48. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján

A ​szívem egy bezárt bódé 122 csillagozás

Kamaszmonológok
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

„Nem ​könnyű a változások, fordulópontok, átrendeződések korszakában élni. Ilyen érzés kamasznak lenni. Mintha csak valaki átrendezte volna a szobádat a tudtod nélkül, anélkül, hogy megkérted volna rá. Hirtelen minden ismeretlen, teljesen más, te pedig ott állsz az új szobádat fürkészve, és arra gondolsz: mi ez a váratlan változás? Mi történt itt? Hol vannak a játékaim, az érzéseim, a biztonságom és az ismerős illatok? Hová lett mindez? Ez itt az enyém lenne?”

Linn Skaber az életről, a pattanásokról, a békéről és a hiányérzetről kérdezte a fiatalokat, arról, hogy milyen érzés egyszerre gyermeknek és felnőttnek lenni, mi a legcsodálatosabb vagy a legfélelmetesebb a kamaszkorban, és miért olyan idegesítőek a felnőttek. A válaszokból fiktív monológok születtek, amelyekben a szerző igyekezett megragadni ennek az izgalmas és szép, ugyanakkor nehéz időszaknak a folyamatát. Mindegyik történetben magunkra ismerhetünk, akár a változások korában élünk, és válaszokra várunk, akár… (tovább)

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Scolar, Budapest, 2020
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635091423 · Fordította: Iván Andrea · Illusztrálta: Lisa Aisato

Enciklopédia 1


Kedvencelte 17

Most olvassa 12

Várólistára tette 160

Kívánságlistára tette 166

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

A kamaszkorról szóló monológokat olvasva az járt az eszembe, bárcsak több felnőtt olvasná el ezt a könyvet.
https://gaboolvas.blogspot.com/2021/12/szivem-egy-bezar…

2 hozzászólás
IrodalMacska P>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Sokszor sóhajtoznak a kimerült szülők, hogy a kamaszkor mennyire nehéz – nos, valóban az, de nem elsősorban számukra, hanem a kiskamaszok számára.

A kamaszkor a gyermekkor és a felnőttkor közös, ismeretlen, robbanásra kész bombákkal megszórt küszöbén áll. Ezek a kis fiatalok érzékenyebbek, mint amilyennek mutatják magukat és többet tudnak, mint gondolnánk, egyszerűen csak nem beszélnek róla. Hallgatnak, tanulnak és elraktározzák az így megszerzett információkat. Éppen ezért nem szabad kisgyermekként kezelni őket, gügyögni nekik, ne adj Isten hülyének nézni őket, hanem bármennyire is azt látjuk, hogy bezárkóznak, igyekezzünk megtalálni velük a közös hangot, hogy a bizalmukba fogadjanak minket.
Nehéz ma kamasznak lenni, mert rengeteg az inger és a szülők helyzete sem egyszerű, hiszen megannyi dologtól kell ezeket a mini felnőtteket félteni, de kellő türelemmel és szeretettel egy elszakíthatatlan, mély kapocs alakítható ki velük ebben a korszakban.

De hogy kinek és legfőképpen miről szól a könyv? Kamaszoknak saját magukról. A kamaszok viselkedése iránt érdeklődő felnőtteknek, kétségbeesett szülőknek. Végső soron mindenkinek, aki nyitott az elfogadásra, a szeretetre.
Tinédzserek mesélnek magukról, az életükről és arról, hogy a gyermekkor kapujából fejest ugrottak a felnőtt lét mocskába, az azzal járó felelősségbe és ők fáradtan, de annál büszkébben véve az akadályt, tanúbizonyságot adtak érettségükről.

A fiú, aki még szeretne játszani és nem érti, hogy a felnőttek miért mondanak le ezekről az örömteli dolgokról, miért mondanak le a csodákról – a hétköznapi csodákról.

Egy érzékeny, homoszexuális fiú, akit elkeserít nagybátyja viselkedése és csak békét akar a családban.

Az anya nélkül nevelkedő gyermek. A fiú, aki az apja halála után attól retteg, hogy az édesanyja feladja és nem tudják teljesíteni a hétköznapok kihívásait.

A lányok, akik fizikailag egy nyár alatt nővé értek.

A lány, aki egy varánuszhoz hasonlítja magát és elhatározza, hogy tudatosan szeretni fogja önmagát, mert ha ő nem, akkor ki?!

A fiú, aki a haverok körében keménykedik, de minden egyes nap érzi az apja hiányát. Az apáét, aki elhagyta a családot; és a barát, aki tudja az igazságot, felismeri a mélyben meghúzódó fájdalmat, de a konfliktusok elkerülése érdekében inkább csak megerősíti a másikat a bántalmazó viselkedésében.

A szívében még kislány, aki ugyan lassan túlnő édesapján, mégis azt akarja, hogy az apukája a karjaiban vigye aludni. Számára ez jelenti a biztonságot, a törődést, az alagutat vissza a gondtalan gyermekkorba.

Helyet kap a könyvben a rasszizmus; egyenlőség az egyenlőtlenségben, amikor egy kiskamasz felismeri, hogy ő maga is tenni tud azért, hogy egy osztálytársa kevésbé érezze magát kívülállónak off. Nem maradhat ki a menők és lúzerek közötti ellentét, csinosak és kevésbé csinosak előre elrendelt helye a társaságban. Több történet szól a hibás testképről, az Instagram torzító hatásáról.

Ugyanilyen fontosak a tanulással és az elvárásokkal kapcsolatos gondolatok is: a kislány monológja, aki közepes tanuló, de az élethez való hozzáállása kitűnő és
a fiú, aki hulladékszállító autón akar dolgozni, mert ebben érzi jól magát. Fontos gondolat, hogy nem kell mindenkinek diplomásnak lennie, a munkásember is pont annyit ér, mint aki továbbtanult.

Fantasztikus kötet, tele értékes gondolatokkal és tanulságokkal, nem beszélve a szemet gyönyörködtető illusztrációkról, amik újfent Lisa Aisato keze munkáját és kreativitását dicsérik.

>!
Scolar, Budapest, 2020
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635091423 · Fordította: Iván Andrea · Illusztrálta: Lisa Aisato
Kitabu_hu P>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

“Akiket a legnehezebb szeretni, azoknak van a legnagyobb szüksége a szeretetre.”

Szinte mindenhol azt hallani, olvasni, hogy a kamaszok rémesek, kibírhatatlanok, nehéz velük. Valóban így lenne?
Mindannyian leszünk, éppen vagyunk, vagy voltunk ebben a cipőben, a felnőtté válás bonyolult, nehéz folyamata senkit sem kímèl. Őrült időszak ez, ahol az ember ragaszkodna a boldog gyermekkorhoz, de vágyik a felnőtt létre is, bár annak nehézségei baromi ijesztőek. A test önálló életre kél, minden megváltozik, mi meg csak próbálunk úszni az árral, és nem beleőrülni. Egyre több elvárás, egyre nehezebb terhek, egyre több inger, amikkel mindenki más tempóban képes és tud vagy nem tud megbírkózni. Nehéz évek ezek még a legszeretőbb és legtámogatóbb környezetben is. A külvilág pedig kegyetlen, nem törődik a felcseperedő gyerek lelkivilágával. A mai napig a kamaszok körében a legmagasabb a depresszió, az ön-és mások bántalmazása, és még hosszasan sorolhatnám.
Az egyetlen kulcs talán a szeretet és az odafigyelés! Szeretni akkor is, amikor nagyon nehéz, és két kézzel tiltakoznak ellene❣️

Linn Skåber könyve nem megoldásokat kínál. Ő egyszerűen leült, és meghallgatott pár kamasz gyermeket, és azt, ami a szívüket nyomta. Nem óriási horderejű dolgok ezek, mégis egy életre nyomot hagynak, fontos róluk beszélni.
Lisa Aisato csodálatos illusztráció már önmagukban elmesélnek egy-egy történetet, az egyik legszebb kiadás, ami idén a kezembe került.♥

Hiánypótló könyv!

2 hozzászólás
maya75>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Tudja az ember, hogy nem könnyű kamasznak lenni, mégsem árt, ha időnként újra emlékezteti magát erre off.
Gyönyörű ez a könyv, meseszép illusztrációk szakítják meg a kamaszmonológokat, így aztán a képekbe belefeledkezve igazán van időnk elgondolkodni egy-egy írás között…
Kamaszokat nevelő felnőtteknek mindenképp ajánlom!

csucsorka IP>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Olyan jó lenne, ha lennének rá szavak… ♡

Francesca P>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Annyira értékelem a skandinávokban, h a gyerekek, kamaszok hangja, véleménye ennyire fontos! Zseniális a könyv alapötlete, ahogy próbálja megragadni és rögzíteni a kamaszkor legviharosabb, legnehezebb, később is emlékezetes pillanatait, azokat a pillanatokat, amikor a bábból épp bújik ki, születik a pillangó. Ha középiskolás tanár lennék, bevinném az iskolába: a szövegek remek alapot adnak mélyebb csoportos beszélgetésekhez.

KAnita08 P>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Hát ez igazán egyedi könyv. Csodálatosak az illusztrációk, egész egyszerűen lenyűgözően, némelyik ráadásul igazán egyedi képet mutat az egyes monológokhoz. Az elbeszélések/monológok közt volt olyan ami nagyon komoly volt, vagyis igazán elgondolkodtató. Volt olyan is, ami hétköznapin hétköznapi volt. :) tetszett. Nem gondoltam volna, de igazán szép könyv, kívül és belül is.
Nem sok helyzettel tudtam azonosulni, de a körülöttem/velem elnövő gyerekek közt találtam párhuzamot.
Vannak igazán mély és egyszerű részek is.
Örülök, hogy megvettem. Ezt a könyvet később is érdemes lesz elolvasnom.

timea_k>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Nehéz erről a könyvről beszélni, minősíteni, mert valahogy úgy érzem, hogy ezzel azokat a kamaszokat minősíteném, akik gondolatain keresztül ezek a fiktív monológok megszülettek. Azonban nem kellett sokat olvasnom belőle, amikor már tettem is a kedvencek közé. Egyszerűen fantasztikus, teljesen elvarázsolt. Számomra ez nem az a fajta könyv, amit elkezdek olvasni és csak olvasok, olvasok…. Rövid fejezetekből áll, minden egyes fejezetnek más a témája, más a mondanivalója. Némelyik fejezetet többször újraolvastam, ízlelgettem…
Ez az a könyv, amit mindig kéznél fogok tartani, amikor a gyerekeim már kamaszok lesznek. Vagy inkább már közelednek a kamaszkorhoz. Úgy tervezem, hogy majd sokszor előveszem, hogy emlékeztessem magam arra, hogy mi minden zajlik a fejükben. Mennyire kusza minden, milyen változások zajlanak bennük és talán abban is segít majd, hogy én hogyan tudom őket támogatni.
A szöveg mellett az illusztrációk is fantasztikusak.

Karika81 P>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Kamaszokról kamaszoknak, kamaszokat nevelőknek, pedagógusoknak. Igazából bárkinek, aki kapcsolatban áll kamaszokkal. És azoknak is, akik nem is találkoznak ezzel a korosztállyal, hiszen azért valaha ők is voltak kamaszok.
Aranyos, megható, elgondolkodtató kamaszmonológok gyönyörű illusztrációkkal. Nem egyhuzamban olvastam el a könyvet. Esténként egy, maximum kettő monológot engedélyeztem magamnak. Így jobban át tudtam érezni, meg tudtam érteni a kamaszok igenis nagy problémáit.

viktórijaa>!
Linn Skaber: A szívem egy bezárt bódé

Ez a könyv csodálatos, de kitépi az ember szívét. Néhány monológot gyomorgörccsel, másokat gombóccal a torkomban olvastam. Ennek vagy az volt az oka, hogy eszembe jutott a kamasz önmagam, vagy csak elszégyelltem magam, amiért felnőttem. Ez elég furcsa, de igen, ezt az érzelmet váltotta ki. Amikor a kamasz önmagamra gondoltam, olyan akkori problémáim is eszembe jutottak, amiket most egy vállrándítással elintéznék, de akkor és ott úgy éreztem tönkre teszi az életem. Ez a könyv segít visszatérni a kamasz önmagunkhoz egy pillanatra, segít jobban megérteni, ezért ajánlanám kamasz gyerekkel rendelkező szülőknek. Az illusztrációkra pedig nincsenek szavak, gyönyörűek.


Népszerű idézetek

Chöpp P>!

Jó állapotú, használt kamaszkor ingyen elvihető.

218. oldal

Citrompor >!

Hármasom van norvégból.
Ötösöm ujjongásból, hogy nem kettest kaptam.

160. oldal, Életötösök

Chöpp P>!

Örülök, hogy én vagyok az, aki szorong.

A barátnőim belepusztulnának.

61. oldal

maya75>!

Sose rajongtam az emberekért. Szótlan és fura leszek a közelükben.

242. oldal

robinson P>!

Nem hasonlítok Pán Péterre. Próbálok, de nem sikerül. Pán Péter valóban hitt benne, hogy a felnőtté válás elkerülhető.

23. oldal

Chöpp P>!

Nem akarom ezt a kamaszkort. Azt hiszem, jobb dolga lesz valaki másnál. Úgy áll és néz rám, várakozásteljes szemekkel, akár egy nyáladzó pofájú kövér, angol bulldog:
– Nem megyünk sétálni? Nem teszünk egy vidám sétát? Ugye hamarosan történik valami? Nem történik mindjárt valami?
Nem, nem történik. Szar se történik.

222-223. oldal

Citrompor>!

Amikor a felnőttek a szerelemről beszélnek, olyan egyszerűnek
hangzik.
Világos. Világos, hogy egyszerű. Hiszen ők felnőttek.

De az a furcsa, hogy nem emlékeznek rá, milyen nehéz is volt.

Például azt mondják: „Normális, hogy így érzel”, vagy
„Sok hal van a tengerben”, vagy „Nyugi, elmúlik.”. De ez nem
segít. Még kamasz vagyok. Nem tudok megnyugodni.
Nem múlik el. Ha elmúlna, nem lennék kamasz.

174. oldal, Amikor a felnőttek a szerelemről beszélnek, olyan egyszerűnek hangzik

6 hozzászólás
robinson P>!

15 éves a bőröm, a csontom, a szemem, a lábam és a karom, de a szívem nem. A szívem úgy kábé hét és fél éves. Ott egyformák vagyunk. Pán Péter és én.

18. oldal

tamachan >!

– Isten hozott! – Remélem, hamarosan elmentek.

Chöpp P>!

Akkor tetszik
és akkor vagyok szerelmes
belé a legjobban,
amikor öltönyben van,
és a zakója ujját húzogatja.

Mintha csak nagy lenne rá,
ő pedig összezsugorodna,
és hozzám passzolna.

30. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jostein Gaarder: A narancsos lány
Janikovszky Éva: Az úgy volt…
Janikovszky Éva: A Hét Bőr
Ranschburg Jenő: A serdülés gyötrelmei
Péczely Dóra (szerk.): Lehetnék bárki
Jørn Lier Horst: Zivatarfelhő akció
Thorbjörn Egner: A három rabló
Stian Hole: Garmann nyara
Thorbjörn Egner: A három jószívű rabló
Erlend Loe: Kurt híres lesz