Tibet ​rózsája 21 csillagozás

Lionel Davidson: Tibet rózsája

Amikor ​egy ködös január végi reggelen Charles Houston, 27 éves londoni rajztanár könnyű csomagjával a kezében kilépett a kapu elé és odafüttyentett egy arra haladó taxít, hogy az kivigye a Kensington High Street-i repülőtérre, nem sejtette, hogy a tervezett két hónap helyett másfél év múlva tér csak vissza, s akkor sem saját akaratából, a saját lábán, hanem kétségbeesett tiltakozása ellenére, önkívületben és hordágyon. Houston az öccse és egy eltűnt forgatócsoport nyomában indul Indiába s onnan tovább, gyalog a hegyeken keresztül Tibetbe, ám tudtám kívül ősi jóslatok és nagyon is időszerű politikai esemének metszéspontjába kerül: Tibetet utóléri a réges-rég megjövendölt csapássorozat, melynek végeredményeképpen az országot megszállják a kínaiak, és a még kiskorú dalai láma száműzetésbe kényszerül. Az angol fiatalember tanácstalanul tévelyeg egy ismeretlen kultúra idegen szokásai között, számára felfoghatatlan vallási rítusok, európai szemmel megbotránkoztató ceremóniák tevékeny… (tovább)

Eredeti cím: The Rose of Tibet

Eredeti megjelenés éve: 1962

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2000
322 oldal · ISBN: 9635472196 · Fordította: Kada Júlia

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Roszka>!
Lionel Davidson: Tibet rózsája

Egy angol férfinak eltűnik a féltestvére, aki Tibetbe utazott egy filmes stábbal. A testvér próbálja nyomon követni őket, hogy merre is mentek, valaki emlékszik e rájuk. Végül nem kis nehézségek árán ő is bejut Tibetbe, ahol kezdődnek a kalandjai.
Nagyon érdekes Tibetről, a tibeti népekről, a vallásukról és a legendáikról olvasni. Végre nem csak a mi tibetológusunk írásaiból tudhatunk meg dolgokat. De pont miatta sok dolog ismerős. Pergő cselekményű, jól kitalált történet.

Mariann_ P>!
Lionel Davidson: Tibet rózsája

Embert próbáló út Tibetbe.
Minden tiszteletem azoké, akik ezt megpróbálják, végig csinálják.
A tibeti kultúra azon részével ismerkedhettünk meg, ami nagyon távol áll tőlem.
Ez a „nőstény ördög ” história egy vicc.
Olvastam már vagy 20 évvel ezelőtt , jó könyvként emlékeztem rá, elfeledtem, hogy ez a katyvasz benne van.
Ez elrontotta az egészet.
A visszaút ismét izgalmas, küzdelmes volt.
Az utazásért érdemes volt elolvasni.

husza68>!
Lionel Davidson: Tibet rózsája

Hát egy kicsit csalódás volt, reméltem , hogy többet mesél Tibetről,a tibeti emberekről, szokásaikról. No és a szerzetesnők??!!! Szerintem ez volt a mese vagy mégse…?

Fuentes>!
Lionel Davidson: Tibet rózsája

Még diákéveim alatt akadt a kezembe Lionel Davidson műve. ..Valahogy mindig szívesebben vonultam el egy-egy regénnyel mint a Fizika feladatgyűjteménnyel..
Magával ragadott a helyszín , Tibet varázslatos és titokzatos világa. Magamnak éreztem 'Csao-Li' -a londoni rajztanár karakterét is és ott volt a címszereplő; a lélegzetelállító szépségű Mei Hua ,akibe nem lehetett nem beleszeretni!
Kopaszodó fejemmel újraolvasva is lebilincselt. Még úgyis ,hogy ismertem a végkifejletet és sejtjeim nagy része is rég kicserélődött már..
Akik nem a tizediken laknak és vágynak egy kis magaslati levegőre bátran kezdjenek bele!

Nibela I>!
Lionel Davidson: Tibet rózsája

Azt mondják, minden ember hasonló, egy. Némely vonásban és hajlamban, fizikai felépítésben talán, de a kulturális különbségek bizony hatalmas szakadékot tudnak képezni. Két eltérő világ, két eltérő felfogás. Ezt láttam itt is az apátnőnél és a főszereplőnél.

Szerelmet egy dekát se találtam, vágyat, birtoklási kényszert, sorsfeladat beteljesítő hitet annál többet. A szépséget nem tartom értéknek, mert mulandó, és mert nem az egyénen múlik megszerzése. Kapja, és csókolom. Attól még lehetett Rózsa (Mei Hua) káprázatosan szép, de csak és kizárólag erre alapozni bármit is az nekem a fizikai vonzalom kategóriája, nem szerelemé.

Kalandos utazás volt ez a Himalájában, népeinél, szokásaik szövevényében. Vallásuk más milyensége, szabadossága nem botránkoztatott meg. Ismert szót használt rájuk a szerző – apátság, szerzetesek – de nem ugyanazt kell érteni alattuk, mint ami nyugaton van.

A könyvkiadós epizódokat nem tartottam odaillőnek, megbontotta a folyamot, gyakran át is lapoztam. A nézőpontok aránytalan váltogatása sem tett jót a művel (zömében Houston mesél, de mások is befigyelnek alkalomadtán).

Ross>!
Lionel Davidson: Tibet rózsája

Amilyen érdekesen indult, olyan katyvasz lett a vége. Szinte hallani a reccsenést, ahol a könyv derékba törik. Davidson a sarokba írta magát, meg a szereplőit, ezért aztán olyan gyagyi, idétlen módon írja ki őket a konfliktusból, hogy csak a fogamat csikorgattam.
Nagy kár ezért a könyvért.


Népszerű idézetek

Boglárka_Madar>!

Az éhségtől kábultan és eltompulva csak állt imbolyogva az ösvényen, hol egy, hol két medvét látott, és semmi másra nem tudott gondolni, mint hogy rengeteg meleg étel közeledik, és ha nem folyik szét minden a szeme előtt, meg is szerezheti.

282. oldal

Boglárka_Madar>!

A dalai láma most itt van Jatungban, szereztek magának egy üvegcsével a vizeletéből, csodálatos gyógyír bizonyos esetekben.

291. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jeffrey Archer: A dicsőség ösvényein
Mary Mackie: A ló népe
John Gwynne: Az istenek árnyéka
Neil Gaiman: Sosehol
Daniel Defoe: Robinson Crusoe élete és viszontagságai
Barbara Erskine: Árnyak birodalma
Daphne du Maurier: Halott éjszakák
Agatha Christie: Eljöttek Bagdadba
Neil Gaiman: Anansi fiúk
David Hume: West End alvilága