Csak ​egy pestis 187 csillagozás

Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Ljudmila ​Ulickaja harmincöt éves korában írt egy forgatókönyvet, amelyet egy forgatókönyvíró kurzus felvételijére szánt. A kurzuson végül nem vett részt, a szöveg pedig több mint negyven évvel később került elő, és nyert új aktualitást.

Rudolf Ivanovics Majert felrendelik Moszkvába, hogy beszámoljon a pestisvakcina-kutatás eredményeiről. Moszkvába érve köhögni kezd, ám arra gyanakszik, hogy csak megfázott a vonatúton. Felkeresi a szálloda borbélyát, majd miután egyre rosszabbul érzi magát, kórházba szállítják. A diagnózis: tüdőpestis. Megkezdődik a versenyfutás az idővel, hogy felkutassanak mindenkit, akivel útja során kapcsolatba került, és a nagy fekete autó elindul begyűjteni a kontaktokat.

A Csak egy pestis arról szól, mekkora tragédiát okozhat egy rosszul viselt maszk, hogyan kezeli egy autoriter állam a járványveszélyt, és hogyan ismétli a történelem folyamatosan önmagát. Ulickaja különleges forgatókönyve, amely kisregényként is olvasható, Morcsányi Géza… (tovább)

Eredeti cím: Чума, или ООИ в городе

>!
Magvető, Budapest, 2021
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631428728 · Fordította: Morcsányi Géza
>!
Magvető, Budapest, 2020
96 oldal · ISBN: 9789631440560 · Fordította: Morcsányi Géza
>!
Magvető, Budapest, 2020
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631428728 · Fordította: Morcsányi Géza

Kedvencelte 4

Most olvassa 10

Várólistára tette 107

Kívánságlistára tette 111

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Málnika >!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

„Sok minden van, amit jobb nem tudni…”

Egy kiadvány, aminek már a keletkezése igen figyelemfelkeltő, Ljudmila Ulickaja ugyanis korábban egy forgatókönyvíró-kurzus felvételijére írta, majd 42 év múlva, 2020-ban aktualitása lett, így megjelentették. Az 1939-es moszkvai pestisveszély valós eseményén alapuló, 96 oldalas írás zseniálisan ábrázolja a járványhelyzetet, a fertőzés terjedésének megfékezése céljából elrendelt intézkedéseket, illetve azt, hogy mindez milyen hatással van az egyes emberek életére.

Egy mikrobiológus épp az összes ismert pestistörzzsel szemben hatásos vakcinán dolgozik, amikor felhívják telefonon, hogy Moszkvába rendeljék. Egy rosszkor jött hívás és egy elmozdult maszk következtében pestisjárvány fenyeget. Villámgyorsan elrendelik a karantént, felkutatják és izolálják Majer kontaktjait. A járványügyi intézkedések, a pánikhelyzet, az információk elhallgatása, a hatalom működése, az elemi félelem mind-mind megjelenik a rövid történetben. A dominóeffektus rengeteg szereplőt hoz a cselekménybe, azonban ennek ellenére is meglepően olvasmányos és magával ragadó a pörgős írás.

6 hozzászólás
gesztenye63 P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Nem sokat mond nekem a forgatókönyv, ahogy még a színdarabot sem szeretem olvasni. Mert nekem ne írja a becses szerző, hogy kérem hírnök balra el, meg azt, hogy (…) feldúltan a közönségre néz és ég felé nyújtja jobb kezét. Nekem ezeket látnom kell a színen, vagy éppen a filmkockák pörgése közepette.
Ezzel szemben Ulickaja forgatókönyvét nyugodt szívvel olvashatni kisregényként. Az ő quasi forgatókönyvírói instrukciói, hely(és helyzet-)meghatározásai kifejezetten belesimulnak a cselekménybe, segítik a hangulat átélését, hónalja alá nyúlnak az események lendületének. Amikor azt olvasod, hogy … Hosszú, földszintes épület, valahol, ahol már a madár sem jár, ezt is beterítette a hó. Egyik-másik ablakában gyönge fény, aztán meg, hogy A tükörben látjuk, amint a mester keze szakszerűen ügyködik a hagyományos borotvával Majer arcán., vagy Hullaház. Védőöltözetes férfi a folyosón, ezekben a sorokban plasztikus módon megrajzolódik lelki szemeid előtt az adott hely és szituáció, mintha valóban moziban ülnél, de valahogy mégsem tolakodó, hagyja a fantáziát elkalandozni és megteremteni az olvasó külön bejáratú képi világát.
Sztoriját tekintve pdig meg lehet vonni ugyan a kézenfekvő párhuzamot a jelenleg tomboló világjárvány aktualitásával, de szerintem fölösleges. Egyszerűen bele kell tudni feledkezni a pörgő cselekményszövésbe, a precíz vágóképekbe, az archetipikus, a dráma szempontjából szinte semlegesre hangolt karakterek mellett az összképből sugárzó hiteles korszellembe…
No, és persze jól esik ráérezni arra a bizonyos finom orosz (ön)iróniára, a külső szemlélő által csak csodálható, de meg nem tanulható, halált is tagadó szláv életigenlésre.

De jó lett volna ez az írás egy kissé hosszabb lélegzettel, igazi nagyregény formájában, karaktermélységig hatolva és korabeli társadalmi-gazdasági hatásokban elmerülve.

Kókuszka>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Pörgős, rövid jelenetek a vírus terjedéséről és megfékezésére tett intézkedésekről, valamint a diktatúrára épülő rendszer bemutatása. Mindkettő hozadéka a szabad akarat, a szabadság elvesztése, melyet nagyon jól érzékeltet az írónő.

Zsuzsi_Marta P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Ulickaja nemrég kiadott regénye nem most, a pandémia idején és kapcsán született, hanem jóval korábban, 1978-ban, az írói pályafutása kezdetén, egy forgatókönyvíró kurzus felvételi munkájaként. Egy vele készült interjúban mesélt arról, rádöbbent, most vált a Csak egy pestis igazán aktuálissá, ezért is került elő fiókjából – és olvashatjuk mi, szerencsés olvasói!

Kurta és nagyon frappáns, remekbe szabott kis alkotás ez, minden a helyén van benne. Görbe tükröt tart az autoriter állam elé, amely nem képes megfelelően kezelni a járványt, úrrá lenni a veszélyhelyzeten, s hogy elkerüljék a pánikot, hazugsághoz folyamodnak.

Görbe tükröt tart, és teszi mindezt sok iróniával, kitűnő karakterábrázolással és izgalmas, pörgős cselekménnyel. spoiler

Aktualitása vitathatatlan, és fájdalmasan tanulságos. Az olyan szavak, mint maszk, karantén, kontaktkutatás nem ismeretlen fogalmak előttünk, ahogy az aggodalom, az áldozathozatal, a kitartás sem.
Majer és Szorin doktor két meghatározó, tiszteletre méltó szereplő, éppúgy az idős Kosszelj doktor és felesége, a kedves Gyina, aki megnyugtatásául hangzott el a csak egy pestis kijelentés.

Egy újabb remekmű Ulickajatól, nagy szerencse, hogy előkerült a fiók aljából, a sajnálatos, hogy éppen aktuális történettel!

"A Magasrangú személy előtt fejet hajtva áll a referense:
– Feladat végrehajtva. Nincs új megbetegedés. Jelentheti Főtitkár elvtársnak, hogy a járványveszély elhárult. Föl lehet oldani a karantént.
A Magasrangú bólint:
Oldják föl!" (91.oldal)

Amadea>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Témája ellenére nekem nagyon tetszett ez a kis szöveg, azonnal beszippantott és reggel valójában nem is a villamoson ültem, hanem a Jekatyerinyinszkaja kórházban voltam és, miután beértem a munkahelyre, még tele volt a fejem a szereplőkkel és nem értettem, mit jönnek nekem számlákkal meg betöltésekkel, kis híján megszólaltam, hogy hát nem értitek, hogy kitört a pestis?

Azt hihetnénk, hogy hiba volt egy ilyen rövid történetet ennyiféle nézőpontkarakterrel megterhelni, de pont jót tett neki, feszes cselekményívet és hihetetlen feszültséget eredményezett, szerintem olvasás közben mindenki látta előtt a forgatókönyv vázát, ahogy gyorsan pergő snittekkel követik a pestis útját. Annyira izgalmas, hogy még csak nem is depresszív, posztcovid beidegződésekkel is lehet olvasni – és nem, nem gondolunk bele, hogy mi történt volna, ha koronavírus helyett pestisjárvány tör ki.

DaTa P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Tetszett is, meg nem is. A feléig kifejezetten érdekesnek találtam ezt a pörgős, nagyon rövid kis alfejezetekkel, szinte bekezdésekkel operáló történetvezetést – forgatókönyv, igen, ehhez ez kell. Nagyjából a felétől viszont pont ez volt az, ami zavart, egyre több lett a rengeteg, számomra annyira furcsa és nehezen követhető, megjegyezhető orosz név, és egyre inkább éreztem azt, de jó lenne kicsit lassítani, ne rohanjunk már ennyire. Az tetszett, hogy a sztálini diktatúra nagyon jól bemutatásra kerül a háttérben, apró kis jelenetekkel, de egészen mély össztársadalmi jelenségekre rámutat. Megáll a nagy, fekete autó a ház előtt, ki hogyan reagál. Borzongató. Négy csillagot adok így, mert Ulickaja vitathatatlanul zseniális író, de annyira jó lett volna nekem, ha itt még kicsit többet ad nekünk a történetből. Túl gyors ez, túl hirtelen lezárt, túl… kevés?

1 hozzászólás
olvasóbarát P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Korai mű, forgatókönyv, illúzió. Nagyon szeretem a műveit, itt azonban – főként a járványban eltöltött időszak függvényében – meseszerűen, egyszerűen oldódnak meg a dolgok. A társadalmi háttér, a fekete autók, az árulás, a bizonytalanság, a félelem azonban jól megrajzolt, és a felszabadult sóhaj, mondat: a fekete autó „csak egy pestis” miatt vitte el a szereplőket spoiler
Várok már nagyon egy igazi, új Ulickaja kötetet.

IrodalMacska P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Egy évvel ezelőtt elképzelni sem tudtuk volna, hogy milyen lehet, amikor egy járvány felüti a fejét, megbénítva ezzel az életünket, felrúgva a hétköznapokat és felülírva mindent, ami eddig természetes volt. Külön pikantériája a kötetnek, hogy a könyvben felbukkanó betegség a tüdőpestis, ami ugyanúgy a tüdőt támadja, mint a Covid19 off. A tüdőpestis a pestis legveszélyesebb formája, ami a diagnózis gyors felállítása és antibiotikumos kezelés hiányában szinte mindig halálos kimenetelű.

Ulickaja kisregénye igazából egy forgatókönyv, ami ezáltal determinálja is a kötet hibáit: rövid, felszínes. Zavaró volt a sok-sok szereplő is, egy ponton már azt sem tudtam, hogy ki kivel van. Számomra sokkal érdekesebb lett volna a könyv, ha hosszabban, mélyebben ír a járvány társadalmi-gazdasági következményeiről.

Egy dolgot azonban biztosan megtudunk: a diktatúra semmilyen körülmények között nem képes kibújni a bőréből és a tagadás, a tények eltitkolása ilyenkor is egy biztos eszköze a kormányzatnak; illetve az is kiderül, hogy az emberek nem bírják sem a bezártságot, sem a bizonytalanságot.

>!
Magvető, Budapest, 2020
96 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631428728 · Fordította: Morcsányi Géza
2 hozzászólás
Chöpp P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

Khmmm… Hát igen. Ez egy forgatókönyv. Rengeteg névvel és rövid snittel. Bevallom, nem vártam tőle sokat, ezért nem is csalódtam… spoiler Nem egy klasszikus Ulickaja.

GTM P>!
Ljudmila Ulickaja: Csak egy pestis

A minap épp arról beszélgettem egy ismerősömmel, milyen szerencsés is a mi nemzedékünk. A nagy világégéseket csak nagyapáink elbeszéléseiből ismerjük. Megúsztuk 56-ot is, és sose féltünk a fekete autótól. Legfeljebb apáinktól hallhattunk róla. Elkerültek minket a háborúk, a véres merényletek, békében, félelem és nagyobb megrázkódtatások nélkül éltük eddig az életünket. És most itt van nekünk ez a pandémia. Mi meg kis híján összeroppanunk alatta.

Remélem senki nem ért félre, eszemben sincs bagatellizálni a járványt, és annak egyelőre beláthatatlan következményeit. De nem baj, ha tudjuk, hogy volt rosszabb. Ilyen világot mutat be Ulickaja vékonyka kis írása. Olyan világot, amikor a sok rossz közül, a legkevésbé félelmetes a pestis, az adott kor aktuális járvány. Csak egy pestis. Csak egy kis pestis. Bagatell! Megnyugtató. Mert mi lenne, ha nem a pestis miatt gyűjtenék be az embereket a fekete autók? Akkor lenne mitől félni!

Remek kis könyv Ulickaja írása. Csak nem szabad regényként vagy novellaként olvasni. Annak kell tekinteni, ami: forgatókönyvnek. Nem várhatók el tőle az előbbiek műfaji jellemzői. Ha forgatókönyv, akkor természetes, hogy filmszerű, töredezett jelenetek váltják egymást, hogy sok szereplő forog a színen. Ha ezt elfogadjuk, akkor nagyon lehet élvezni ezt a szatirikus történetet az autoriter állam járványkezeléséről. Remek humorral ábrázolja a fejetlenséget, a felesleges, értelmetlen döntéseket és a titkolózást, ami újabb félelmeket generál a félelemre kondicionált lakosságban. A komikus jelenetek tragikus kimenetelű emberi drámákkal váltakoznak. Ulickaja néhány vonallal rajzol meg nagyon életszerű karaktereket, akiknek fő jellemvonásai most, a vész idején mutatkoznak meg hatványozottan.

Figyelem! Nem árt észben tartani, hogy mindez bő negyven évvel ezelőtt íródott!!!
Csak az a kár, hogy nem lehet felhőtlenül kacagni rajta, hiszen mégiscsak keserűen tragikomikus ez az egész.


Népszerű idézetek

Málnika >!

Sok minden van, amit jobb nem tudni…

26. oldal (Magvető, 2020)

Málnika >!

Udvarlónak mindegy, milyenek, mert amikor aztán hozzámész, mind egyforma… Főzd meg a levest, mosd ki a büdös zoknijukat.

30. oldal (Magvető, 2020)

2 hozzászólás
latinta P>!

    Kosszeljék lakása. Kosszelj felesége a fotelben ül. Előtte az asztalon ott a fia képe.
A kezébe temeti arcát.
    – Szerjózsa? Már azt hittem, te sem jössz vissza. Mi volt ez, Szerjózsa? – most először látjuk, hogy figyelmes, értelmes a tekintete.
    – Pestis volt, Gyina. Csak egy pestis! – feleli Kosszelj, elmosolyodik, és a tenyerébe fogja felesége száraz kezét.
    – Sima pestis? – kérdez vissza Gyina.
    A férfi bólint.
    – Én meg azt hittem…

93. oldal (Magvető, 2020)

Chöpp P>!

– Kedves kollégák! – kezdi ünnepélyesen, – A mai napon vizsgázni fogunk állampolgári és orvosi érettségből. Kórházunkban pestis van.

36. oldal

lolajos>!

    A csöngő szünet nélkül szól. Pavljuk kihúzza az asztal alsó fiókját, legalulról borítékot vesz elő, a tisztán ragyogó csupasz asztal közepére helyezi. A borítékon felirat: „Sztálin elvtársnak”:
    Nataljának, Pavljuk feleségének a keze az ajtó zárján. Lassan nyitja az ajtót. Az ajtó mögött egy bőrkabátos fiatalember mosolygós, pirospozsgás arca.
    – Hú, de mélyen alszanak maguk – mondja a mosolygós. – Pavljuk elvtárs itthon van?
    – Itthon – feleli nyugodt hangon Pavljuk felesége.
    A dolgozószobából lövés hallatszik.

49. oldal - Csak egy pestis (Magvető, 2020)

lolajos>!

    … Ljudmila Ignatyevnánál, Majer kupétársnőjénél épp ott van a szeretője. Rengenek a párnák, az ágysodrony dobálja az energikus párocskát, a takaró alól kibújik egy csupasz térd, eltűnik, megint kibújik. Csöngetnek.
    Azonnal elnyugszik a sodrony. A hős szerető riadtan kérdi:
    – A férjed?
    – Lehetetlen. Kiküldetésben van. A Belomor csatornánál… – feleli Ljudmila Ignatyevna. – Nem nyitom ki.
    A csengő nem hallgat el.
    – A fenébe! Öltözz! – utasítja Ljudmila Ignatyevna kis barátját, (…) beküldi a férfit a szekrény elé húzható függöny mögé. Kimegy az ajtóhoz.
    – Ki az?
    – Ljudmila Ignatyevna Kosztrikina? Nyissa ki! – hallatszik a folyosóról.
    A hős szerető, akin apró cseppekben gyöngyözik az izzadság, a függöny mögött kuporog.

59. oldal Csak egy pestis (Magvető, 2020)

Koradett >!

– Rendben! – pattan föl a Magasrangú. – Segítünk. Segítünk listázni meg likvidálni is.
A népbiztos megrökönyödik.
– Nem, nem, itt csak karanténról van szó. Likvidálni nem kell. (…)
A Nagyon Magasrangú Személy gőgösen végigméri a népbiztost, és enyhe gúnnyal feleli:
– Abban is segítünk. Arra is vannak eszközeink.


Hasonló könyvek címkék alapján

Madeline Miller: Akhilleusz dala
Justin Cronin: A szabadulás
Stephen King: Végítélet
Robert Merle: Védett férfiak
Dan Brown: Inferno
Joe Hill: Spóra
Ondřej Štindl: InterZóna
Alekszej Kalugin: Kihalt Mezők
Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora