowryhoz méltóan a történet mély, felépítése jót átgondolt, a fogalmazása pedig annyira remek, hogy nem csak az ifjúsági korosztálynak, de a felnőtteknek is minőségi élményt tud nyújtani.
Népszerű idézetek





Jó dolog, ha az embernek olyan barátai vannak, akik megértik, ha egyik pillanatban sírni támad kedve, a másikban nevetni.




Az egy szobában való együttélést az is megnehezíti, hogy képtelenség bármit is elrejteni a másik elől. Persze, nem a pár nélküli koszos zoknikra gondolok, vagy arra a galacsinná összegyűrt, tizennégy papírlapra, rajtuk egy sikertelen vers próbálkozásaival. Elrejteni a legbensőbb magánjellegű dolgokat kell: a könnyeket, melyek olykor az ember szeméből kikívánkoznak, a gondolatokat, melyeket egy csöndes, magányos zugban szeretne végiggondolni, a szavakat, melyeket hangosan szeretne kimondani, hogy hallja, hogyan hangzanak – de más ne legyen fültanúja.




Különös, de valahányszor ügyetlennek vagy kétbalkezesnek érzem magam, elég csak kézbe vennem a fényképezőgépemet, belenézni a keresőbe, és máris érzem, hogy én irányítom a dolgokat: a fókuszt, a fényeket, a beállítást. Tudom, hogy képes vagyok megragadni a látványt, mégpedig úgy, ahonnan azt más nem láthatja.
33. oldal




Molly nélkül soha semmi nem lesz már olyan, mint régen. Ám idővel a gyász sajgó fájdalma átadja helyét az emlékezésnek, s az ember lényének üresen kongó részei újra megtelnek hangokkal, beszéddel, nevetéssel.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lucy Strange: A fülemüleerdő titka 91% ·
Összehasonlítás - Katie McGarry: Crash into you – Szívkarambol 93% ·
Összehasonlítás - Louisa May Alcott: Jó feleségek 87% ·
Összehasonlítás - Nicholas Sparks: Az utolsó dal 93% ·
Összehasonlítás - Adam Silvera: Az első, aki meghal a végén 92% ·
Összehasonlítás - John Green: Csillagainkban a hiba 89% ·
Összehasonlítás - Kyoichi Katayama: Kiáltsd ki a szerelmed a világ közepén 84% ·
Összehasonlítás - John Green: Alaska nyomában 83% ·
Összehasonlítás - Patrick Ness – Siobhan Dowd: Szólít a szörny 95% ·
Összehasonlítás - R. J. Palacio: Az igazi csoda 96% ·
Összehasonlítás