Idézetek 120

>!
_Vivcsu_

– Réges – réges – régen – fejezte be a mondatot Jonas. Az ismerős frázis néha viccesen, máskor komolyan és ünnepélyesen csengett.
Ezúttal lesújtó tartalommal bírt. Azt jelentette, hogy ami van, örök és megváltoztathatatlan.

154. oldal, 14.fejezet

>!
_Vivcsu_

– Sok mindent az irányításunk alá vontunk, és cserébe sok mindent feladtunk.

130. oldal, 12.fejezet

>!
Judyt89

… Nem merjük megengedni az embereknek, hogy maguk döntsenek.
-Mert veszélyes? – Kínálta fel a szót az örökítő.
– Nagyon veszélyes – jelentette ki határozottan Jonas, – Mi lenne, ha például maguk választhatnák ki a házastársukat, és rosszul választanának? Vagy mi lenne – folytatta, elmosolyodva az abszurd feltételezésen – , ha mindenki maga dönthetné el, hogy milyen munkát akar.
– Ijesztő gondolat igaz?
Jonas nevetett.
– Nagyon ijesztő. El sem tudom képzelni, hogy engedélyezzék. Meg kell védenünk az embereket a rossz döntéseiktől.
– A saját érdekükben.
– Igen….

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Igenis,őrző. Várom az utasítást.

–Értesítsd az új Őrző családegységét, hogy az Őrző ma itt tölti az
éjszakát. Kiegészítő képzésen vesz részt.

–Értesítem őket, uram. Köszönöm az utasítást.

– Értesítem őket, uram – visszhangozta dühös gúnnyal Jonas. –
Megteszem, amit csak parancsolsz, uram. Ha kívánod, embert is ölök,
uram. Öregeket? Újszülötteket? Örömmel meggyilkolom őket, uram.
Köszönöm az utasítást, uram. Várom az utasítást… – Jonas egyre
jobban belelovalta magát a keserű paródiába.
Az örökítő határozott mozdulattal megragadta a vállát. Jonas
elhallgatott, és az öregre meredt.

– Figyelj rám, Jonas! Őket ne hibáztasd! Ők nem tudnak semmit!
– Ezt már mondtad egyszer.

– Mondtam, mert ez az igazság. Az ő életüket mások találták ki, és
alkották meg. Neked is az az élet jutott volna, ha nem választanak az
utódomnak.

20. FEJEZET (pdf)

>!
Kasztór_Polüdeukész 

– Melyik a kedvenc emléked? – kérdezte egy napon az örökítőtől.
– Nem kérem, hogy már most átadd – tette hozzá sietve. – Csak mesélj
róla, hogy várhassam. Hiszen úgyis meg kell kapnom, amikor a
többivel már végeztünk.

Az örökítő elmosolyodott.

– Feküdj le – mondta. – Szívesen átadom neked.

Amint az emlék elkezdődött, Jonas azonnal megérezte az örömöt.
Néha időbe telt, mire sikerült alkalmazkodnia, átvennie egy-egy
emlék hangulatát, de ezúttal nyomban megtalálta a helyét, rögtön
megcsapta őt az emléket átható boldogság.
Egy szobában állt, emberek között. Meleg volt, a kandallóban
lobogott a tűz. Az ablakon kinézve látta, hogy este vagy éjszaka van, s
odakint esik a hó. Egy fán, ami furcsa módon bent volt a szobában,
apró, színes lámpák égtek – pirosak, zöldek és sárgák. Az asztalon
arany gyertyatartó állt, lágy, pislákoló fényű gyertyákkal. Jonas finom
ételek illatát érezte, és halk nevetgélést hallott. A sarokban egy
aranysárga szőrű kutya szunyókált.
A padlón élénk színű, fényes szalaggal átkötött csomagok feküdtek.
Egy kisgyerek sorban felemelte és továbbadta őket: más
gyerekeknek, felnőtteknek, akik nyilván gondviselők voltak, meg egy
idősebb, halk szavú párnak – egy férfinak és egy nőnek –, akik egymás
mellett ültek a kanapén.
Jonas érdeklődve figyelte a jelenetet. A jelenlévők egyenként
bontogatni kezdték a csomagokat. A szalag alól, a színes
csomagolópapírból dobozok kerültek elő, azokból pedig játékok,
ruhadarabok és könyvek. A tevékenységet az izgalom és az öröm
hangjai kísérték, s a jelenlévők
újra meg újra átölelték egymást.
A kisgyermek odament az öreg nőhöz. Az az ölébe vette, ringatta, és
az arcához dörgölte az arcát.
Jonas kinyitotta a szemét. Az örömtől ernyedten feküdt az ágyon,
őrizgetve magában a szívet melengető békét. Ebben az emlékben
együtt volt mindaz, amit addig megtanult élvezni és becsülni.

– Milyen dolgokat érzékeltél? – kérdezte az örökítő.
– Meleget – felelte Jonas – és boldogságot. És… Mit is még… Családi
érzést. Ez valamilyen szertartás volt, valamilyen ünnep. És még
valamit éreztem, de arra nem találom a szót.

– Majd megtalálod.

16. Fejezet (pdf)

>!
Kasztór_Polüdeukész 

A telep, egész addigi életének színhelye, némán
szunnyadt a sötétben. Pirkadatkor felébred majd, és – immár Jonas
nélkül – tovább folyik benne a jól megtervezett, zökkenőmentes élet.
Az az élet, amiben nem történnek váratlan, kellemetlen, szokatlan
dolgok. Az az élet, amiben nincsenek színek, nincs fájdalom, nincs
gyötrelmes múlt.

22. Fejezet (pdf)

Hirdetés
>!
Kasztór_Polüdeukész 

A veszteség fájdalmától meggyötörten odavonszolta magát a
raktárépület melletti padhoz, és lerogyott rá. A gyermekkor, a
barátságok, a gondtalanság, a biztonságérzet – mindez
feltartóztathatatlanul tovatűnni látszott az életéből. A nevetve,
vidáman kiabálva háborúzó gyerekek láttán az egyik új, felerősödött
érzelem, az elkeseredés járta át a lelkét. Tisztában volt vele, hogy
társai nem érthetik reakcióját – hisz nincsenek emlékeik.

134. oldal (pdf)

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Most már az összes színt
felismerte –és meg is tudta tartani őket, úgyhogy a fákat, a füvet
meg a bokrokat immár mindig zöldnek látta. Gábriel arca mindig
rózsás volt, akkor is, ha aludt. És az alma mindig, mindig piros.

Az emlékekből Jonas megtudta, milyen az óceán, a hegyi tó, az
erdőben csörgedező patak. Most más szemmel nézett a jól ismert,
széles folyóra. Látta a hömpölygő, lassú víz összes kincsét: a fényt, a
színeket, a múltat. Tudta, hogy létezik egy Máshol, ahonnan a folyó
érkezik, és egy Máshol, ahova tart.

130. oldal (pdf)

>!
Inimma

Az ő mappája aggasztóan sovány volt – csak egyetlen lapot tartalmazott. Jonas kétszer is végigolvasta a nyomtatott szöveget.

JONAS AZ EMLÉKEK ŐRZŐJE
1. Minden nap tanítás után menj egyenesen az Öregek Háza mögötti Hátsó szárnyba, és jelentkezz a recepciósnál.
2. A napi kiképzés után menj egyenesen haza.
3. A tapintatosságot előíró szabály mostantól nem vonatkozik rád. Tetszésed szerint bárkitől bármit kérdezhetsz, és kérdéseidre választ is fogsz kapni.
4. Kiképzésedről a közösség egyetlen tagjával, még gondviselőiddel vagy a döntéshozókkal se beszélj.
5. Mostantól nem számolhatsz be az álmaidról.
6. Gyógykezelést ezentúl csak a kiképzéstől független betegség vagy sérülés esetén igényelj.
7. Nem kérvényezheted az elbocsátásodat.
8. Hazudhatsz.

9. fejezet