Az ​Oppermann testvérek 8 csillagozás

Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​Oppermann család ősidők óta Németországban él. Tisztességes, tevékeny életmódot folytatnak: Gustav művészettörténész, Martin a családi bútorvállalatot vezeti, Edgar hírneves orvosprofesszor. Hitler uralomra jutása alapjaiban rendíti meg életüket. Az atrocitásoktól nem védi meg őket a vagyon sem; körülöttük, bennük összeomlik mindaz, amiben évszázadok óta hittek. A kor valamennyiüket nehéz választás elé állítja. A család ifjú tagját, Bertholdot, fasiszta irodalomtanárja megalázó, méltatlan cselekedetre akarja kényszeríteni – a kedves, tiszta, tehetséges fiú a gyalázat elől a halálba menekül. Gustav előtt egész addigi kulturált, kényelmes élete megkérdőjeleződik. A nő, akit igazán szeretett, eltávolodik tőle. Írja-e tovább, emigrációban, míves és elegáns tanulmányait, monográfiáját? Úgy érzi, egyetlen fontos feladat vár rá: hírül adni a világnak, mi történik Németországban. Elhagyja provánszi házacskájának csöndjét, és hamis útlevéllel hazatér szeretett szülőföldjére. Volt-e hát… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1933

>!
Európa, Budapest, 1972
414 oldal · keménytáblás · Fordította: Beck Erzsébet

Enciklopédia 11


Kedvencelte 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
husza68
Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek

A nácikról, Hitlerről már sokan és sokfélét leírtak, de azt gondolom, hogy nem elégszer. Újra és újra ki kell mondani, el kell mesélni, tudatosítani kell a történteket, hogy soha, soha többé ne forduljon elő.

1 hozzászólás
>!
Tóth_László_7
Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek

Mélyen megrendítő mű akkor is, ha már nagyon sokat tudunk a hitleri fasizmusról. Ragyogóan ábrázolja az asszimillódott német zsidók gondolkodásmódját: ők nem vallásosak különösebben és sokkal inkább németnek érzik magukat, mint bárki másnak. Persze nemcsak róluk szól a könyva, hanem arról is – és alapvetőenarról –, hogy mikét fosztják meg emberi méltóságuktól az embereket a totalitasiánus rendszerek és hogy mennyire kilátástalan ezek ellen a „kritika fegyverével” fellépni: „a fegyverek kritikájára” van szükség. (Vas-Hubay-Ránki: Egy szerelem három éjszakája)


Népszerű idézetek

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

A csőcselék semmitől sem fél annyira, mint az észtől. A butaságtól kellene félniük, ha felérnék ésszel, hogy mi a félelmetes.

GOETHE

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · Johann Wolfgang Goethe
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Ez a Führer, magyarázták neki, 1889. április 20-án, Braunauban, Ausztriában született, és mindent amit mond és tesz, közvetlenül Isten sugallatára mondja és teszi. Aki a jelenlevő barmok közül holnapra nem tudja kívülről a Führer születési adatait és a ma felolvasott idézeteket, az három heti sötétzárkát kap. A Führer evangéliuma a Mein Kampf-ban írásban le van fektetve, a foglyoknak joga van megvásárolni ezt a könyvet, papírkötésben öt márka hetvenért, kötve hét márka húszért. A pénzt elküldhetik a hozzátartozóikkal.
Huszonnégy foglyot oktattak ezen a módon, többségük entellektüel volt, professzor, orvos, író, ügyvéd, oktatójuk egy fiatal parasztlegény. A foglyok csíkos ruhában ültek előtte, kék és fekete foltos arccal, kopaszra nyírva, vagy egészen rövid hajjal, ketten horogkereszt alakú hajmaradványokkal. Üres arckifejezéssel, eltompulva ültek, és kórusban darálták a felolvasott mondatokat, amelyeket rettegve igyekeztek elgyötört agyukba bevésni. Gustav homályosan emlékezett rá, hogy egyszer felolvasott a Mein Kampf-ból egy Francois nevű férfinak, és mind a ketten nevettek rajta.

399. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Führer
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

1905-ben megjelent Moszkvában egy könyv, a következő címmel: A Nagy a Kicsiben, az Antikrisztus, mint közeli politikai lehetőség. A könyv szerzője bizonyos Szergius Nilus volt, az egyházi kancellária tisztviselője. A tizenkettedik fejezet után függelék következett: „Cion bölcseinek jegyzőkönyvei.” Ezek a „Jegyzőkönyvek” jelentéseket tartalmaztak a világ minden részéről való zsidók titkos gyűléséről, amelyet állítólag 1897 őszén, az első cionista kongresszus alkalmával tartottak Bázelben, hogy lefektessék a zsidó világuralom végérvényes kivívásának irányvonalait. A könyvet sok nyelvre lefordították, és nagy hatást keltett, elsősorban a német egyetemeken. 1921-ben a londoni Times egyik munkatársa kimutatta, hogy a „Jegyzőkönyveket” nagyrészt szóról szóra egy bizonyos Maurice Joly 1868-ban megjelent brosúrájából másolták ki. Ebben a brosúrában azzal vádolták III. Napóleon híveit, szabadkőműveseket és bonapartistákat, hogy iszonyú összeesküvést szőnek a világuralom megszerzéséért; a „Jegyzőkönyvek” szerzője egyszerűen a „zsidó” szóval helyettesítette a „szabadkőművesek és bonapartisták” szavakat. A „Jegyzőkönyvek” többi részét, amit nem Joly brosúrájából másoltak ki, a Biarritz című regényből vették, amelyet John Retcliffe álnéven ugyancsak 1868-ban jelentetett meg egy bizonyos Goedsche. Ez a regény leírja, hogy Prága régi zsidó temetőjében százévente találkoznak a világ minden részén szétszóródott tizenkét zsidó törzs fejedelmei, és megtárgyalják, mit tegyenek a zsidó világuralom megszilárdításáért. Az együgyű hamisítás felfedezése után harsogó hahota támadt az egész civilizált világban. Csak Németországban, elsősorban az egyetemeken, hittek továbbra is a „Jegyzőkönyvekben”.

126. oldal

2 hozzászólás
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Ez a bojkott, akárcsak a nácik legtöbb intézkedése, üres komédia volt. Gyerekes az a hivatalos indoklás, hogy ezzel akarják elnémítani a civilizált világ felháborodását a pogromok miatt. Még a náci miniszterek is kénytelenek voltak bevallani maguknak, hogy a bántalmazások vádját nem lehet azzal megcáfolni, hogy tovább ütik azt, akit ütnek. A bojkott igazi indoka más volt. A nácik tizennégy évig ígérgették híveiknek, hogy majd agyonverhetik a zsidókat, kifoszthatják a házaikat és üzleteiket. De alighogy nekikezdtek, kénytelenek voltak a világ felháborodása miatt visszafütyülni embereiket. Most ezzel a tüntető bojkottal akarták a csalódottakat lecsillapítani.

275. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pogrom
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Régi jogászcsalád fia, és az a nézete, hogy jog nélkül nem érdemes élni. Nem tud mit kezdeni ezzel a német joggal, amit az új hatalmasságok a régi római jog helyett bevezettek, és ami arra az alapelvre épül, hogy ember nem egyenlő emberrel, aki német, az úrnak született, mindenkinél különb és más jogelvek alapján kell megítélni, mint a nemnémetet. Legjobb akarattal sem tudja törvényként elismerni a náci „törvényhozók” rendelkezéseit, mert a törvényhozók egy része minden fehér bőrű nép jogrendszere alapján bűnözőnek számítana, egy része pedig mérvadó orvosi szakvélemény szerint tébolydába való.

298. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jog
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Emellett csakugyan jól érzi magát. Egészségileg, anyagilag, lelkileg. Alighanem elmondhatja, hogy ötven esztendejével a negyvenes évek elején járónak látszik. És úgy is érzi magát. Nem túl gazdag és nem túl szegény, nem túlságosan bölcs és nem túlságosan ostoba.

9. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Ostobaság és hazugság volt, amit e Birodalom zsarnokai tettek, és amit tenni engedtek. Hazugság, amit mondtak, hazugság, amit elhallgattak. Hazugsággal keltek, és hazugsággal feküdtek le. Hazugság volt egész rendszerük, hazugság a törvényük, hazugság az ítéletük, hazugság a nyelvük, hazugság a tudományuk, a joguk, a hitük. Hazugság volt a nacionalizmusuk, a szocializmusuk, hazugság az erkölcsük és a szeretetük. Hazugság volt minden, valódi csak egyetlenegy: a gyűlöletük.
Az ország nyögött. De nyugalmat és rendet tartott.
E rend oszlopa a hatszázezer rohamosztagos volt, és a százezer fogolyra épült. Az ország nyomorúságba jutott, az ország lezüllött: de aki végigment Berlinben a Kurfürstendammon, Hamburgban a Jungfernstiegen, Kölnben a Hohestrassén, az nem látott egyebet, mint nyugalmat és rendet.

357. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Dr. Heinzius megmagyarázta, hogy az ókor és a mai kor között az egyik leglényegesebb különbség az öngyilkosság értékelése. A rómaiak már zsenge korukban megértették fiaikkal, hogy az ember fölényben van még az istenekkel is, mert megmarad számára a kiútként az önkéntes halál. Az isteneknek nincs meg ez a szabadsága. Nagyon méltóságos halál.

252. oldal

Kapcsolódó szócikkek: öngyilkosság
>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Külsőleg ugyanolyan volt az ország, mint mindig. Jártak a villamosok, jöttek-mentek az autók, nyitva álltak az üzletek, az éttermek, játszottak a színházak, nagy részük csak kényszerböl, az újságok ugyanolyan fejléccel, ugyanolyan betűkkel jelentek meg. De belülről napról napra, egyre jobban elvadult, lezüllött, elrothadt, lesüllyedt az ország, durvaság és hazugság emésztette, bűzös máz fedte az egész életet.

356. oldal

>!
Sándor_Langer_Pudingman P

Németországban megtanultak hazudni. Sokan hangosan dicsérték a nácikat, titokban pedig elátkozták őket. Ruhájuk barna volt, mint a náciké, a szívük vörös, mint a nácik ellenfeleié; bifszteknek nevezték magukat. A bifsztekek pártja nagyobb volt, mint a Führer pártja.
De az ő hangjuk nem jutott el külföldre, és a külföld hangja nem jutott el hozzájuk. Volt Berlin-Köpenickben egy hírhedt SA kaszárnya, Demuth volt a neve, itt különösen vadul „oktatták” a foglyokat. Amíg a pincében bántalmazták őket, az egyik SA legény az udvaron a motorkerékpárját járatta, hogy a motor zaja túlharsogja a megkínzott jajgatását és az ütések csattogását. Ez a motor, amelyet csak azért indítottak be, hogy túlharsogja a bántalmazott ordítását, a Harmadik Birodalom jelképe volt.

357. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Bernt Engelmann: Menet, indulj: lépést tarts!
Hans Hellmut Kirst: Tisztgyár
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Mary Chamberlain: A dachaui varrónő
Robert Merle: Mesterségem a halál
Jim Shepard: Áron könyve
Tanja Kinkel: A bábjátékosok
Hans Lorbeer: A wittenbergai menyegző
Körmendi Ferenc: Júniusi hétköznap
Alex Rosenberg: A krakkói lány