Valamikor az ötvenes években Tennessee állam egyik kisvárosában öt gyerek arról álmodozik, hogy milyen karrier vár rájuk a Szabadság Országában. A jövő felhőtlenül boldognak látszik, csak el kell jutniuk New Yorkba, ahol minden lehetséges. Az Ötök sorsa azonban nem úgy alakul, ahogy elképzelik, a siker, a csillogás, a romantikus szerelem és a hősi tettek helyett vakon botladoznak az ötvenes-hatvanas évek Amerikájának zűrzavaros világában. Egy olyan világban, ahol valóban minden lehetséges, de egyvalami kegyetlenül nehéz: megtalálni az egyénre szabott boldogságot. Abban a világban, ahol a szexuális forradalom söpör végig, de az ösztönökben – s különösen a déli államok emberének ösztöneiben – még a puritán erkölcs, a hagyomány- és tekintélytisztelet uralkodik. Abban a világban, amelyik különösen izgalmas a nyolcvanas évek Magyarországából nézve, mert valami hasonló játszódik le most nálunk: a polgárjogi mozgalmaknak, a faji szegregáció problémájának, az erkölcsök fellazulásának, a… (tovább)
Eredendő bűnök 12 csillagozás

Enciklopédia 23
Kedvencelte 2
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


Nagyon erős, kiváló hangulatú könyv. Sok hasonló társadalomkritikát is bemutató műhöz hasonlóan ennek is az az egyik erénye, hogy igazából nincs kora. 1980-ban írták az 50-es és 60-as évekről, de nem lenne nagy különbség akkor sem, ha 2020-ban írták volna 2020-ról. A könyv öt részre oszlik, mind az öt más dolgokra fókuszál, és mind az ötnek nagyon másnak éreztem a stílusát. A világa gyönyörű, de nagyon nyers. Az ember átérzi a tájak, a város erejét a sorokat olvasva, de mégsem lenne szívesen a főhősökkel, elvégre nagyon is esendő figurákról van szó, akik ráadásul úgy keresik a saját boldogságukat, hogy azt már akár maguk, akár a körülöttük lévő elvárások eljátszották nekik. És ez sajnos nem egyedi eset, ez így működik, és épp ezért a vége semmilyen reményt nem szabad, hogy támasszon az emberben.


Öt gyerek, öt hajdani jó barát életútja a felnőtté válás, a családalapítás különböző buktatóival. Az ötből egy fekete, kettő pedig lány. Déliek, de többen is felkerekednek New Yorkban szerencsét próbálni. Vidéki-városi, kisebbségi-többségi, szegény-gazdag, nő-férfi, fiatal-idős, régimódi-modern, munkás-értelmiségi stb. ellentétek sorra kibontakoznak. Rendkívül sokrétű regény, és bár voltaképp semmi különleges nem történik benne, mégsem unalmas egy percig sem. Kis adalékul szolgálhat a mostani BLM mozgalom megértéséhez is, meg ahhoz is, hogy egy páratlanul tehetséges, színes bőrű énekes-előadóművész miért akar egyenes hajú, pisze orrú, hófehér bőrű lenni Amerikában… Raymond figurája külön érdekes a kapitalizmusból való kivonulásával.


A könyv a nyolcvanas évek magyarországára hivatkozik. Nos nyugodtan átírhatják a 2020-as évekre is.
A problémák ugyanazok ugyanazokkal küszködünk igaz azt már ˝modernebb˝eszközökkel vívjuk. Lehet itt akármilyen generáció ˝Z˝ ugyanúgy befognak tagozódni mint előttük több milliónyian.
Van aki erre hamarabb van aki később jön rá. Kell egy hely vagy ahogy itt a könyvben egy fa…A könyvet többször az utolsó oldalakat rengetegszer olvastam újra. Amikor találkozok tízen-húszon évesekkel és látom ahogy harcolnak szívesen odaadnám a könyvet hogy íme mások is átestek ezen de, tudom hogy úgy sem hinnének nekem sem a könyvnek.
Ez az élet. (hasonlóan éreztem Merle- Üvegfal mögött című könyv olvasása után is)
Népszerű idézetek




[…] Aztán jött Vietnam, s a nők fűhöz-fához kapkodtak, hogy ki tudják fizetni a telefonszámlát, miközben a férjük vérét ontotta a haza oltárán. Csakhogy néhányan kezdtünk ráébredni, hogy hisz a férfiak azok, akik napalmbombákat dobnak le, a férfiak, akik vagyonokat keresnek a hadiiparon, a férfiak, akik megalázó béreket fizetnek nekünk. Kormány, kereskedelem, egyház, katonaság – mindenütt férfiak. Ők csinálták ezt a mocskos világot, és ők húznak hasznot belőle…
440. oldal (Árkádia, 1990)




– A forradalmat azok a kevesek szervezik és rendezik, akiknek van koncepciójuk és bátorságuk.
280. oldal (Árkádia, 1990)




A kapitalizmusban az emberek közt nem létezik barátság, csak funkciók, tulajdonok és másoknak hasznot hozó ismeretek.
508. oldal (Árkádia, 1990)




– …Nem tudom, te hogy vagy vele, de én nem vagyok senki szolgája!
Raymond felpillantott a botfarigcsálásból. – Ezt te csak hiszed.
– Oké, szóval kinek vagyok a szolgája?
– Az Arnold Textiltársaság részvényeseinek.
– Marhaság! Nem szolgálok én semmilyen részvényest, öregem! Nem is ismerek egyet se!
– Prince-t ismered, nem? Meg azt a New York-i pofát. Hogy is hívják? Mackay! Ők pénzt fektetnek a gyárba, és megkapják a nyereség egy részét, anélkül, hogy a kisujjukat mozdítanák!
– Prince és Mackay igenis keményen dolgoznak!
– Ezen lehetne vitatkozni. Mindenesetre egy csomó részvényes nem dolgozik. Ülnek a seggükön a New York-i jachtklubjaikban, és postán kapják a csekkeket.
345. oldal (Árkádia, 1990)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Stephen King: 11.22.63 92% ·
Összehasonlítás - Bill Bonanno: Maffiabecsület 87% ·
Összehasonlítás - Chimamanda Ngozi Adichie: Az aranyló fél napkorong 91% ·
Összehasonlítás - J. Nozipo Maraire: Zenzele 91% ·
Összehasonlítás - Thomas Jeier: Volt egy álmuk 92% ·
Összehasonlítás - Jennifer Lauck: Csendes vizeken ·
Összehasonlítás - Alan Brennert: Honolulu 87% ·
Összehasonlítás - Kristen Harnisch: A kaliforniai feleség 87% ·
Összehasonlítás - Graham Greene: A csendes amerikai / Elbeszélések 86% ·
Összehasonlítás - Lee Child – Fiona Davis – Clare Mackintosh – Jill Mansell: Esti iskola / Babaház / Az igazság pillanata / Elmondhatatlanul ·
Összehasonlítás