Nem ​bújhatsz el (Detective D. D. Warren 2.) 95 csillagozás

Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Hiába is zárod be az ajtókat…
Az a korábbi ügy kis híján a vesztét okozta. Most felfedeztek egy földalatti kamrát, melynek szörnyű titka feltámasztani látszik a múlt kísérteteit. Bobby Dodge-nak, a Massachusettsi Állami Rendőrség nyomozójának nincsen más segítsége, csak egy fiatal lány, akinek az élete – mióta az eszét tudja – szüntelen menekülés és bujkálás.
Hiába is hagyod égve a lámpát…
Gyermekkora városok és álnevek elmosódó sorozata. De ki – vagy mi – elől menekül Annabelle Granger családja? Hogy megválaszolhassa a kérdést, Bobbynak szövetkeznie kell volt szerelmével és kolléganőjével, D. D. Warren őrmesterrel, valamint fel kell kutatnia egy nőt a múltjából, aki legalább olyan veszélyes, mint az új gyilkos. A nyomok egy hátborzongató helyre vezetnek, ahol senkiben nem lehet bízni…és ahol nincs hová bújni.
A gyilkos tudja, hol keressen.
Egy gyilkos, akit nem lehet megállítani…
Egy gyilkos, akit senki nem ismer…
Egy gyilkos, aki talán pont melletted áll…
Nincs hova bújnod.

Lisa Gardner: Hide

Eredeti mű

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2012
428 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632546124 · Fordította: Marczali Ferenc

Kedvencelte 15

Most olvassa 3

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 27


Kiemelt értékelések

>!
Lisie87 P
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Nem is értem, hogy miért nem olvasok gyakrabban krimit. Teljesen ki tud kapcsolni! :D
A könyv nagy érdeme, hogy jól lehet haladni vele, tegnap szinte csak olvastam.
Sok forgatókönyv megfordult a fejemben olvasás közben, hogy na akkor ki is a gyilkos, mi is történt valójában. Bevallom csak az utolsó előtti pillanatban jöttem rá, hogy mi is az igazság.
Ajánlom annak, aki szeret borzongani, és nyomozgatni a szereplőkkel. A stílusa tényleg jó, lehet vele haladni és „szórakoztató”, amennyire egy ilyen könyv az lehet!
spoiler

25 hozzászólás
>!
KATARYNA
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

De le vagyok maradva az értékelésekkel…

Képzelj el egy idiótát, aki megveszi a könyvet, elkezdi olvasni, majd úgy 40 oldal után rájön, hogy egy marha, mert ezt már régebben olvasta… de nem emlékszik a végére… a lényegre.

Úgyhogy folytattam, és szerettem. Bár már kb a 300 oldaltól lelőtték a poént, és majd megvesztem a lassú nyomozástól, de ettől függetlenül is megér egy olvasást ha a kezedbe veszed. Csak először a Kamrát olvasd! :)

>!
EssentialHencsi MP
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Ez jó volt! A kamrát már el sem olvasom, mert egyszer elkezdtem, dög unalmas volt, itt meg szépen el van spoilerzve az egész.

1 hozzászólás
>!
tündérrózsa
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Én ezt eddig miért nem olvastam? Több, mint egy éve a polcomon feküdt, mindig csak pakolgattam, hogy „majd egyszer… majd egyszer…”. Annak idején az Ulpius „egyet fizet, tízet vihet” akciójának keretein belül vettem meg. Elég nehezen jött össze a tíz, csak pár olyan könyv volt az akcióban, ami érdekelt, a többit találomra válogattam. Hoztam mindent, ami érdekesnek tűnt. És milyen jól tettem. Ha tudom, hogy ez ilyen jó, már jóval hamarabb nekiestem volna. Na igen, ha az ember tudja, hogy el fog esni, előtte leül, ugyebár.
Egy kicsit tartottam tőle, hogy az én idegeimnek túl félős lesz pedig nem is horror. Néhol kellően megdobogtatta a szívemet, és minden apró zajra összerezzentem, ha egy-egy izgalmasabb dolog történt, de nem is mondanám rá, hogy jó könyv, ha nem így lett volna. A főbb szereplőket rögtön megkedveltem, és egyre nagyobb érdeklődéssel nyomoztam velük együtt. :) Egy darabig, mert egy idő után már én tudtam, ki a hunyó. Persze ismét bebizonyosodott, hogy nem mindig az a rosszfiú, akiről eleinte gondolnád.
Egy percig nem unatkoztam, pörögtek az események, megdolgoztatja rendesen az agyat. Azért néha volt egy kis hiányérzetem, egy-egy szereplőről többet is olvastam volna, de a főbb szálak így is meg lettek magyarázva. Jó volt nagyon. Még sok ilyet!

8 hozzászólás
>!
catilde
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Ritkán olvasok krimit, de a barátnőm adta kölcsön, hogy bizony ez nagyon jó. Így neki estem és alig tudtam letenni annyira érdekelt, hogy mi is kerekedik ki ebből. Még az utolsó fejezetben is meg tudott várakoztatni az írónő, hogy ugyan ki a gyilkos. Nagyon jó könyv.

>!
mdmselle I
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Hát ez hátborzongatóan izgalmas volt, nem bírtam letenni. Az ilyen krimiket szeretem én, amiben adott egy rakás különös titok, és szépen sorban minden kiderül, mégpedig úgy, hogy nem találom ki már az elején. Sőt, fogalmam se nincsen az utolsó fejezetig.

>!
Pompi
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Úristen… hát ez… Úristen!
Nagyon tetszett. Már az elején éreztem hogy kedvenc lesz, és hogy alig bírom majd letenni ha egyszer elkezdem. És hát igazam lett. Nagyon magával ragadott a történet, teljesen beszippantott. Nem nagyon olvasok krimit, de ez most nagyon jól esett. Azt szeretem a jól megírt krimikben, hogy nem tudom már 50 oldal után hogy ki a gyilkos. És ennél pont így jártam. Azt se tudtam ki kicsoda. Mikor már tudtam ki a gyilkos, akkor nem tudtam hogy melyik személy ő, és amikor azt hittem hogy tudom, kiderült hogy mégsem. Na nem bonyolítom… a lényeg hogy nem tudtam egészen a végéig rájönni, és már az ágyamon dülöngéltem előre-hátra hogy derüljön már ki.
A történet érdekes volt, és egyszer sem laposodott el. A karakterek jól kidolgozottak voltak, és Annabelle szimpatikus volt, bár szegényt sajnálom az élete miatt. Nem lehetett könnyű egész életében menekülni.
Összességében ez egy feszültségkeltő, izgalmas könyv, és nem most olvastam utoljára..:)

>!
Ms_thebetty P
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Az a helyzet drágáim, hogy eme iromány nem rossz, ámde nem is jó… Pedig olyan igzalmasra sikeredett a fülszöveg, kár, hogy a könyv nem.
Leginkább talán, a sablonos, kiszámítható és egyszerű szavakkal tudnám jellemezni. Az alaptörténet ötletes, de sokkal-sokkal jobban meg lehetett volna írni. Ebben a formában inkább hajaz egy epizódra a Dr. Csontból, mint egy 400 oldalas hátborzongató krimi/thriller regényre… Sajnálom, mert tényleg ígéretesnek tűnt.
Mindezek ellenére 3 és fél csillag, mert: 1) tetszett a váltott szemszögű elbeszélési mód, 2) voltak jelenetek, melyeken egész jól szórakoztam, 3) mert nyomozó pajtás leírása alapján Booth ügynököt láttam magam előtt ;), és a fél, mert az alapkoncepció valóban pazar.

Egyszer olvasós regényként tökéletesen megállja a helyét ;)

>!
gesztenye11
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Jobban tetszett, mint a „minisorozat” első kötete, bár az is nagyon jó könyv. De ez valahogy izgalmasabb, pergőbb, az előforduló cselekmények és felbukkanó információk pedig váratlanabbak, és ez sokkal inkább igazi krimi, mint „A kamra”. Persze, vannak visszatérő szereplők, Bobby, D.D. és Catherine, de vannak újak, a főszereplő Annabelle – és számos családtagja, illetve egy elmegyógyintézet néhány lakója. Amitől ez jobb könyv, hogy időnként egy, már kitaposottnak, és valódinak vélt szál hirtelen teljesen összegubancolódik bizonyos új információk hatására (ilyen pl. az spoiler). Ráadásul a szereplők eléggé valóságosak, a lelkiviláguk, a gondolkodásuk hétköznapi (még egy ilyen extrém gyilkosság sorozat esetén is), szóval a cselekedeteik átélhetők. Ha magyarul is megjelenik a szerzőnek új könyve (a D.D. Warren sorozat angolul folytatódik), erről a témáról vagy ezekkel a szereplőkkel egy új témáról, feltétlenül szeretném elolvasni.

>!
CheshireCat
Lisa Gardner: Nem bújhatsz el

Kifejezetten èlveztem a könyv olvasàsàt!
Legalàbb 2* èreztem úgy,hogy: àhhhhà!!! Tuti te vagy a gyilkos!!! Erre ùjabb esemèny,ùjabb fordulat ès bummm!!
A kamra sajnos valamièrt kimaradt eddigi èletemből,de ezek utàn megszerzem!!


Népszerű idézetek

>!
EssentialHencsi MP

Tizenhét éves voltam, amikor apám elmagyarázta, hogy a világ egy bonyolult rendszer.

(első mondat)

>!
EssentialHencsi MP

Gyerekként mindenható szülőkre van szükségünk, akik bármitől megvédenek minket. Kamaszként aztán annak érezzük szükségét, hogy haragudjunk a szüleinkre, mivel csak úgy tudunk teljes emberré válni, ha elszakadunk tőlük. Most harminckét éves vagyok, és arra van szükségem, hogy azt gondoljam, apám őrült volt.

>!
Kókuszka P

-Adjon az Isten erőt, hogy változtathassak azon, amin képes vagyok változtatni. Adjon bátorságot, hogy el tudjam engedni azt, amit el kell engednem. És adjon bölcsességet ahhoz, hogy különbséget tudjak tenni a kettő között.

>!
Pompi

– Juhászkutya?
– Az.
– Border collie?
– Azok fekete-fehérek.
– Ausztrál pásztor?
A nő biccentett.
– Van neve?
– Bella.
– Egyszer befejezi majd az ugatást?
– Megsüketült már? – vont vállat Annabelle.
– Majdnem.
– Akkor hamarosan befejezi.

98. oldal

>!
Hales

Nem éreztem mást, csak szomorúságot. Mély, fájdalmas bánatot. Kegyetlen a világ. Felnőtt emberek vadásznak kisgyerekekre. Az emberek elárulják azokat, akiket szeretnek. Ami egyszer megtörtént, azt már nem lehet visszacsinálni. És ez volt a dolgok rendje.

187. oldal,19. fejezet (Ulpius-ház Könyvkiadó, 2012)

>!
Leonine

Csak azért, mert üldözési mániás vagy, még nem biztos, hogy nem akarnak elkapni.

190. oldal

>!
Leonine

Szerettem volna olyan lenni, mint a szomszédaim, akik – ha az éjszaka közepén felébreszti őket a bejárati csengő – csak annyit mondanak: „kurva anyád!”, majd átfordulnak a másik oldalukra, és alszanak tovább. Istenem, hogy irigyeltem őket.

297. oldal

>!
KATARYNA

Az ember tud nemes lelkű és kegyetlen lenni egyszerre.
Önfeláldozó és önző. Odaadóan gondoskodó. És szívtelen gyilkos.

76. oldal

>!
KATARYNA

– Semmivel nem könnyebb most sem. Hiába mondogatja magának az ember, hogy jobb lesz. Nem lesz jobb.

163. oldal

>!
Fuwa_Saki

Adjon Isten erőt, hogy változtathassak azon, amin képes vagyok változtatni. Adjon bátorságot, hogy el tudjam engedni azt, amit el kell engednem.


Hasonló könyvek címkék alapján

Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Karen M. McManus: Lehull a lepel
Julie Garwood: Kegyes halál
Jason Matthews: Az árulás palotája
J. A. Redmerski: Megölni Sarait
Michael Connelly: Az Echo Park titka
Kathy Reichs: Virals – Kincsvadászok
James Ellroy: A nagy sehol
James Ellroy: Amerikai tabló