Üdvözlet ​a gyilkostól 77 csillagozás

Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Róma, Párizs, Koppenhága, Frankfurt Európa nagyvárosi szállodáiban ifjú párokat találnak vérbe fagyva és különös pózba rendezve. Kannon, a New York-i nyomozó lányával Rómában végeznek, így a férfit személyes bosszúvágy is fűti. Az elkövetők nyomot ugyan nem hagynak maguk után, ám azt előre jelzik, hol csapnak le legközelebb: egy helyi újságnak küldött képeslapon jelentik be, hogy mire készülnek. Stockholmban a bűnügyi újságírónő, Dessi Larsson a képeslap címzettje. Kezdetét veszi a hajsza. A svéd riporternő és az amerikai nyomozó mindent elkövetnek, hogy kiderítsék: mi vezérli a könyörtelen gyilkosokat, s hol a hiba tökéletesnek tűnő számításukban.

Eredeti megjelenés éve: 2010

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Skandináv krimik Animus

>!
Animus, Budapest, 2011
224 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240274 · Fordította: Torma Péter

Enciklopédia 4


Kedvencelte 9

Most olvassa 2

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

egy_ember>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Van egy elmélet, miszerint ha hagyjuk, hogy az emberek kiteljesedjenek választott hobbijukban, szenvedélyükben, hivatásukban, akkor a társadalom hasznos tagjai lesznek, nem fognak bajt keverni. Hát, nem tudom.
Az biztos, hogy az egész emberiség jobban járt volna, ha Adolf Hitlert engedik középszerű, de elégedett festővé válni. Azon még vitatkozik az irodalomtudomány és a zenetudomány, hogy jobban járt volna-e a világ, ha Dan Brown befut popénekesként, és nem adja írásra a fejét. Ebben nem lehetünk egészen biztosak, gondoljunk csak pl. a Bad Boys Blue-ra. Akkor már inkább írjon. De abban szinte biztos vagyok, spoiler

Jó krimi volt. Hibátlan. Csak az a kis extra hiányzott belőle, ami a mostaniak közül megvan mondjuk Nesboben, Indridasonban, Fossumban, vagy éppen Haasban.

12 hozzászólás
csgabi P>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Hosszú ideje el akartam már olvasni ezt a könyvet, de mindig húztam a dolgot. Nem is tudom, mi nem tetszett benne: a borító, a tartalom? Vagy az, hogy Marklund összeállt egy amerikai szerzővel? Talán mindegyik együtt volt rám olyan hatással, hogy ezidáig csak tologattam a könyvet. Nem feltétlenül volt pedig igazam. Tény, hogy lassan folydogált a történet, de érdekes volt, nagyon is. Amit különbségnek éreztem a többi skandináv krimihez képest, hogy ebben a történetben nem borult mindenre a skandináv sötétség. Nem volt komor, sötét hangulat a regény, és ez számomra kellemes volt.

Ami a történetet illeti: alapjaiban persze nem újdonság a téma, de hát hol lehet újdonság egy olyan régi műfajban, mint a bűnügyi történetek írása? Ahogy az elkövetőkről olvastam – főleg, amikor kiderült a közöttük lévő kapcsolat –, azonnal egy Kisvárosi gyilkosságok epizód jutott az eszembe.
https://www.youtube.com/watch…
(csak akkor nézd meg a filmet, ha már olvastad a könyvet, mert erősen spoileres; ezért nem is írom ide ki az epizód címét)

Ijesztő, mikre képesek az őrült elmék a művészet nevében. Hiszek benne, hogy minden ember jónak születik. Hogy a nevelés vagy annak hiánya, a környezeti hatások által lesz valaki bűnöző, pszichopata, szociopata. Abban is hiszek azonban, hogy vannak kivételek is. Ritka kivételek ugyan, de léteznek. Amikor egy kisgyerekben valamilyen módon genetikailag kódolva van a bűn. Olvasás közben folyamatosan ezt éreztem spoiler. spoiler

Kedveltem Dessiet és Jacobot, izgatottan figyeltem, hogyan alakul a kapcsolatuk a történetben. Átéreztem Jacob fájdalmát, elkeseredett harcát, hogy elkapja a tetteseket, habár szerencsére még sosem kerültem az övéhez hasonló helyzetbe.
A történet végével kapcsolatban: kicsit mást vártam, kicsit pörgősebbet. Élénken él bennem, amikor kocsival mentünk Los Angelesből Las Vegasba, és mennyire fárasztó és unalmas, álmosító volt a hosszú út. Hát, ez az emlék most bizony visszajött olvasás közben. :-)

smetalin>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Nem igazán nyűgözött le! Gyorsan olvasható, hisz vékony könyvecske, és éppen ezért még elbírt volna egy pár oldalt szerintem! A párbeszédek néha falsok voltak, a történeten lehetett volna még dolgozni, úgy éreztem hogy bumm bele a közepébe csöppentem, az eleje és a vége lemaradt! ( az ikrek előéletéről, családjáról és a „rejtélyes” Sandra-ról is írhatott volna még, és még sorolhatnám) Olyan összecsapott, nem ragozom tovább!

ValerinLanz P>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Hú, de rég olvastam krimit! Hiányzott már a nyomozás izgalma, a magánéleti bonyodalmak viszont nagyon nem. Azt figyeltem meg, hogy ezeknek az íróknak a krimi az egész jól megy, de a legtöbben a beleerőltetett romantikus szálakkal nem tudnak jól dolgozni. spoiler A gyilkosok brutálisak voltak, és nyilván Istennek képzelték magukat. spoiler Elbizakodottak lettek, a kapzsiság okozta a vesztüket. spoiler
Maga a krimi szál nem volt rossz, egyszeri olvasásnak elment.

Virágszépe>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Nagyvárosokban vadásznak áldozataikra a gyilkosok. Rövid, szaggatott fejezetek, helyszínváltakozások. Hol a gyilkosokkal vagyunk, hol pedig a nyomozó-újságíró párost követhetjük. Érdekes a történet, szimpatikusak a nyomozók. Gyorsan haladtam az olvasással, Néha kissé hullámzó volt a figyelmem, de igazán jó, fordulatos bűnügyi regény. Kíváncsi lennék, hogy hogyan született meg ez a krimi az amerikai és svéd nemzetiségű íróktól.

Chris>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Régi adósságom volt ez a könyv, és mostanában rászoktam arra, hogy elővegyem azokat a regényeket, amik már évek óta várakoznak a polcomon, mert mégis csak azért vettem meg őket, hogy elolvassam (belső énem: mindet? Ezt te sem gondolod komolyan!). Egyik szerzőtől sem olvastam még egy könyvet sem, így nem tudom, kinek milyen a stílusa, ki mennyire vette ki a részét a munkából, de az eddigi amerikai és skandináv krimi olvasataim alapján nagyjából úgy tudom elképzelni, hogy James Patterson megírta a történet 90%-át, Marklund pedig kiegészítette azt némi stockholmi tájleírással és utcanévvel. Mert hogy ennek a regénynek semmi köze nincs ahhoz, amit skandináv kriminek nevezünk (igaz, ezt a kiadó sem állítja, de azért Marklund neve mégis csak sugallja ezt). Ez persze nem feltétlenül baj, mert így is egy olvasmányos történetet kapunk, aminek azért jó néhány csavarját előre sejteni lehet (pl. azt, hogy milyen logika mentén gyilkolnak embereink), és ami a tipikus amerikai krimi nyomvonalán épül fel. (Többek között ezért sem olvasok túl gyakran ilyen típusú regényeket, mert nekem mára túl kiszámíthatóvá váltak.) De legalább ezt is kipipálhattam a véget nem érő listámról.

Pasxalitsa>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

A végét leszámítva, ami egy picit elkapkodott volt számomra, nagyon tetszett a könyv. Remek kikapcsolódás volt.

Gabye>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Bejönnek ezek a skandináv krimik és azok is amikor párhuzamosan megjelennek a rendőrök és az elkövetők is. Ahogy ebben a könyvben történt. Jó volt, pörgős volt, tetszett na :-)

mate55>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Azt gondolom az ilyen könyvekre szokás azt mondani, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Nem mondanám rá, hogy nagyon rossz, mert értem én, hogy mi volt az írók célja vele, de így ……. Ezzel együtt a regény végére érve úgy éreztem, végül is csak jó, hogy elolvastam, de valószínű holnapra el is felejtem.

Bebs77>!
Liza Marklund – James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

Ez a könyv nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagyon megkedveltem a skandináv krimiket! Hihetetlenül izgalmas, pörgős történet sok szereplővel. Egyszerűen szuper! :)


Népszerű idézetek

egy_ember>!

– Maga szerint tényleg szabad a bérek csökkentése ellen tüntető emberek közé lőni?
Jacob megadóan felemelte a kezét.
– Csessze meg, nem tudtam, hogy maga kommunista!
– Én meg azt nem tudtam, hogy maga fasiszta – felelte Dessie, és újra felvette a kést és villát.

99. oldal

Zimnaja IP>!

– Több mint száz embert fejeztek le – folytatta Sylvia. – Ezt a tömegmészárlást még ma is úgy hívják, hogy a stockholmi vérfürdő.
A német férfi megborzongott.
– Juj, de szörnyű…
Mac és Sylvia összenézett, majd egymásra mosolygott. Szörnyű?
Mondja az, akiknek az ősei kirobbantottak két világháborút?

27. oldal

egy_ember>!

Hihetetlenül nyomasztó volt az a hely. Egy régi börtönből alakították át valamelyest. A szobája egy 1840-es években épült cella volt, amelyet egy finn költővel osztott meg. Behúzódtak az emeletes ágy aljára, vedelték a vodkát, az akvavitot és azt a krampampuliszerű valamit, majd a költő betántorgott a városba, hogy találjon egy helyet, ahol tangózhat.

36. oldal

egy_ember>!

A fiatalember vászonnadrágot, sportinget, széles orrú bőrcipőt és keret nélküli szemüveget viselt. Jacob még sosem találkozott olyasvalakivel, aki a konceptuális művészetből készül doktorálni, de talán egy valamivel szakállasabb és szórakozottabb figurára számított.

173. oldal

T_Vicky P>!

Végignézett a társaságon. A megjelenése okozta sokk néhányuknál kezdett dühbe átváltani. Az idősebbek egyike, egy öltönyt és mellényt viselő kopasz férfi különösen ingerültnek látszott.
– Ez itt Svédország – szólalt meg. – Az itteni ügyekben a svéd rendőrség az illetékes. Nem szorulunk rá, hogy az FBI vagy holmi cowboyok kioktassanak a nyomozási módszerekről!
– Pedig elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés, ha meg akarjuk állítani a gyilkosokat – ellenkezett Jacob. – Semmi nincs a kezünkben, csak sejtésünk lehet a mintáról ami szerint dolgoznak, és összehangolt munkára van szükség, hogy megértsük…
– Nem feltétlenül – torkolta le a kopasz férfi. – Inkább egy rendes, tisztességes nyomozásra van szükség, ahhoz pedig mi itt Svédországban nagyon is értünk!
Jacob olyan lendülettel ugrott fel, hogy feldöntötte a székét.
– Ide figyeljen, most nem arról van szó, ki tud messzebbre hugyozni!

67.-68. oldal, 27. fejezet

Klementina>!

… Eszik húst? – Nem! Ellenzem az állatok kereskedelmi célú kihasználását.

robinson P>!

– Ez nagyon kicsi! – jegyezte meg csalódottan az angol nő.

(első mondat)

Klementina>!

Tökéletes partner nem létezik, erre már rájött, és Isten a megmondhatója, komoly kutatás állt e mögött a tétel mögött. Az csak egy legenda, hogy megtaláljuk a másik felünket. Kompromisszumokat kell kötni, engedményeket kell tenni, toleránsnak kell lenni.

Ravenna_Karvia>!

Egy héten belül kétszer repülte át az Atlanti-óceánt, és a belső órája teljesen megzavarodott, már azt sem tudta, melyik évszázad van.

193. oldal, 98. fejezet

robinson P>!

– Az exem.
Az amerikai is habozott egy pillanatig.
– Az exe? Úgy hallatszott, mintha…
– Igen, a volt barátnőm – mondta Dessie a gyér forgalomra koncentrálva.
Miért ilyen nehéz erről beszélni 2009-ben?

41. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ker Dukey – K. Webster: Pretty New Doll – Csinos új babácska
J.D. Barker: Az ötödik áldozat
J.D. Barker: Szíve helyén sötétség
Harlan Coben: Az erdő
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Karin Slaughter: A csendes feleség
J. D. Robb: Meztelenül a halálba
Nora Roberts: Biztos menedék
J.D. Barker: A hívás
Nora Roberts: Örökség