Emlékek ​tava 93% 48 csillagozás

Az Emlékek tava azon gyerekkönyvek közé tartozik, amelyek elsősorban gondolatiságukkal hatnak. Alkalmat teremt arra, hogy olyan kérdésekről beszélgethessünk, mint a barátság, az önismeret vagy a kockázatvállalás; mindezt pedig egy gyerek számára is érthető módon. A kaland szerepe sem csekély, de a gondolatiság mellett kissé háttérbe szorul.

A külvilágban lejátszódó események a fény és a sötétség, a fenn és a lenn klasszikus ellentétpárjai köré rendeződnek. Ezek alapján az olvasó azt várhatná, hogy az ellentétpárok előbbi tagja mindig értékes, az utóbbi pedig veszélyes. A történet azonban nem teljesíti be ezeket az elvárásokat, sőt: azoktól tudatosan különböző világot alkot. A címbeli tó egyaránt lehet veszélyes és hasznos, a sötétség szörnyetegeinek gonoszsága egyáltalán nem magától értetődő, a csillagok (illetve általában a természetfölötti lények) léte vagy nemléte pedig az emberek földi tevékenységétől is függ.

A kritika teljes szövegét jogi okból nem másolhatom ide, a BárkaOnline-on olvasható:
http://www.barkaonline.hu/futtyoges-es-nahatozas/8429-t…

„A valódi értékek bennünk lakoznak.”

Sokáig gondolkodtam, megadjam-e a maximum csillagot, 4.5 terveztem csak.
De végül a gyönyörű boritó, és a benne található illusztrációk meggyőztek.
Én is – meg szerintem sokan – elfelejtek meséket olvasni. Úgy gondolom, ebből már kinőttem.
Pedig a mesékhez sose lehetünk elég idősek, ráadásul él bennünk egy gyermek, aki ezt igényli is.
Jó néha olvasni tündérekről, sárkányokról, varázslatokról.
Limpár Ildikó könyve emellett egy csodás történet állhatatottságról, barátságról, szeretetről.
Aki nem hiszi…

Maga a történet nem nagyon fogott meg. Időnként kissé döcögős volt. Viszont el kell ismernem, hogy nagyon igényes kiadvány, és a könyvben található illusztrációk csodaszépek.

Ami a könyvben leginkább megragadott, az a régi-új érzés volt, hogy olyan mesét olvasok, amilyet kislány koromban szerettem volna, de fordulatai, tekergése mégis új és idegen. Annyi bűbáj, humor és mágia lakik benne, amennyinek lennie kell. Aranyló, inkább lányoknak ajánlott mese ez, de nem a mézesmázos fajtából. Jóságos, de nem negédes, és ahogy láttam, az én lányomat éppúgy elbűvölte, mint engem annak idején ennek a mesének a lelki testvére, a Mildi meséi tehette.

A könyvben nem csupán az emlékek bírnak hatalommal, de a bánat, a harag és a jóság is. Palkó szomorúsága bánatfellegeket idéz Csillaghalma egére, amelyek csak akkor oszlanak, amikor ismét minden jóra fordul és a kisfiú jókedve is visszatér. Szimorgó, a boszorkány pedig csak addig ronda, míg a szívében keserűség és düh lakik. Egy jó boszorkány miért is ne lehetne olyan gyönyörű, mint egy királykisasszony?

Ne becsüljük le az emlékeinket, akármilyen fájdalmasak is néha, erőt adnak. És ha néha a számunkra legkedvesebbről kell lemondanunk, bízzunk abban, hogy akár ebben a mesében, a végén visszakapjuk – miután az áldozatunkkal megváltoztattuk magunk körül egy kicsit a világot.

Bővebben: http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2015-05…

Ismeritek azt az érzést, amikor valami különösen finom édességet lassan, beosztva fogyasztotok el? Mindig csak egy kicsit, mert hagyni akartok későbbre is? Hát így voltam ezzel a könyvvel. A történet is nagyon szép, az illusztrációk meg teljesen elbűvöltek. Eredetileg azért vettem meg, mert gyűjtöm a magyar, kortárs illusztrátorok munkáit, szóval kicsit artbook is, és azért is, mert ha ugyan ezer éve, de anno mi együtt portréztunk Mondoconon meg Budapesti Tavaszi Fesztiválon.
Szeretem az ilyen nagyobb gyerekeknek szóló kalandos, sárkányos, tündéres történeteket, szeretem a talpraesett szereplőket. Tetszettek a nevek, hogy mindenki kap egy másik nevet.

Az első gondolat, ami felötlött bennem a könyv kézbevételekor az őszinte csodálat volt, amolyan áll-leesős fajta. Annyira gyönyörű kivitelezést kapott a mesekönyv, hogy valóban öröm kézbe venni. Még a szövegbe bele sem olvastam, de a képeket végig kellett nézegetnem, csodásak már önmagukban is. Azonnal mutattam a lányomnak, aki boci szemekkel nézett rám, hogy ugye az övé lehet? Persze, úgyhogy együtt olvastuk ki két este alatt. Kedvenc lett:) Bővebben a linken.
http://www.kellylupiolvas.com/2014/12/limpar-ildiko-eml…

Az Emlékek tava nem szokványos mese, és valahol mégis az. Nem szokványos, mert sokkal mélyebb mondanivalóval bír, mint általában a hasonló jellegű történetek, viszont rengeteg klasszikusnak mondható mesei elemmel dolgozik. Nem hiányoznak belőle a sárkányok, boszorkány, unikornis, próbatételek és persze a hercegkisasszony sem.

A legeslegelejétől kezdve rabul ejtett, és szinte felolvasásként hallottam magamban, ahogy az igazi jó mesékhez illik. Nagyon sok fontos dolgot tanít, mégsem didaktikus. Veszteség, bánat, barátság, önfeláldozás, a jóság jutalma, a hűség és kitartás fontossága egyaránt megjelennek, és mégis egy aranyos, tiszta lelkületű és szép mese marad.

Bővebben: http://pupillaolvas.blogspot.hu/2014/12/limpar-ildiko-e…

Limpár Ildikó egy olyan modern, mégis igazán klasszikusan csengő gyermekmesét alkotott, amely csodaszép, lélekmelengető és roppantul szeretetreméltó. Tanulsága egyértelmű, de nem direkt, alakjai kedvesek és jóságosak, helyszínei varázslatosak és rendkívül eredetiek.

Összességében véve azt mondanám, az Emlékek tava nemcsak külsőségeiben gyönyörű könyv. Nemcsak azért szép, mert lapjai fényesek, csillogók, borítója tartós és mutatós, rajzai színesek és beszédesek. Legfőképpen azért szép, mert Limpár Ildikó szavai széppé teszik. Beragyogják, bevilágítják az olvasók lelkét, szeretettel, melegséggel töltik meg. Igazi klasszikus, mégis modern mese, amely minden olvasónak igaz emlékké válhat.
A lányok és én nagyon szerettük!

Bővebben a linkeknél!

A mesét olvasván a legelső pillanattól kezdve a Csillagpor járt az eszemben, bár a két történetnek nincs köze egymáshoz, és mégis…
A népmesei elemekkel tűzdelt tündérmese és a modern mese egyfajta elegye ez a történet, tele szép gondolatokkal… Az a sámánisztikus elem pedig, hogy bánatfelhőket dobol főhősünk kisbarátja az égre, az egyik kedvencem…
Az emlékek fontossága, ami köré szőtte meséjét Limpár Ildikó, legyenek akár jók vagy rosszak, boldogak vagy fájdalmasak… ez utóbbiak is fontosak, mert erősebbé tesznek, de azt is tudnunk kell mikor van itt az ideje, hogy letegyük őket…
Szóval egy mese, némi útmutatással az életre, úgy 7-8 éves kor felett…
A kötet illusztrációi szemet gyönyörködtetőek, élmény nézegetni.

Ez a könyv visszaadta a mesékbe vetett bizalmat, mely szerint létezik még az a mese, amely képes elvarázsolni, és annak ellenére, hogy gyerekeknek szóló nyelven „mesél” még az idősebbeknek is tartogat csodát.

részletesebben: http://ffgbook.blogspot.hu/2014/12/limpar-ildiko-emleke…