Az ​élet sója 9 csillagozás

Lin Yutang: Az élet sója Lin Yutang: Az élet sója

Lin Yutang (1895-1976) Kínában született és nevelkedett, majd az Egyesült Államokba emigrált. Nagy sikerű könyveit mind angolul írta. Ez a könyv az élet megélésének fontosságáról szól, vagyis arról, hogyan élvezhetjük a legjobban az életet. Lin Yutang könnyed, csevegő stílusban ír a kínai világ megannyi jelenségéről, az élet nagy és apró dolgairól. Bölcs természetességgel ír emberi mivoltunkról, viszonyunkról Istenhez, a boldogság problémájáról, a gondolkodás művészetéről, a szellemi és az érzéki élvezetekről, a lustálkodás fontosságáról, a teázásról, a dohányzásról, a társalgásról, ételről és orvosságról, a virágrendezésről, a természetben rejlő szépségekről és még sok mindenről, ami az élet sóját adja. Ez az örök bestseller, amely 1939-ben „A bölcs mosoly" címmel egyszer már megjelent magyarul, most új fordításban és teljes terjedelmében olvasható.

A bölcs mosoly címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1937

>!
Tericum, Budapest, 2000
558 oldal · ISBN: 9638453494 · Fordította: Pavlov Anna

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Lin Yutang: Az élet sója

Lin Yutang ebben a kötetben a kínai világszemléletet (életbölcsességet) kívánja megismertetni a nyugati olvasókkal, lényegében szembeállítva a nyugati filozófiával, amely – a kínaival ellentétben – absztrakt és akadémikus. Míg – mondja szerzőnk – a kínai földhözragadt, konkrét, és életszagú.

Írta mindezt 1937-ben, Mussolini és Hitler árnyékában, Roosevelt elnöksége idején, New Yorkban. És ez a könyv nem csupán azért kopott meg, mert sokat hivatkozik a korabeli viszonyokra, és mert ismeretlen kínai szerzőktől idéz oldalakon keresztül, hanem azért, mert sok tekintetben modorosan konzervatív, tudálékos, és fölöslegesen bőbeszédű.

Alapgondolatával egyetértek: a filozófia legyen a helyes élet útmutatója, mint az ókori görögöknél. Ám nem Konfuciusz és Laoce találták fel a spanyolviaszt. Mindazt, amit Lin Yutang itt előad, már Epikurosz is megmondta, ókori görög részről, nem kell hozzá kínai bölcsesség. E könyv nem egyéb, mint kínai epikureizmus.

Ugyanakkor a kínai családmodell és családi szereposztás reklámanyaga is: a nő legfőbb feladata a gyermekszülés és a családanyaság, a férfié a családapaság. A gyermeké pedig majd – felnőtt korában – az idős szülők tisztelete és gondozása (mellesleg persze a saját gyermekeinek nevelése is; de ez másodlagos).

És ne törekedjünk semmire túlságosan, arany középút (lásd: Horatius), ne görcsöljünk a sikerért, érjük be az otthon melegével, családunk szeretetével, a természet és a kultúra élvezetével, barátaink társaságával.

Vannak e könyvben jó gondolatok (ezekből raktam is ki idézeteket), de a szöveg java része lapos bölcselkedés, és a maga 540 oldalával rettenetesen túlméretezett. Rövid összefoglaló gyanánt hadd írjak ide négy sort, melyet egy születésnapi köszöntőben írtam egyik barátomnak, még a nyolcvanas évek elején. Kb. lefedi e kötet lényegét:

Epikurosz is megmondta: Élvezzük az életet!
Bolond az, ki holnapra bár egy garast is félretett.
Mert holnap majd lesz új garas, vagy nem lesz már élet sem,
ha elgázol egy úthenger – mert ilyen a véletlen…

padmee>!
Lin Yutang: Az élet sója

Lassan indult, rágódtam rajta, hátha meglátom a mélyebb mondanivalót, ám ebben a szövegben nincs több, mint első olvasatra. A sekélyesség különösen feltűnő, ha remekművekből vett idézetek tarkítják.

Lin Yutang szűk látókörű (olykor talán álszent is), tudálékos és kioktató. Megcsillan némi humor és a fülszövegben ígért csevegő stílus, ami a tudálékossággal vegyítve egyszer-egyszer valami kapatos ivócimbora fecsegését idézi. De semmi tartalom, üzenet, rácsodálkozás, legalábbis 50 évesen. Talán ifjabban kell olvasni.
Nagy hibája még, hogy sok gondolata elavult vagy arra utal, hogy a szerző nem lát túl saját korán.

Szóval fanyalgás és csalódás. Vagy egyszerűen buta vagyok hozzá, ebben az esetben a fent leírtakat kéretik megbocsátani és figyelmen kívül hagyni.

A könyv legérdekesebb része az ún. B függelék, egy kínai szókincstár, igazi csemege :)

10 hozzászólás
matraimelinda>!
Lin Yutang: Az élet sója

Az élet értelmezéséhez alapművé tenném, mindenkinek ismernie kellene..:) Fantasztikusan olvasmányos, letehetetlen, bár kissé vaskosra sikeredett:)

TMarie >!
Lin Yutang: Az élet sója

Túl vagyok rajta… néha elég jól tudtam haladni, izgalmas volt, tanúságos, sok bölcs tanáccsal. Volt kétszer olyan időszak, hogy elég leragadtam, nem tudtam felvenni a fonalat és úgy haladni, ahogy szeretnék. Alapvetően tetszett és egy olvasást mindenképpen megér – tanulni is lehet belőle, csak rá kell hangolódni, 1-2 órára nem érdemes belekezdeni.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Gyakran gondolkoztam azon, vajon milyen képletekkel lehetne kifejezni az emberi haladás és történelmi változás mechanizmusát. Ilyennek képzelem ezeket a formulákat:

Realitás – Álmok = Állati lény
Realitás + Álmok = Szívfájdalom (szokásos nevén: idealizmus)
Realitás + Humor = Realizmus (más néven: konzervativizmus)
Álmok – Humor = Fanatizmus
Álmok + Humor = Fantázia
Realitás + Álmok + Humor = Bölcsesség

Első fejezet

3 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Senkit nem tartok bölcsnek, amíg a tudás bölcsességétől el nem jutott a bolondság bölcsességéig, s nem vált nevető filozófussá, aki előbb az élet tragédiáját, aztán az élet komédiáját érzi át. Mert sírnunk kell, mielőtt nevetni tudnánk.

Első fejezet

kaporszakall>!

Az ellenszegülő szellem a civilizáció egyetlen reménysége.

117. oldal (Negyedik fejezet: Ember voltunkról)

Frank_Waters I>!

A modern ember túl komolyan fogja fel az életet, s éppen ezért van tele bajjal a világ.

Első fejezet

kaporszakall>!

A szakszerűségtől az egyszerűségig tartó folyamat során a szakértőből gondolkodó válik, s ezt a folyamatot lényegében a tudás megemésztéseként foghatjuk fel, olyan, mint az anyagcsere. Egyetlen tudós sem képes egyszerű emberi kifejezésekbe önteni speciális ismeretanyagát, amíg ő maga meg nem emésztette ezt a tudást, és összefüggésbe nem hozta azzal, amit az életben megfigyelhetett. Az egyszerűség előfeltétele az ismeretanyag megemésztése és az érettség: amint idősebbek leszünk, gondolataink világosabbá válnak, a fenti kérdés jelentéktelen és talán hamis oldalai eltűnnek, és nem zavarnak többé, az eszmék határozottabb alakot öltenek, a hosszú gondolatláncolatok pedig fokozatosan megfelelő képletté alakulnak, amely egy szép reggelen magától jelentkezik, s mi eljutunk a tudásnak ahhoz az igazi ragyogásához, amelyet bölcsességnek nevezünk.

115. oldal (Negyedik fejezet: Ember voltunkról)

kaporszakall>!

A bűn tana mai napig alapvető tétele a kereszténységnek. A keresztény hittérítők rendszerint azzal kezdik, hogy a megtérítendő pogányban igyekeznek felébreszteni a bűn és az emberi természet gonoszságának tudatát (hiszen e nélkül nem volna szükség arra a kész orvosságra, amelyet a hittérítő a kabátja ujjában tartogat). Egyszóval nem tehetünk valakit kereszténnyé, ameddig el nem hitetjük vele, hogy bűnös.

37. oldal (Második fejezet: Felfogások az emberiségről)

Frank_Waters I>!

Nem az igazság teszi naggyá az embert,
hanem az ember teszi naggyá az igazságot.

Konfuciusz

Kapcsolódó szócikkek: igazság
kaporszakall>!

A turisták annyira el vannak foglalva fényképezőgépükkel, hogy magát a helyet már nem jut idejük megnézni.

421. oldal (Tizenegyedik fejezet: Az utazás élvezése)

kaporszakall>!

Ahogy az életet figyelem, azt látom, hogy a szemfényvesztésnek ez a buddhista osztályozása nem teljes – az életben nem két nagy szemfényvesztés van, hanem három: a Hírnév, a Gazdagság és a Hatalom. Van egy megfelelő szó, amely ezt a hármat ismét egy nagy szemfényvesztésbe foglalja össze: ez a Siker.

140. oldal (Ötödik fejezet: Ki tudja legjobban élvezni az életet?)

kaporszakall>!

De miért üldözik a gondolkodást az iskolában? Miért torzította el a nevelési rendszer a tudás élvezetes megszerzését, s változtatta gépies, kimért, uniformizált és passzív adathalmozássá? Miért tekintjük fontosabbnak a tudást, mint a gondolkodást? Miért tekintjük az érettségizett vagy diplomás embert műveltnek? Pusztán azért, mert végigülte a szükséges óraszámot, és levizsgázott pszichológiából, középkori történelemből, logikából meg hittanból? Miért vannak iskolai osztályzatok és bizonyítványok és hogyan történhetett az, hogy az osztályzat és a bizonyítvány a tanuló agyában elfoglalta a nevelés igazi céljának helyét?

463. oldal (Tizenkettedik fejezet: A kultúra élvezése)


Hasonló könyvek címkék alapján

Selvarajan Yesudian – Haich Erzsébet: Sport és jóga
Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve
Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok 2.
David Michie: A Dalai Láma macskája
C. S. Lewis: Csűrcsavar levelei
Alan W. Watts: A zen útja
Selvarajan Yesudian: Jóga hétről hétre
Beth Kempton: Wabi Sabi
Anthony De Mello: Szárnyalás
Anthony De Mello: A szeretet útja